András Károly

Egyetemi tanulmányait Budapesten és Prágában végezte, később a New York-i Columbia Egyetemen szerzett diplomát politológiából. Diákkorában részt vett a felvidéki katolikus reformmozgalomban, szerkesztője volt a Prohászka Körök Új Élet című folyóiratának.

1945-től Németországban (Münchenben) és egy ideig az Amerikai Egyesült Államokban élt. 1951 áprilisától 1988. december végéig a Szabad Európa Rádió foglalkoztatta. A SZER legaktívabb munkatársai közé tartozott. Először a New York-i szerkesztőségben dolgozott, majd 1957 májusától a müncheni szerkesztőségbe került. 1957 júniusában a Magyar Osztály helyettes igazgatójává nevezték ki. A magyar program átszervezését ő irányította az 1956-os forradalom után. Vezetésének köszönhetően, összhangban az amerikai igényekkel, a magyar műsorok részletesebben foglalkoztak a nyugati politikai, társadalmi és kulturális eseményekkel. Az 1960-as évek közepére olyan új műsorrendet alakított ki, amely alapvetően később sem változott meg. 1967 tavaszától a SZER Központi Kutató Osztályának munkatársa, majd 1987. augusztusi nyugdíjazásáig annak helyettes vezetője volt. Ezután 1988. december 31-éig dolgozott még a SZER-nél.

Szakterületei a nemzetiségi kérdés, a szlovákiai magyar kisebbség helyzete, a Duna-völgyi együttműködés, a kelet-nyugati kapcsolatok. Eduard Beneš volt csehszlovák elnök életrajzát és politikai pályáját kutatta: e tárgykörben publikált. Írásait a müncheni Új Látóhatárban, a Katolikus Szemlében, és az Életünkben publikálta. Szerepelt a Nyugati magyar esszéírók antológiájában (Bern, 1986). A SZER történetéről írt tanulmánya a Magyar Szemlében jelent meg. A vele készített életútinterjút az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tára őrzi.