Borbándi Gyula (Gyulai Ernő)

A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen 1938 és 1942 között szerzett jogi diplomát. Az Országos Széchenyi Szövetség kulturális alelnöke, 1941 és 1949 között a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium tisztviselője volt. Katonai szolgálatát 1942 és 1945 között teljesítette.

1949-ben politikai okok miatt külföldre távozott. Rövid ausztriai tartózkodás után Svájcban szállodai alkalmazottként kapott munkát. 1951 nyarán Münchenbe költözött, ahol augusztus 29-étől a Szabad Európa Rádió belső munkatársa lett. Elsősorban külpolitikával kapcsolatos kommentárokat írt, nemzetközi sajtószemlék és tudósítások fűződnek a nevéhez. 1964-től a SZER olvasószerkesztőjeként a kéziratok egyik jóváhagyója lett. 1979. augusztus 1-től a SZER Magyar Osztályának helyettes igazgatójának nevezték ki, a posztot 1984. szeptember 30-ai nyugdíjazásáig töltötte be. Rádiós álneve Gyulai Ernő volt.

Lapszerkesztői tevékenysége az emigrációban kezdődött. 1950-ben a Zürichben működő Látóhatár egyik elindítója, 1953-tól a Münchenben továbbműködő folyóirat főmunkatársa, 1957-től egyik szerkesztője volt. 1958-tól 1990-ig az Új Látóhatár felelős szerkesztői tisztét töltötte be. 1970 és 1980 között a Hontalan Írók PEN Központja német nyelvterületi csoportjának alelnökeként szolgált.

1956. október 30-a után, amikor Nagy Imre bejelentette az egypártrendszer megszűnését, a Magyar Osztály hat tagja, köztük Borbándi is a SZER vezetésénél kezdeményezte, hogy a Szabad Magyarország Hangja a továbbiakban a forradalom szócsöve legyen. Ez a kezdeményezés nem sikerült. Az 1956-os eseményekről tudósító műsorok készítésében tevékenyen vett részt. November 4-én ő és szerkesztőtársai gyors tempóban készítették a műsorokat a SZER szerkesztőségébe beérkező külföldi hírek és a magyar forradalmi vidéki rádióállomások jelentései alapján. Az úgynevezett szabad rádiók (például a Csokonai adó, Rákóczi adó) kérésére közvetítették a szabadságharcosok felhívásait, közleményeit. A forradalom bukása után a SZER magyar munkatársainak lemondólevelét ő is aláírta.

Először 1987-ben látogatott haza Magyarországra. 1987-től az Ungarn-Jahrbuch szerkesztőségi tagja, 1990-től a budapesti Hitel védnökségének tagja, 1992-től a Magyar Szemle, 1995-től a Bécsi Napló szerkesztőbizottsági tagja. 2010-ben végleg hazaköltözött Münchenből Budapestre. A rendszerváltozást követően számos magas rangú kitüntetésben részesült. A Magyarok az Angol Kertben. A Szabad Európa Rádió története (Bp., 1996; Bp., 2004) címmel Borbándi Gyula a SZER történetének alapkönyvét írta meg.