Szabó Zoltán (Spectator, Kövesdi Kálmán)

Egyetemi tanulmányait a Műegyetemen kezdte 1930-ban, majd 1931-1933-ban a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen folytatta előbb a bölcsész, végül a jogi karon. 1932-ben a Névtelen Jegyző, majd a Fiatal Magyarság című folyóiratot szerkesztette újságírótársaival. 1937-ben a Válasz szerkesztőbizottságához csatlakozott, majd a Reggel című lap munkatársa lett. Miután 1939-ben Baumgarten-díjat kapott, a Magyar Nemzet újságírója lett és a lapnál elindította a Szellemi honvédelem című rovatot a hazai nemzetiszocialista és nyilas eszmék térnyerésével szemben.
Huszonévesen már a falukutató mozgalom egyik vezéralakja volt, szociográfiai munkáival a magyar társadalom igazságtalanságaira mutatott rá.
1940-ben ösztöndíjasként Franciaországban tanult. 1941-től a Magyar Nemzet irodalmi szerkesztője lett. 1945-ben a Magyar Közlöny szerkesztője, az Írószövetség titkára és a Képes Világ szerkesztője volt. Ugyanekkor a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség országos elnökévé választották és a Valóság című folyóirat egyik elindítója, majd szerkesztőbizottsági elnöke lett.

A második világháborút követően a Nemzeti Parasztpártban vállalt tisztséget, de a kommunista pártvezetéssel való konfliktusa miatt külföldi kiküldetést vállalt. 1947 és 1949 között a párizsi magyar követségen kulturális attaséként dolgozott. 1948-ban Magyarország UNESCO képviselői pozícióját töltötte be.

1949 júniusában Angliába emigrált. Londoni munkahellyel a Szabad Európa Rádió belső munkatársaként dolgozott 1951. augusztus 28. és 1974. június 30. között. Rádiós álnevei: Spectator, Kövesdi Kálmán. Ebben az időszakban, 1954-től a Látóhatár című emigráns lap szerkesztőbizottságához tartozott, majd 1958 és 1963 között az Új Látóhatár főmunkatársa lett. 1956 és 1957 között a londoni Magyar Szót szerkesztette. 1979-ben Angliából Franciaországba költözött és nyugdíjas éveit itt töltötte. 1980-ban Bibó István díjban részesült.

1956-ban a magyar forradalom ügye mellé állt. Október 24-étől a SZER-en keresztül naponta ismertette a budapesti felkelés angol politikai- és sajtóvisszhangját. Gyógyszert, kötszert, ruhát gyűjtött, szolidaritási gyűlések toborzásával igyekezett az angol közvélemény figyelmét felkelteni. November 5-én Iványi-Grünwald Béla történésszel, Kentner Lajos zongoraművésszel és Révai András újságíróval – az Angliában élő magyar származású művészek nevében – táviratot küldött India miniszterelnökének, Nehrunak, hogy a szovjet katonai beavatkozást próbálja befolyásával leállítani. November 7-én részt vett a „Save Hungary Committee" alapításában. Karácsonyra jelent meg a bizottság Magyar Szó című folyóiratának első száma.