00:00 | 00:00 |
A műsor leirata
Szignál
Egy hős újságíróról akarunk beszélni, kedves hallgatóink. A sok ezer magyar hős mellett, magyar diákok, magyar munkások, magyar katonák, magyar lányok és magyar gyerekek seregében, akik vérüket adták a magyar szabadságért, emlékezzünk meg egy pár csepp angol vérről is, amely a budapesti Kossuth Rádió kapuja előtt folyt el tegnapelőtt éjszaka. A vér Noel Barber, a londoni Daily Mail munkatársának a fejéből csurgott a kövezetre. Barber az új magyar szabadságharc első perce óta Pesten van, és naponta harsogja egy világlap hasábjain a magyar bátorság, a magyar hazaszeretet és a magyar önfeláldozás véres betűkkel írt ódáját. Éjjel 11 órakor Noel Barber egy másik híres angol újságíróval, a Daily Express munkatársával, Sefton Delmerrel autózott a budapesti éjszakában, hogy ellenőrizze, valóban igaz-e, amit Nagy Imre miniszterelnök pár perccel előbb a Kossuth rádión kijelentett, hogy nincsenek többé orosz csapatok Budapesten. Barber vezette az autót, amelynek egyik oldalán az angol Union Jack, a másikon egy fehér zászló lengett, és Delmer mellette ült az első ülésen. Amikor megérkeztek a Karl Marx térre, egyszerre megszólalt a közvetlen közelben egy puska és a kocsi belseje teli lett üvegszilánkkal. Barber összerogyott az autókerék mögött és abban a pillanatban kinyílt a kocsi ajtaja és egy orosz katona nézett be rajta, kezében a még füstölgő puskájával. Egy az orosz katonák közül, akik Nagy Imre szerint hétfő este elhagyták Budapestet. Delmer behúzta az ajtót. Áttolta Barbert a másik ülésre, odaült az autókerék mögé és elindult az úton, amelyről azt hitte, hogy a halálba vezet. Barber ekkor suttogva mondta neki:
"Gyorsan orvoshoz! Olyan gyorsan, ahogy lehet!"
Delmer zsebkendőjével úgy-ahogy tudta bekötözte kollégája vérző fejét és noha a kocsi két hátsó kerekét a golyók szaggatták lyukasra, valahogy mégis elvezette az angol követség épületéig. Itt kiemelték a félájult újságírót a kocsiból. Barber ekkor egy véres kéziratot nyomott kollégája kezébe és rekedt hangon hörögte:
"Ezt juttasd el a Daily Mail szerkesztőségébe! Ó, rettenetes fejfájásom van!"
Mr. Fry az angol követ, a követség egyik kocsijába emeltette át Barbert, és a kívül-belül kivilágított kocsiban elvitték a sebesült újságírót a legközelebbi kórház műtőtermébe. Megvizsgálták és a röntgenképek jó hírt hoztak: se az agy, se a koponyacsont nem kapott súlyos sebet és Noel Barber rövidesen újra lábra fog állni. Csodálatos véletlen folytán menekült meg. - mondja a professzor. A golyó a bal fül felett haladt át és egy pár milliméterrel lejjebb biztos halált okozott volna. A követség autójára, amikor a sofőr üresen visszahajtott a kórházból, újra rálőttek az oroszok, de szerencsére ekkor nem sebesült meg senki. Delmer, aki a konkurens Daily Expressnek és nem a Daily Mailnek a munkatársa, természetesen eljuttatta Barber utolsó cikkét a Daily Mail londoni szerkesztőségébe. A cikk első mondatai így hangzottak:
"Talán azzal kezdem, hogy minden szimpátiám a szabadságharcosokkal van, mert ez az ő nevük és nem a lázadó nép, amellyel a hatalomhoz görcsösen ragaszkodók szerették őket bélyegezni. Ezek a fiúk, akik egymásután halnak meg ezerszámra és nem százszámra, szabadságharcosok. 10-ből 7 még gyerek köztük, a legtöbbje 16 éves, iskolában volna a helyük. Ehelyett szabadságharcot vívnak és közben az arcukon boldog mosoly van."
Szignál
Széljegyzeteinket közvetítettük.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!
Szünetjel
Egy hős újságíróról akarunk beszélni, kedves hallgatóink. A sok ezer magyar hős mellett, magyar diákok, magyar munkások, magyar katonák, magyar lányok és magyar gyerekek seregében, akik vérüket adták a magyar szabadságért, emlékezzünk meg egy pár csepp angol vérről is, amely a budapesti Kossuth Rádió kapuja előtt folyt el tegnapelőtt éjszaka. A vér Noel Barber, a londoni Daily Mail munkatársának a fejéből csurgott a kövezetre. Barber az új magyar szabadságharc első perce óta Pesten van, és naponta harsogja egy világlap hasábjain a magyar bátorság, a magyar hazaszeretet és a magyar önfeláldozás véres betűkkel írt ódáját. Éjjel 11 órakor Noel Barber egy másik híres angol újságíróval, a Daily Express munkatársával, Sefton Delmerrel autózott a budapesti éjszakában, hogy ellenőrizze, valóban igaz-e, amit Nagy Imre miniszterelnök pár perccel előbb a Kossuth rádión kijelentett, hogy nincsenek többé orosz csapatok Budapesten. Barber vezette az autót, amelynek egyik oldalán az angol Union Jack, a másikon egy fehér zászló lengett, és Delmer mellette ült az első ülésen. Amikor megérkeztek a Karl Marx térre, egyszerre megszólalt a közvetlen közelben egy puska és a kocsi belseje teli lett üvegszilánkkal. Barber összerogyott az autókerék mögött és abban a pillanatban kinyílt a kocsi ajtaja és egy orosz katona nézett be rajta, kezében a még füstölgő puskájával. Egy az orosz katonák közül, akik Nagy Imre szerint hétfő este elhagyták Budapestet. Delmer behúzta az ajtót. Áttolta Barbert a másik ülésre, odaült az autókerék mögé és elindult az úton, amelyről azt hitte, hogy a halálba vezet. Barber ekkor suttogva mondta neki:
"Gyorsan orvoshoz! Olyan gyorsan, ahogy lehet!"
Delmer zsebkendőjével úgy-ahogy tudta bekötözte kollégája vérző fejét és noha a kocsi két hátsó kerekét a golyók szaggatták lyukasra, valahogy mégis elvezette az angol követség épületéig. Itt kiemelték a félájult újságírót a kocsiból. Barber ekkor egy véres kéziratot nyomott kollégája kezébe és rekedt hangon hörögte:
"Ezt juttasd el a Daily Mail szerkesztőségébe! Ó, rettenetes fejfájásom van!"
Mr. Fry az angol követ, a követség egyik kocsijába emeltette át Barbert, és a kívül-belül kivilágított kocsiban elvitték a sebesült újságírót a legközelebbi kórház műtőtermébe. Megvizsgálták és a röntgenképek jó hírt hoztak: se az agy, se a koponyacsont nem kapott súlyos sebet és Noel Barber rövidesen újra lábra fog állni. Csodálatos véletlen folytán menekült meg. - mondja a professzor. A golyó a bal fül felett haladt át és egy pár milliméterrel lejjebb biztos halált okozott volna. A követség autójára, amikor a sofőr üresen visszahajtott a kórházból, újra rálőttek az oroszok, de szerencsére ekkor nem sebesült meg senki. Delmer, aki a konkurens Daily Expressnek és nem a Daily Mailnek a munkatársa, természetesen eljuttatta Barber utolsó cikkét a Daily Mail londoni szerkesztőségébe. A cikk első mondatai így hangzottak:
"Talán azzal kezdem, hogy minden szimpátiám a szabadságharcosokkal van, mert ez az ő nevük és nem a lázadó nép, amellyel a hatalomhoz görcsösen ragaszkodók szerették őket bélyegezni. Ezek a fiúk, akik egymásután halnak meg ezerszámra és nem százszámra, szabadságharcosok. 10-ből 7 még gyerek köztük, a legtöbbje 16 éves, iskolában volna a helyük. Ehelyett szabadságharcot vívnak és közben az arcukon boldog mosoly van."
Szignál
Széljegyzeteinket közvetítettük.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!
Szünetjel
Információk
Adásba került | 1956-10-31 23:14 |
Hossz | 0:04:47 |
Cím | Széljegyzetek |
Műsorkategória | Kommentár |
Ismétlések |
1956-10-31 23:14 |
Szerkesztő | Bús-Fekete László |