Nemzetközi sajtószemle

Nemzetközi sajtószemle következik. A világpolitikai események nyugati visszhangját ismertetjük.

Az elmúlt napok központi témája a szabad országok lapjaiban a lengyel fejlődés volt. Ma reggelre a külföld érdeklődése teljes mértékben Budapest felé fordult. Bécsben, Párizsban, Londonban, Washingtonban és a többi nyugati fővárosban a lapok első oldalán szerepel a magyar ügy. A reggeli újságok közvetlenül éjfél után kerültek ki az utcára, és a mai eseményekről, Nagy Imre miniszterelnöki megbízatásáról, az ostromállapot elrendeléséről, és a szovjet csapatok közbelépéséről megjelenésük előtt még nem értesültek. A külföldi sajtó az eddigi cikkekben az egyetemi ifjúság felvonulásával, az ifjúság követeléseivel, az ország lakosságának egységes fellépésével foglalkozik.

Szignál

A bécsi lapok első oldalon nagy főcímekkel számolnak be a Budapesten történtekről. A beszámolók szerint Magyarországon forradalmi a hangulat, az ifjúság kikényszerítette a belügyminisztertől a tüntető felvonulás engedélyezését, s azon hatalmas tömeg vett részt. A bécsi lapok egy része értesüléseit Budapestről érkezett utasok tájékoztatásával egészíti ki, mert a telefon-összeköttetés a magyar főváros és Bécs között megszakadt. Ugyancsak erről panaszkodik a francia, angol, és amerikai lapok nagy része is. A bécsi amerikai nagykövetség ugyancsak hiába próbálta meg a budapesti amerikai nagykövetséggel a távbeszélő-összeköttetés felvételét - jelenti a Presse.

A budapesti tüntetésről a legmeghatottabb hangú beszámoló eddig egy angol lapban, az 5 millió példányban megjelenő konzervatív Daily Expressben jelent meg. A lap munkatársa, Sefton Delmer a következőt jelentette a Daily Express olvasóinak táviratában:
Láttam hogyan indul el a forradalom. Együtt meneteltem a felkelőkkel, és én is majdnem zokogtam a meghatottságtól és örömtől, amikor a tömeg letépte a szovjet zászlókat és jelvényeket, és magyar lobogót tűzött ki helyükbe. A tömeg haragos és izgatott volt.

Az angol liberális News Chronicle első oldalas beszámolójának elején közli diplomáciai munkatársa véleményét, amely szerint Magyarország és Lengyelország vezetői irányítják a csatlós kormányok Moszkva elleni elégedetlen kórusát.

A New York-i lapok főcímei közül idézünk néhányat. Az egyik lap, a Daily News azt írja, hogy Magyarországon tüntettek a Szovjetunió ellen. Egy másik lap, az Evening Standard azt emeli ki, hogy a hangulat a Duna-völgyében forradalom. A New York Times című amerikai napilap McCormack budapesti tudósítását közli. Az amerikai újságíró a magyar fővárosban távirati jelentése szerint ezeket jegyezte fel:
A tegnapi békés tüntetés után, amikor a tömeg a kormány átalakítását és a szovjet csapatok kivonását követelte, a rendőrség tüzet nyitott a rádió épülete előtt gyülekezőkre. A vörös csillag nem ragyog már a budapesti parlament épületén és a fiatal tüntetők egy csoportja súlyosan megrongálta a Sztálin-szobrot. A tömeg Gerő távozását követelte a rádió előtt, majd követeket küldött az épületbe. A követeket visszatartották, mire a várakozók megrohamozták az épületet. Ezt megelőzően a tüntetés fegyelmezett és békés volt.

McCormack a New York Timesben beszámol a lakosság kórusban ismételt követeléseiről:
A békeszerződésnek megfelelően vonják ki a szovjet csapatokat. Vizsgálják felül a magyar-szovjet kapcsolatokat és teremtsék meg a két ország között a politikai és gazdasági viszony egyenlőségét. Hozzák nyilvánosságra a magyar-szovjet kereskedelmi egyezmények szövegét. Tájékoztassák az országot az uránium leletekről, azok kihasználásáról és a Szovjetuniónak adott koncessziókról.

A New York Times felsorolja a budapesti tüntetés többi követelését is, Nagy Imre miniszterelnöki megbízatásáról, Farkas és Rákosi nyilvános tárgyaláson való felelősségre vonásáról, a nemzetgazdaság átszervezéséről, a normák módosításáról, a kolhozosítás felhagyásáról. A New York Times megemlíti, hogy a kormány a tüntetők követeléseinek kinyomtatását megtagadta, s azokat a rádióban sem ismertették. A New York Times a budapesti beszámolón kívül még két helyen foglalkozik a magyarországi eseményekkel. A lap vezércikke a következőket állapítja meg.

A Balti-tengertől a Fekete-tengerig terjedő övezetben új forradalmi mozgalom jelentkezik, és ez a megmozdulás olyan méreteket ölt, hogy megváltoztathatja az egész jelenlegi nemzetközi színteret. A szabadság szelleme nyugtalanítja a kommunista zsarnokokat. A mostani forradalom alapjaiban megrázza a Sztálin által létesített szovjet birodalmat. Moszkva ismételten azt hangoztatta, hogy tiszteletben tartja más nemzetek felségjogait és nem avatkozik más népek belügyeibe. A legutóbbi tükrében ezek a szovjet kijelentések nevetségesek. Az új közép- és kelet-európai forradalom jelei az egész emberiség szempontjából bátorítóak, az egész emberiséget bizalommal töltik el, és új reményeket támasztanak valamennyiünkben.

A New York Times budapesti beszámolóján és most ismertetett vezércikkén kívül még egy helyen foglalkozik a magyarországi hangulattal. A lap közli Bakách-Bessenyey Györgynek, Magyarország volt washingtoni követének, a Magyar Nemzeti Bizottmány tagjának levelét a magyar ifjúságról. Bakách-Bessenyey György ezeket írja:
Sok szó esett már a vasfüggöny mögötti néma ellenállásról és néma forradalomról. Úgy érzem nem hangsúlyozták eléggé az egyik legfontosabb területen szerzett győzelmet a kelet és nyugat között folytatott küzdelemben. Tíz évvel ezelőtt, amikor a Szovjetunió megszerezte a hatalmat Közép- és Kelet-Európa országaiban, Moszkva legelőször az ifjúság meghódítására összpontosította erejét. Tudta, hogy a felnőtteknél, az idősebb nemzedéknél nem számíthat sikerre. A nyugati világnak komoly oka volt arra, hogy ennek a szovjet kísérletnek kimenetelét nyugtalansággal figyelje. Ma már világos, hogy a kommunisták a vasfüggöny mögött nem nyerték meg az ifjúság lelkének megnyeréséért indított csatát. Éppen az ifjúság a rendszer legkíméletlenebb ellenfele.

Bakách-Bessenyey György ezután felteszi a kérdést a New York Times-ban, mi a kommunista vereség oka?
Bebizonyosodott, hogy a szabadság és a demokrácia gondolata azt is lelkesítheti, aki egészen fiatal éveitől diktatúrában élt. Bebizonyosodott továbbá, hogy a szülők, a rokonok befolyása legalább olyan erős, mint az államé. A kommunisták nem tudták megsemmisíteni a családi szálakat, nem tudták aláaknázni az egyház tekintélyét sem. Utoljára említhető, de nem utolsósorban szempont, hogy a kommunisták anyagi jólétet ígértek az ifjúságnak, ígéretüket nem teljesítették, és az ifjúság most becsapottnak érzi magát. A kommunisták nem tudták megnyerni a parasztságot, nem nyerték meg a munkásságot és az értelmiséget. Felsültek az ifjúság megnyerésénél is. A szovjet politika mostani habozásának, gyakori pálfordulásainak és taktikai zavarainak ez a tény a közép- és kelet-európai ifjúság ellenséges magatartása nem kis részben magyarázata.

Szignál

Nemzetközi sajtószemlénket közvetítettük. Beszámoltunk a budapesti események első külföldi sajtóvisszhangjáról. A nap folyamán beérkező további jelentések alapján újabb és újabb sajtótájékoztatót adunk.

Szignál

Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!