Rendkívüli politikai kommentár - Kovács Béla politikai szerepéről

Rendkívüli politikai kommentárunkban Molnár József, Kovács Béla múltbeli és jelenlegi politikai szerepéről beszél.

Kedves hallgatóim, a fegyveres forradalom győzelme után azok a demokratikus erők, amelyek sohasem lettek hűtlenek a néphez, amelyek történelmünk leggyászosabb, legnehezebb óráiban minden vésszel dacolva sem árulták el nemzetünket, lassan és fokozatosan nyomulnak előtérbe. Természetes, hogy az egykori sztálinisták, akiknek Gerő nagylelkűen tiszta lapot akart ajándékozni Rákosi bukásakor, mindent elkövetnek, hogy ne kelljen feladniok korábbi hadállásaikat. Az is természetes, hogy azok az erők, amelyek a dicsőséges október 23-án elindították nemzeti forradalmukat, nem azért indultak harcban hogy Rákosi egykori talpnyalói, a magyar nép esküdt ellenségei hatalmon maradjanak. Már nemzeti forradalmunk első napján elemi erővel tört fel a kívánság, hogy olyan emberek kerüljenek az ország élére, akik vissza tudják és vissza akarják szerezni nemzeti függetlenségünket, akik tántoríthatatlan hívei a tiszta demokráciának, a többpártrendszeren alapuló Magyarországnak, és akikben a magyar nép minden rétege megbízhat, akiknek hazafiasságához és demokrataságához nem fér kétség. Ezek között az emberek között első helyen áll Kovács Béla neve. Kovács Bélát nem kell bemutatnunk hallgatóinknak. Neve az elmúlt tíz esztendőben távoli csillagként ragyogott a sötét magyar éjszakában. Kovács Béla pedig messze, valahol Oroszországban, gyötrelmek között álmodott a magyar szabadságról, az igazságról, a demokráciáról, a félelemmentes életről és a független, szabad Magyarországról. Sztálin halála után megnyílt börtönének ajtaja a száműzetésben. Tíz esztendős rabság, szenvedés és megaláztatás után újra hazakerült. Magyar földre léphetett, de nem szabad földre. Az akkori sztálinista, kommunista kormányzat mindent elkövetett, hogy Kovács Béla támogatását megnyerje. Nevét szerették volna felhasználni gyalázatos uralmuk meghosszabbításához. Kovács Béla azonban nem Marosán György és nem is Szakasits Árpád. Nem adta oda nevét a magyar nép hóhérainak, sőt értesüléseink szerint betegen is állandóan kapcsolatot tartott azokkal a fiatalokkal, akik nagy nemzeti ellenállásunkat száz veszély közepette tervezték. A tíz esztendős szovjet rabság megtörhette testi ellenállását, de lelki ellenállását nem. A jelenlegi kormányban ő az egyetlen személy, akinek nevéhez nem tapad semmiféle szenny. Ellenkezőleg. Kovács Béla volt az első, aki már akkor felvette Rákosi és az áruló kommunisták ellen a harcot, amikor sokan még nem látták, hova vezet a demokratikus intézmények felszámolása, az ÁVH hatalmának erősödése. Ő volt Rákosi első számú ellensége az országban. A szovjet csapatok szuronyainak árnyékában sem rettent meg. Mint Kisgazdapárt egyik vezetője, kíméletlen harcot folytatott a sztálini terrorintézmények meghonosítása ellen. Szóban és írásban minden alkalommal figyelmeztette a magyar népet népünk és nemzetünk szabadságára leselkedő veszedelmekre. A pártközi tárgyalásokon, vagy a minisztertanácsban szemébe vágta Rákosiéknak galádságukat. Nem kis mértékben az ő határozott fellépésének eredménye volt, hogy az első titkos és szabad választáson a Kisgazdapárt többséget kapott. Rákosi és a sztálinisták rettegtek tőle. Tudták, hogy ennek az embernek hisz nemcsak a magyar parasztság, hanem a magyar nép nagy többsége is. Tudták, hogy Kovács Béla képes megakadályozni gyalázatos tervük végrehajtását. Ezért mindent elkövettek, hogy őt kirekesszék a politikai életből. Kovács Bélának azonban a többi pártok hívei körében is olyan tekintélye volt, hogy Rákosi az ÁVH segítségével sem tudott ellene semmit tenni. A parlament mentelmi bizottsága elé vitték ügyét, de a mentelmi bizottság tagjainak többsége nem volt hajlandó kiszolgáltatni. Végül is úgy tudták eltávolítani a magyar életből, hogy segítségül hívták ellene az orosz hadsereget éppúgy, ahogy az elmúlt héten az egész nemzet ellen hívták segítségül az áruló kommunista vezetők a szovjet elnyomókat. Kovács Béla elhurcolásával megpecsételődött a magyar ellenállás sorsa. Utána már Rákosi és társai gyorsan semmisítették meg azokat az erőket, amelyek útját állhatták volna a magyar népet rabláncra fűző terveik megvalósításának. Kovács Béla elhurcolásával kezdődött meg az ország bolsevizálása, amely a legkegyetlenebb terrorba torkollott, és amelytől október 23-a szabadította meg az országot.
Kovács Béla neve és szerepe körül az elmúlt héten sok ellentétes hír keringett. Most, a független kisgazdapárt pécsi székházában tartott beszédében világosan leszögezte álláspontját. Az alakuló ülésre a belgyógyászati klinikáról ment át, ahol a Szovjetunióban elszenvedett években szerzett betegségét kezelteti. Beszédében elmondotta, hogy a börtönben sokat gondolkodott azon, hogyan fogadja majd a magyar nép. Elhiszi-e azt a sok rágalmat, amelyet rá és a Kisgazdapártra szórtak az elmúlt években? Ezután arról beszélt, miképpen került az új nemzeti kormányba. Elmondotta, Dobi István felhívta telefonon, hogy Nagy Imre nemzeti kormányt akar alakítani az ő részvételével. Majd pedig szóról-szóra a következőket fűzte hozzá: Nagy Imrével korábban is kapcsolatban állt és támogatta azt a törekvést, hogy megszabadítsa az országot Rákositól és Gerőtől és cinkosaiktól. Elvileg hozzájárult a kormányban való részvételhez, azonban semmi kapcsolata sincs a kormánnyal. Majd elmondotta, meg volt lepődve, amikor az új kormánylistán a neve mellett több régi kommunista vezető nevét olvasta. A jelenlegi kormány összetételével nem ért egyet. Nem tudja, mit akar a kormány, a lehetőségek azonban nagyok, az ifjúság vére nem hullott hiába. Ezeket a lehetőségeket, a kormány szándékát azonban meg akarja ismerni. Erre csak akkor kerülhet sor, ha Budapestre utazik és beszél a kormány tagjaival.
Röviden vázolta programját: új, szabad, független Magyarországot kell teremteni, a munkásság és értelmiségiek érdekvédelmi szervezetei mellett meg kell teremteni a parasztság érdekvédelmi szervét is. Vissza kell állítani a régi parasztszövetséget. Minden állammal egyenrangú kapcsolatot kell teremteni, és nem lehet az ország sorsát egy katonai blokk érdekeivel összekapcsolni. A magyar nép semleges Magyarországot kíván.
Kedves hallgatóim, azért ismertettem részletesebben Kovács Béla Pécsett elhangzott beszédét, mert amit Kovács Béla mond, az egy tiszta szívű, becsületes magyarnak higgadt, megfontolt állásfoglalása. Ez az állásfoglalás azonban nemcsak Kovács Béla véleménye, hanem a magyar parasztság többségének is. Most arról van szó, hogy győztes forradalmunk eredményét megőrizzük, ne engedjük, hogy a magyar parasztság rendje megbomoljon és a világ bámulatát kivívó tiszta, nemzeti forradalmunk anarchiába torkolljon. Fontos, hogy a nép olyan emberekbe helyezze bizalmát, akik szabadságuk feláldozása árán hűek voltak a magyar szabadság szent eszményeihez, és ahhoz a magyar néphez, amely az elmúlt hét dicsőséges harcai során olyan példás önfegyelmezettségről tett tanúbizonyságot, amely előtt még ellenségeinknek is meg kell hajolniok.

Szignál

Molnár József beszélt Kovács Béla szerepéről.

Szignál

Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!