Nemzetközi sajtószemle

Nemzetközi sajtószemle következik. A magyarországi szovjet hadjárat külföldi visszhangját, mindenekelőtt az amerikai sajtó álláspontját ismertetjük.

A sort a Boston Herald vezércikke nyitja meg:

A Szovjetunió közlése szerint Lengyelországban szocialista reformot hajtanak végre. Magyarországon viszont ellenforradalmár bandák léptek fel. Mindez egyáltalában nem hangzik meggyőzően. Annyira nem, hogy már Nehru, az indiai kormány miniszterelnöke is tiltakozott a magyarországi események miatt. Európában tíz- és százezres tömegek tüntetnek a hős magyarok mellett és a barbár Szovjetunió ellen. Követségeket, konzulátusokat támadnak meg az egyetemi hallgatók, és egyes országok visszaléptek a Melbourne-i olimpián való részvételtől. A jelek szerint mindez mégiscsak a kezdet. Az egész világ mélységes felháborodásának ad kifejezést. Meddig akar vajon a Szovjetunió ezzel a felháborodással dacolni? És egyáltalán, meddig dacolhat vele?

Ezeket írta az amerikai Boston Herald.
Egy másik amerikai lap, a Chicago Daily Tribune véleménye a következő:

A Szovjetunió hadserege megtámadta a hős magyarokat. Ez a nép néhány napig szabadságban élt. A magyarok függetlenségük teljes helyreállítását akarták. A Szovjetunió megriadt birodalma széthullásától. Moszkva minden tisztességes ember megvetését kivívta. Nagyon sajnálatos, hogy amikor ezeknek az éveknek történelmét megírják majd, akkor Anglia, Franciaország és Izrael felelősségének kérdése is felmerül majd. A kelet-európai népek kommunistaellenes mozgalma erősödőben volt. Moszkva határozatlanságot árult el. Hruscsov és Bulganyin előzetesen a szocializmus megvalósításának külön útjairól elmélkedett. Ez volt a helyzet, amikor a közel-keleti feszültséget szabályos háború váltotta fel.

A Chicago Daily Tribune vezércikke így folytatódik:

Nagy-Britannia és Franciaország az Egyesült Államokkal együtt az Atlanti Szövetség tagja. Ennek a szövetségnek az a feladata, hogy megvédje a Nyugatot a kommunisták támadásától. Az Atlanti Szövetség szempontjából minden esemény nagy jelentőségű, amely a Szovjetunió gyengülését sietteti. A magyarországi események a kommunista uralom megrendülésének reményét csillogtatták meg. Ebben a helyzetben az izraeliek megtámadták Egyiptomot, az angolok és franciák pedig kihasználták az alkalmat, és ugyancsak megrohanták a Nasszer kormányt. Lépéseiket a moszkvai habozás megszűnte követte. A Szovjetunió a nyílt és leleplezetlen terror eszközeihez nyúlt. Ami bekövetkezett, nemcsak Magyarország, hanem az egész szabad világ mérhetetlenül súlyos kára.

Ezeket írta a Chicago Daily Tribune.
A Baltimore Sun című amerikai lap azt vizsgálja, hogy a Szovjetunió máris mivel fizetett a magyarországi eseményekért:

Moszkva vérbe akarja fojtani a magyar szabadságharcot. Mi történik a világban? A nyugati felháborodás méretei egyre nagyobbak. A közvélemény hangulatát a legrövidebb időn belül figyelembe kell venni a nyugati kormányoknak is. A Szovjetunió ma a földkerekség legmegvetettebb állama. Az elnyomatás, a zsarnokság, a gyarmatosítás megszemélyesítője. Kiközösítette magát mindenkorra a népek családjából. Nemcsak a magyarországi tömegmészárlás tényét nem felejti el a világ, de annak kísérő körülményeit is megjegyeztük örökre. Szovjet részről azt állították, hogy hajlandók a Vörös Hadsereg alakulatainak kivonására. Letartóztatták a Nagy Imre-kormány honvédelmi miniszterét, és a magyar hadsereg vezérkari főnökét, miután tárgyalás címén áthívták őket. Nagyon érthető ezek után, hogy a magyarok puszta kézzel vagy puskával harcolnak a szovjet harckocsik ellen. Túlélheti-e a magyarországi eseményeket a szovjet rendszer? A jelek azt mutatják, hogy a helyzet komolyságával a Kreml urai tisztában vannak. A szabad világ kötelessége most már a legsürgősebben arról gondoskodni, hogy a magyarországi mészárlás legmesszebbmenő következményeit még az eddiginél is világosabban lássák a Szovjetunió vezetői.

A Baltimore Sun vezércikke után még egy amerikai lap, a Philadelphia Inquirer álláspontját ismertetjük:

Bulganyin válaszolt Eisenhower levelére. Egy szóval sem felelt arra a felszólításra, hogy a Vörös Hadsereg hagyja abba a magyarországi mészárlást. Bulganyin hallgatott erről a kérdésről. Ennek ellenére tudja a magyar nép és tudja a világ, hogy most mi történik. A civilizált világot a magyarországi események mélységesen fölháborítják. A Szovjetunió úgy látszik, csak addig mutatott hajlandóságot a változások szentesítésére, amíg az egyik kommunizmusnak a másik fajta kommunizmussal való helyettesítéséről volt szó. Csakhogy a magyarok nem ilyen cserét, hanem igazi szabadságot, valóságos függetlenséget akarnak. A szovjet harckocsik ezzel a követeléssel nem számolhatnak le. A világnak be kell bizonyítania, hogy méltó a múltban hangoztatott szabadságeszményekhez. Az érdekelt kormányoknak cselekedniök kell.

Ezeket írta a Philadelphia Inquirer.
Egy angliai lap, a Scotsman, a következőket hangsúlyozza:

Mi a szörnyűséges magyarországi események első tanulsága? Az, hogy a szovjet hatalom alapja ma kizárólag a katonai erő. A Szovjetunió már nem létezik többé, mint a munkásosztály érdekeinek védelmezője, mint a világkommunizmus apostola. Magyarországon az egész nép, a kétkezi munkások lázadtak fel a szovjet imperializmus ellen. A második nagyon fontos tanulság, a múlt semmi esetre sem folytatódhatik. Annak visszaállítására még a számtalan harckocsival rendelkező Vörös Hadsereg sem képes.

A Scotsman ezután azt vizsgálja, hogy a magyarországi fejlemények melyik mozzanata háborította fel a szovjet vezetőket. A lap ezt írja:

Nagyon valószínű, hogy a szovjet vezetők elhatározták, hogy sokat lenyelnek és elnéznek. A fordulópont az lehetett, amikor a magyar néphangulat kikényszerítette a Nagy Imre kormányból a szabad választások megtartásának ígéretét. A szabad választás emlegetése olyan a szovjet vezetőknek, mint az ostorcsapás az ideges lónak. Megvadultak tőle. Ezzel nyomban le is leplezték önmagukat. Rohamuk szétdobta az egész koegzisztenciális szovjet épületet, és a romok alatt hever minden szovjet megtévesztési szándék. A Szovjetunió a magyarországi eseményeket nem heveri soha ki.

Ezeket emelte ki mai vezércikkében a Scotsman.
Most egy görög lap, az ellenzéki Eleftheria néhány sorát idézzük:

A szovjet katonaság vérbe akarja fojtani a fegyvertelen magyar nép nemzeti felkelését. Ez a lépés a történelem leghitványabb cselekedeteinek sorában is első helyre kerül. Anglia és Franciaország Egyiptom egyidejű megtámadásával akaratlanul is a Szovjetunió kezére játszott. Ez azonban semmit nem von le a gyilkos szovjet vezetők felelősségéből.

Ezeket írta a görög ellenzéki napilap.
Nemzetközi sajtószemlét közvetítettünk. A magyarországi szovjet hadjárat külföldi visszhangját ismertettük.