Nemzetközi sajtószemle

Nemzetközi sajtószemle következik. A magyar szabadságharc eseményeinek külföldi visszhangját ismertetjük. A hatalmas sajtóanyagra való tekintettel ma is több tájékoztatót adunk a nyugati lapok cikkeiről. Ez ma sorrendben a harmadik sajtószemlénk.

Szignál

A Magyarországon tartózkodó angol laptudósító közlései szerint a budapesti utcán a harcok megszűntek. A brit lapok érdeklődése most elsősorban egy kérdés felé fordult: milyen kibontakozás várható Magyarországon?
A Daily Telegraph című lap részletesen foglalkozik azzal a moszkvai kiáltvánnyal, amelyben a Szovjetunió a csatlós kormányok ellenőrzése alatt álló területekkel való viszony újrarendezését helyezi kilátásba. A lap azt vizsgálja, hogy Magyarországon van-e lehetősége az 1945-ös koalícióhoz való visszatérésre. A Daily Telegraph szerint a kommunisták ezzel az ígérettel mindenesetre megpecsételték pártjuk sorsát Magyarországon. Nem vitás ugyanis, hogy igazi szabad választáson kire szavaz majd a lakosság többsége - írja a lap.

A liberális Manchester Guardian a magyar-szovjet viszony jövőbeni alakulásával foglalkozik. A lap azt kutatja, reménykedik-e még Moszkva valamiféle lengyel megoldásban Magyarországon. A Manchester Guardian szerint Magyarország félreérthetetlenül kinyilvánította, hogy szabadságot kíván, és egyenjogúságot követel gazdasági és politikai téren egyaránt minden országgal, beleértve a Szovjetuniót is.
A Manchester Guardian cikke így folytatódik:
Megváltoztathatatlan tény, hogy Magyarországon a Szovjetunió elkésett. Elkésett az engedményekkel és elkésett az erőszak alkalmazásával is. A szovjet csapatok beavatkozása az országban mérhetetlen felháborodást keltett. A jelenlegi kormány szeretné magát a többi párt támogatásával felszínen tartani.
A Manchester Guardian hangoztatja, hogy szovjet részről esetleg nem korlátozzák a demokratizálódás folyamatát Magyarországon, a Szovjetunió feltételezhetően nem akarja, hogy a magyarországi harcok elhúzódása lángba borítsa egész Kelet-Európát.

A Figaro című francia lap ma reggel első oldalon jelentette, hogy a szabadságharcosok elszántsága elől meghátrálva, Moszkva megkezdte csapatai kivonását Budapestről. A lap megjegyzi, hogy Nagy Imre tegnap már nem tűzszünetről vagy fegyverszünetről, hanem a Vörös Hadsereg alakulatainak visszavonásáról beszélt.

A francia szocialisták lapja, a Populaire a magyarországi eseményekről így ír:
A magyarországi eseményeknek nagy hatása lesz a franciaországi kommunista pártra. A közhangulat a francia kommunisták között is Moszkva ellen fordult. Szakszervezeti körökben ugyancsak szinte teljesen egységesen ítélték el a szovjet fegyveres beavatkozást Magyarországon.
A Populaire cikke azzal fejeződik be, hogy a Vörös Hadsereg harckocsijainál erősebbnek bizonyult a magyar szabadságharcosok bátorsága, és győzött a magyar szabadságharc.

A francia radikálisok lapja, az Aurore moszkvai tudósítójának jelentését közli, amely szerint kiéleződtek Sepilov és Mikojan ellentétei. Sepilov szerint a varsói egyezmény megfelelő jogalap volt a Vörös Hadsereg magyarországi beavatkozására, míg Mikojannak azaz álláspontja, hogy a beavatkozás súlyos politikai baklövés volt.

A baloldali kommunistaellenes Combat megállapítja, hogy a magyar szabadságharcosok fő célja a szovjet csapatok kivonulásának kikényszerítése.

A New York Times mai vezércikkében összekapcsolja a magyar szabadságharc és a közel-keleti háborús helyzet ügyét. A lap szerint a kettő együttesen járul hozzá a kelet-európai szovjet erők visszahúzódásához. A New York Times így folytatja cikkét:
Zsukov tábornagy alig három nappal ezelőtt jelentette ki, hogy nincs szó a magyarországi szovjet alakulatok kivonásáról. Tegnap a moszkvai rádió azt jelentette be, hogy a Szovjetunió hajlandó magyarországi, romániai és lengyelországi egységeinek kivonásáról tárgyalni. A jelek szerint a Hruscsov által vezetett mérsékelt szárny győzött a Kremlben. A Szovjetunió vezetőinek tudniok kell, hogy a magyarországi csapatok kivonását a közép- és kelet-európai szovjet ellenőrzés tekintetében további lépéseknek kell követniök. A szovjet elhatározást egyébként nem megvetendő szempontok erőszakolták ki. A magyar légierő ultimátumot intézett a Szovjetunió budapesti egységeihez. Azzal fenyegettek, hogy a visszavonulás késedelme esetén teljesen nyílt háborúra kerül a sor a magyar hadsereg, a magyar nép és a Szovjetunió között. Arra is gondolnia kellett Moszkvának, hogy a magyarokat a többi közép- és kelet-európai nép is követheti a harcban. Mindehhez hozzájárult a közel-keleti helyzet fordulata. A szovjet vezetőknek rá kellett ébredniük, hogy nem vállalhatják egyszerre egy közel-keleti és egy kelet-európai háború kockázatát. A Kreml úgy döntött, hogy inkább nagyobb katonai akcióképességet biztosít magának a Közel-Keleten, és nem erőszakolja tovább Kelet-Európában a sztálinizmus folytatását. Ezeket állapította meg a New York Times.

Az angol, francia és amerikai lapok után néhány ázsiai újság véleményét ismertetjük.
A kambodzsai La Liberté azt írja, hogy a szovjet csapatoknak semmi jogalapjuk nem volt a magyarországi beavatkozáshoz. A lap szerint a magyar és a lengyel példának nagy hatása lesz a többi megszállt országra.

A ceyloni Times megállapításai a következők:
A második világháború után a magyarországi események jelentették Európa legnagyobb válságát. A történelmi események üteme meggyorsult. A szabadság erői ismét harcba szálltak a zsarnokság és a terror képviselői ellen.

A tokiói Mainichi ezeket írja:
A magyarok szabadságát idegen hadsereg próbálta elrabolni. Japán minden rokonszenve és együttérzése a magyaroknak szól. A Vörös Hadsereg közbelépése az elnyomatás megnyilvánulása volt, és mint ilyen, tűrhetetlen akciónak bizonyult.

Az egyik indiai lap, az Annabelle Tribune a következőket hangoztatja:
A Szovjetunió és a nyugati nagyhatalmak egyformán imperialisták. A különbség köztük csak fokozatokban van. A titoizmus a szovjet imperializmus elleni fölkelést jelenti. Ennek hatására indultak meg a szabadságmozgalmak Lengyelországban és Magyarországon. Közép- és Kelet-Európában hamarosan általános lesz a nemzeti szellem jelentkezése.

A burmai szocialisták hivatalos lapja, a Pyidaungsu megállapítja, hogy a megszállt országok lakossága a kommunista uralom éveiben rájött arra, milyen szennyes, piszkos ez az uralom.

A független indonéziai Raya című lap a következőket írja:
A jelenlegi fejlődés a népek és nemzetek önállósága felé nem egyik országnak a másik által való megszállása felé mutat. A népek törekvései nem nyomhatók el sehol. Ezeket hangsúlyozta az indonéziai Raya című lap.

Szignál

Nemzetközi sajtószemlét közvetítettünk. A magyar szabadságharc eseményeinek külföldi visszhangját ismertettük. A nagy sajtóanyagra való tekintettel ma is több tájékoztatóban számolunk be a nyugati lapok cikkeiről. Ez ma sorrendben a harmadik sajtószemlénk volt.

Szignál

Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!