Nemzetközi sajtószemle

Nemzetközi sajtószemle következik. A magyarországi forradalom nyugati visszhangját ismertetjük.

A szabad országok sajtója ma beszámolókban, vezércikkekben egyaránt első helyen tárgyalja a budapesti fejleményeket. Nemzetközi sajtószemlénkben ezúttal a francia, nyugatnémet, valamint nyugat-berlini és az osztrák sajtó állásfoglalásáról számolunk be.

Szignál

Ma reggel a francia lapok első oldalán nyolc hasábos cikkben foglalkoznak a magyar felkeléssel. A konzervatív Figaro szerint a Szovjetunióból irányított világkommunizmus megrendült és Moszkva bajosan heveri ki a budapesti csapást. A szovjet csapatok nyílt magyarországi bevetése nem növeli a többi közép- és kelet-európai államban a lakosság rokonszenvét a Szovjetunió iránt. A Figaro megjegyzi, hogy a vasfüggöny mögötti szabadságmozgalom nem véletlenül robbant ki Varsóban és Budapesten. A lap hangoztatja, hogy a magyar nép szabadságszeretetének és nemzeti politikai szemléletének jegyében került sor a mostani hősies kiállásra.

Az Aurore című francia lap úgy értesült, hogy a budapesti felkelésnek máris sok száz halottja van. A lap azt hangoztatja, hogy Magyarország hosszú és fájdalmas úton indult el, de ez az út feltartóztathatatlanul a szabadság győzelméhez vezet.

A baloldali Combat című lap vezércikkének címe. "Forradalmi járvány". A lap ezt írja:
A Szovjetuniót vagy maga alá temette volna a kommunizmus összeroskadó épülete, vagy továbbra is erőszakkal kell kézben tartania a megszállt országokat. Mindnyájan tudjuk, hogy semmiféle adott helyzet nem állhat fenn tartósan, ha csupán harckocsikra és szuronyokra támaszkodnak a hatalmon lévők.

A Franc-Tireur című lap értesülése szerint a budapesti felkelés nagy vidéki ipari központokra is átterjedt.

A France-Soir ma délután a legnagyobb csodálat és a legnagyobb együttérzés hangján emlékezik meg a magyar szabadsághősökről, akik a kétszer meghosszabbított felszólítás ellenére sem tették le a fegyvert.

A nyugatnémet lapok hasonló részletességgel, ugyancsak nagy terjedelemben foglalkoznak a magyarországi eseményekkel. A Süddeutsche Zeitung című lap mai vezércikkében egy lengyel mondásra emlékeztet, amely szerint a lengyelek és a magyarok testvérek.
Ezekben az órákban a szellemi rokonság újra beigazolódott a két nép között - írja a Süddeutsche Zeitung - és emlékeztetett arra, hogy 1849-ben az orosz cárnak az akkori legreakciósabb európai uralkodóház fejének csapatai hengerelték le a magyar szabadságharcosokat. A lap a szovjet alakulatok budapesti bevetéséért Nagy Imrét, a magyarországi kormány új miniszterelnökét teszi felelőssé.

A Münchner Merkur című nyugatnémet lap azt írja, hogy a szovjet gyarmatbirodalom határain belül kossuthi hang szólalt meg.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung vezércikkének ez a címe. "Magyarországi tragédia". A frankfurti lap megállapítása a következő:
Magyarország földrajzi fekvése miatt már sok súlyos megpróbáltatás elviselésére kényszerült, és most újabb tragédiát él át. A jelenlegi események emlékeztetnek az 1848-as szabadságharcra, amikor a Habsburgok csak a cári csapatok segítségével tartották meg uralmukat a Duna-völgyében. Magyarországon az értelmiségiek és a munkásosztály együttesen szállt szembe a rendszerrel. A rendszer propagandagépezete hiába ismétli meg ezerszer, hogy ellenforradalmárok és provokatőrök harcolnak, mindenki tudja Magyarországon és külföldön egyaránt, hogy a magyar nép vette fel a küzdelmet az orosz elnyomók ellen.

A Hamburger Anzeiger című nyugatnémet lap megállapítja, hogy a Szovjetuniót Sztálin halála után egyre gyakrabban érik súlyos megrázkódtatások. A katonai beavatkozás, a szurony és a harckocsik a közép- és kelet-európai országok kiállása ellen nem orvosság - hangoztatja a Hamburger Anzeiger.

A másik ismert hamburgi lap, a Welt "Robbanás" címmel ír vezércikket. A lap a közép-európai fejleményeket láncreakciónak nevezi.

A Rheinpfalz című nyugatnémet újság a budapesti elhatározások lassúságáról emlékezik meg. A lap szerint növeli a helyzet veszélyességét, hogy a személycserékre, a változások bejelentésére a kommunisták mindig csak végső esetben, és akkor is csak az utolsó pillanatban szánják el magukat, amikor a hangulat már elérte a forrpontot.

A Stuttgarter Nachrichten véleménye szerint a kommunista uralom végnapjai a budapesti fejleményekkel ismét közelebb kerültek.

A nyugat-berlini lapok a szovjet övezet gyűrűjében hangsúlyozott rokonszenvvel írnak a magyarországi forradalomról. A független Tagesspiegel azt hangoztatja, hogy a magyarországi helyzet lényegesen különbözik a lengyeltől. Budapesten nem érték be a nagyobb szabadság és a több kenyér puszta ígéretével. Nem vitás, hogy Budapestre hatott, ami Varsóban történt, és az is tagadhatatlan, hogy a budapesti események rezgése visszatér Varsóba, és ott újra növeli a feszültséget - írja a nyugat-berlini lap. Végkövetkeztetésként a Tagesspiegel kétli, hogy az adagolt szabadság gyógyszerében a szovjet vezetők megbízhatnak.

A Berliner Morgenpost véleménye a következő:
A magyarországi fejlődés menete sokkal kedvezőbb lett volna, ha Nagy Imre 24 órával előbb alakít kormányt. Nagy a különbség, hogyha egy mozgalomnak van vagy nincs irányítója és vezetője. A keletnémet munkásoknak például nem volt 1953 júniusában. Nem tudtak megnevezni senkit, aki jelképezte volna követeléseiket.

A Tag című nyugat-berlini lap ezt állapítja meg:
A felkelés katonai vonatkozása esetleg elintézhető harckocsik bevetésével, ágyúkkal és gépfegyverekkel. Más a helyzet a forradalmi szellemmel. Ez a szellem megsemmisíthetetlen. Moszkva most megtanulja ezt. A szabad országok olyan módon gazdagíthatják a szovjet tapasztalatokat, hogy nem mutatnak gyengeséget, és valóban gyarapítják erőiket.

A Telegraph című lap szerint a magyarországi rendszer nem ura a helyzetnek és a szovjet fegyveres beavatkozás mindenképpen súlyos teher lesz a Nagy Imre kormány vállán.

Befejezésül még néhány osztrák lapból idézünk. A Die Presse vezércikke ma reggel ezekkel a szavakkal kezdődött:
A bécsiek szíve a bátor budapestiekért dobog, akiknek a nemzet szabadsága többet jelent életüknél.

A Neues Österreich, az osztrák kormánykoalíció lapja ezt állapítja meg:
A magyarságra rákényszerítették a népi demokráciát. A magyar nép ennek ellenére az maradt lélekben, ami Rákóczi és Kossuth idejében volt: szabadságszerető, nemzeti jogainak tudatában lévő, politikai szempontból okos nép. A sztálinizmussal és az antisztálinizmussal folytatott népcsalás a magyarságot nem tévesztette meg. Már évek óta erjed, gerjed a harag a néptömegek mélyén. A most kitört vihart nyilván a lengyel példa váltotta ki, de a vihar eredete és indítéka nagyon mélyen gyökeredzik, a magyarok ki akarnak szabadulni az idegen légkörből, szabad levegő után áhítoznak. Magyarországon nem a kommunisták őrségváltásáról van szó, mint a többi vasfüggöny mögötti országban. Nem arról van szó, hogy az egyik kommunista csoportot felváltja másik. Nem csupán a sztálinista diktatúrától való elszakadás a cél. A fiatalság és a mozgalmat vezető diákság ennél többet, szólásszabadságot, szabad választásokat, szabad életet akar. A demokrácia visszaállítását követeli. Ezeket írta ma a Neues Österreich című bécsi lap.

Szignál

Nemzetközi sajtószemlénket közvetítettük. A magyarországi események külföldi visszhangját későbbi jelentések alapján napközben újra ismertetjük.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!