Nemzetközi sajtószemle

1956. október 26. 14:51 ● 09:32

Thury Zoltán
00:00 00:00

A műsor leirata

Nemzetközi sajtószemle következik. A magyarországi forradalom külföldi sajtóvisszhangját ismertetjük.

Nemzetközi sajtószemlénk a mai alkalommal második új tájékoztatójában számol be a nyugati sajtó cikkeiről. A nap folyamán újabb és újabb sajtótájékoztatóval jelentkezünk. Ma reggel az egész világsajtó vezető helyen, minden eddiginél nagyobb terjedelemben foglalkozik a Magyarországon történtekkel.

Szignál

Mindenekelőtt közvetlen szomszédunk, Ausztria lapjainak tartalmáról számolunk be. A bécsi újságok első oldalas nagy főcímei arról számolnak be, hogy Magyarországon terjed a felkelők szabadságharca.
A kormánykoalíció napilapja, a Neues Österreich első oldalán ez a főcím: "Budapest dacol a szovjet páncélosokkal!" Az alcímek is kiemelik, hogy egyes helyeken a szovjet katonaság is támogatja a felkelőket, továbbá négy honvédezred zárt sorokban csatlakozott a szabadságharcosokhoz.
A szociáldemokrata Arbeiter-Zeitung megjegyzi, hogy a budapesti népi demokratikus kormány győzelmi jelentései kissé elsietettek voltak. A véres harcok folytatódnak, és egyre inkább országos méretet öltenek - állapítja meg a szociáldemokrata lap.

A Die Presse című bécsi lap vezércikkében a következőket írja:
Nem állták ki a próbát a nemzet előtt azok a kommunisták, akik Magyarországon az utóbbi években nem kompromittálták magukat súlyosan, és szerdán kormányra kerültek. Nem a dolgozók érdekeiért szálltak síkra, pedig ezek nevében tartottak igényt a hatalomra. Az idegen megszállókat képviselték. Világos, hogy azoknak, akiknek kezéhez ezrek vére tapad, nincs jövője Magyarországon. Akkor sincs jövőjük, ha esetleg a szovjet beavatkozás segítségével egy ideig még kezükben tartják a kormányrudat. A magyarországi kommunisták ezekben a napokban, valamennyi vezetőjükkel, szembehelyezkedtek saját népükkel, és egyértelműen tanúsították, hogy közönséges moszkvai ügynökök. A fél Európát uralma alá hajtó kommunizmus még sohasem mutatta meg gyengeségét ilyen nyíltan, mint most Budapesten, ahol a népi demokratikus miniszterelnök a forradalmárok küldöttségének fogadására kényszerül és meghajlik feltételeik előtt, ahol a honvédelmi miniszternek határidőt kell kitűznie csapatai számára, hogy azok a megadott időpontig verjék le a felkelést, és ahol a pártvezért a legnagyobb harcok közepette el kell távolítani tisztségéből az egész nemzet nyomására.
Die Presse vezércikkének ez a végső következtetése:
A kelet-európai orosz támaszpontok napjai megszámláltattak. Nincs többé út visszafelé a sztálinizmushoz. Ez a rendszer végérvényesen idejét múlta, és minden, a szovjet birodalom újjászervezésére irányuló kísérlet elkerülhetetlenül a szovjet koegzisztencia új épületének összeomlásához vezet.

A francia szocialisták lapja, a Populaire figyelmezteti a Szovjetunió vezetőit, hogy az erőszakos eszközök alkalmazása a feszült helyzetet tovább mérgezi, és az elégedetlenséget növeli.

A baloldali Franc-Tireur vitába száll a francia kommunista lapokkal, amelyek reakciósoknak nevezik a magyarországi forradalmárokat. A Franc-Tireur azt válaszolja, hogy Budapesten tömegmozgalom jelentkezik. A lap végül azt kérdi a kommunistáktól, hogy mikor számolnak le hazug önáltatásukkal.

A Yorkshire Post című angol konzervatív lap mérsékelt, a beavatkozástól tartózkodó szovjet politikát sürget.

A Scotsman című brit újság azt hangoztatja, hogy a Nagy Imre-kormánynak az elmúlt napok eseményeiből súlyos tanulságot kell levonnia. A kormánynak tudomásul kell vennie, hogy nem kapta meg a nagy tömegek támogatását, és az elégedetlenség további megnyilvánulásai félreérthetetlenek.

Az amerikai New York Times mai vezércikke összekapcsolja a magyar és lengyel helyzetet. A lap ezeket írja:
Miért Lengyelország és Magyarország próbálta meg elsőnek a szovjet uralom lezárását? A két ország történelmi háttere nagyon hasonlít. Mindkettőben hagyományai vannak a szabadságszeretetnek és az oroszellenes érzelmeknek. A jelek szerint Lengyelországban még sokan remélik, hogy a jelenlegi keretek között is javulhatnak a viszonyok. Magyarországon most már félreérthetetlenül az egész kommunista rendszer szétzúzására tesznek kísérletet. A fejlemények eltérése mutatja, hogy Nagy Imre és Kádár János kérte a szovjet beavatkozást, és most már több napja a vörös hadsereg alakulatai gyilkolják Pest utcáin a magyarokat. Nem kétséges, hogy a magyarországi kormányt csak a szovjet szuronyok tartják uralmon.

A New York Herald Tribune véleménye szerint a legnagyobb mértékben helytelen volna a magyarországi forradalmárok felkelésének leverésével számolni. Nagy kérdés még, milyen magatartást foglal el a továbbiak során a szovjet hadsereg parancsnoksága, és az is nagy kérdés, hogy a budapesti felkelés napjaiban milyen erőt kell igénybe venniök a többi közép- és kelet-európai ország egyben tartására. Mindenekelőtt kiderült, hogy a magyar hadsereg a kommunistákkal szemben áll, és nem hajlandó a kormány kiszolgálására - állapítja meg a New York Herald Tribune.
A lap a továbbiakban a következőket hangoztatja:
Politikai körökben nem tudják belátni, milyen meggondolás alapján határozhatnának a szovjet Politbüró tagjai az erőszakos eszközök alkalmazásának megszigorítása mellett. Moszkvának nem szabad megfeledkeznie arról, ami az elmúlt órákban olyan világosan bebizonyosodott. Nemcsak az erőszak uralmának fenntartása vált kétségessé. Az is kiderült, hogy a kommunizmusnak nincs Közép- és Kelet-Európa országaiban ideológiai alapja. A szovjet birodalom fenntartásához Moszkvának tehát nincs semmiféle összekötő, összetartó anyaga.

Az egyik kanadai lap, a torontói Globe megállapítja, hogy a Nagy Imre kormány tulajdonképpen uralomra jutása pillanatában eljátszotta a lakosság támogatását.

A skandináv lapok változatlan érdeklődéssel figyelik a magyarországi híreket.
Az egyik finn lap, a Helsingin Sanomat azt hangsúlyozza, hogy a kormány intézkedéseit a félelem diktálja. Belelövettek a fegyvertelenek tömegébe, és ezzel lehetetlenné tették a kommunista rendszer képviselőinek és a magyarságnak ideiglenes békés együttélését is. A Sanomat kijelenti, hogy a finn nép a magyarság szenvedéseit és megpróbáltatásait mély együttérzéssel veszi tudomásul.

A finn szociáldemokraták lapja, a Social-Demokraten arra mutat rá, hogy Nagy Imre kérésével alkalmat adott Hruscsovnak és a Szovjetunió többi vezetőjének a harckocsik útba indítására. A lap szerint ezt a lépést a magyarság a kormánynak sohasem bocsátja meg.

A svéd liberális Dagens Nyheter ezeket írja:
A magyar felkelés ereje elemi. Nagyon fontos most átgondolni, hogy mi a magyarországi események háttere: a szabadság után való hosszú vágyakozás, az idegen elnyomatás gyűlölete és a sértett nemzeti büszkeség. Ezek azok az érzések, amelyek nem engednek egyezkedni a magyar forradalmárokat a kommunista párt vezetőivel. A felkelők a jelek szerint mindenekelőtt és mindenekfölött a szovjet csapatok távozását követelik. Hruscsov és társai vajon vállalják-e valóban nyilvánosan, az egész nemzetközi közvélemény előtt a bűnös hóhér szerepét? Ezeket írja a stockholmi Dagens Nyheter mai számában.

Szignál

Nemzetközi sajtószemlénket közvetítettük. A nap folyamán további szemlékben ismertetjük a nyugati lapok számtalan, Magyarországgal foglalkozó cikkét.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!

Információk

Adásba került1956-10-26 14:51
Hossz0:09:32
CímNemzetközi sajtószemle
MűsorkategóriaNemzetközi sajtószemle
Ismétlések
1956-10-26 14:51
SzerkesztőThury Zoltán
Műsor letöltése MP3