Nemzetközi sajtószemle

Szignál

Nemzetközi sajtószemle következik. A magyar események külföldi visszhangját ismertetjük. A nagy sajtóanyagra való tekintettel ma ugyancsak több tájékoztatót adunk a nyugati lapok cikkeiből.

Szignál

Az angol lapok aggodalommal figyelik a magyarországi helyzet alakulását. A londoni Times azt kutatja, hogy a Szovjetunió nem határozta-e el az erőszak alkalmazását? A lap kijelenti, hogy a jelek szerint Magyarország lakosságára még súlyos megpróbáltatások várnak. A szovjet csapatokat megerősítették, és a Vörös Hadsereg alakulatai a fővárost körülfogták. A Times megjegyzi, hogy a Nagy Imre-kormány két bejelentése a varsói egyezmény felbontásáról és az ország semlegességének kinyilvánításáról Moszkvát mélységesen felháboríthatta. A semlegesség kijelentését a Szovjetunió különösen veszélyesnek tarthatja, és feltehetően számít arra, hogy ez az elgondolás hatalmába keríti a többi közép- és kelet-európai országok lakosságát is - írja a Times. A cikk így folytatódik:
A Szovjetunió joggal tart attól, hogy a varsói egyezmény összeomlik. Nem vitás, hogy a most következő nyilvános vitában szovjet részről ellenvádakat emelnek az angolok és franciák egyiptomi cselekedetei miatt. Csakhogy akármi a helyzet a Közel-Keleten, más Magyarország esete. Ez az eset világos és nem szabad engedni, hogy szovjet részről elholyá..., elhomályosítsák. Ezeket írja a mai Times.

A Daily Telegraph arra következtet a legutóbbi jelentésekből, hogy a Kreml nem akarja teljesíteni Magyarország demokratikus követeléseit. A lap megállapításai a következők:
Magyarország keleti részében leplezetlen szovjet agresszióra került sor. A Vörös Hadsereg beözönlése az Egyesült Nemzetek alapokmányának nyílt megsértése.
A Daily Telegraph ez után megállapítja, hogy Magyarország előtt most már nincs középút. Igazi szabad demokrácia lesz vagy a Szovjetunió tartománya.

Egy másik brit lap, a Scotsman ma reggel azt írja, hogy Angliának az Egyesült Államok kormányával együtt kell megbélyegeznie minden a magyar demokratikus fejlődés elfojtását megkísérlő szándékot.
Most jelentek meg az angol fővárosban a hétvégi politikai lapok és ezek is nagy teret szentelnek a magyar helyzetnek.

A független Time and Tide vezércikkének címe "Csillag nélküli zászló". A lap ezeket írja:
Kelet-Európa sok tekintetben Európa legértékesebb része. Függetlenül az ott élő népek hagyományaitól, kultúrájától, azért is nagyon értékes, mert ezen a tájon tudják, mi a szovjet zsarnokság. A közép- és kelet-európai népek éppen azért a szovjet csapatok kivonulását sürgetik. Szabadságot követelnek. Ez a követelés legfeljebb ideiglenesen tagadható meg. Ügyük azonban nem bukhat el. A magyar szabadságharcosok fegyvertelenül harcoltak szovjet ágyúk és gépfegyverek ellen. Akármi történnék, a magyarok leleplezték a szovjet zsarnokságot és nagy hatást gyakoroltak Nyugaton a kommunisták társutasaira. Gyászoljuk Budapest sok száz hősi halottját. Lehet, hogy a Kreml vissza akarja állítani uralmát és új eszközökhöz nyúlt. De ez a kétségbeesett kísérlet hosszú távon nem lehet eredményes. A véres és tépett magyar lobogó, amelynek közepéből kitépték a szovjet csillagot, a szabadság zászlaja lesz. Ezeket írja a Time and Tide című angol politikai hetilap.

Egy másik angol hetilap, a baloldali New Statesman and Nation először a helyzet furcsa ellentmondásaira hívja fel a figyelmet: Munkások harcolnak az úgynevezett munkásállam ellen. Tito, aki maga is elszakadt Moszkvától, a magyar munkásokat fegyverletételre akarja rábeszélni.

A Daily Worker, az Humanité és az Unità azt kiáltozza a hitetlen világnak, hogy a felkelő munkások és parasztok a külföldi propaganda megtévedt áldozatai. A lap felteszi a kérdést, hogy mi van a furcsa ellentmondások mögött? Ez a válasz:
Nem tagadható az a tény, hogy a Budapesten alkalmazott kegyetlen szovjet módszerek gyengeséget árulnak el. A szovjet nyomás mögött érezhető a félelem. Mitől fél Moszkva? A Nyugat a legnagyobb csodálat hangján beszél a magyar népről, arról a nemzetről, amely ha kell, meghal szabadságáért. A nyugat viszont közvetlen úton nem segítette a magyar felkelőket. Tudta, hogy a beavatkozás harmadik világháborúhoz vezetne. Attól félnek talán a Szovjetunióban, hogy a magyar példát mások is követik? Okosabb volna, ha arra gondolnának, hogy nincs mitől félniük, csak tévedéseiktől és hibáiktól. Fel kell figyelni arra, ahogy Magyarországon széthullott a felkelés első óráiban a kommunista vezetés. Nyilvánvaló, hogy a rendszer legnagyobb erőfeszítései sem voltak elégségesek egy elnyomott nép szolgaságának meghosszabbításához.

A New Statesman and Nation ezután felszólítja a nyugati nagyhatalmakat, hogy a szovjet félelmek eloszlatásával vegyék rá Moszkvát a Vörös Hadsereg alakulatainak Magyarországból és Lengyelországból való kivonására.

A Spectator című angol politikai hetilap Budapest vére címmel közöl a magyarországi eseményekről vezércikket. Ebből idézzük a következő részt:
A magyarok bebizonyították a Szovjetuniónak, hogy a kelet-európai orosz birodalom megingott. Népei nem nyugodtak bele rabságukba. A forradalom azoktól indult el, akiket az elmúlt években politikai megbízhatóság szempontjából a legóvatosabban válogatták: az egyetemi hallgatók körében. A nyugtalanság tőlük terjedt át a kommunista rendszer másik, úgynevezett bástyájára, a munkásokra. És végül a szabadságharcban azok is küzdöttek a Vörös Hadsereg alakulatai ellen, akiket éppen a Vörös Hadsereg oktatói, tisztjei képeztek ki a fegyverkezésre és a hadászatra: a magyar hadsereg. Kizárólag a titkosrendőrség állt a rendszer mellé. Kelet-Európában változatlanul farkasszemet néz egymással a két ellenség: a kelet-európai országok lakossága és a szovjet fegyveres erő.
A Spectator cikke így folytatódik:
A budapesti halottak ezrei bizonyítják, hogy Magyarország nehezebb utat választott, mint Lengyelország. Áldozataikért a magyarok szabadságot remélnek. Szabad választást követelnek és a többpártrendszer bevezetését. A kelet-európai viszonyok nem kis mértékben emlékeztetnek Európa metternichi korszakára, amikor nagyjából ugyanez ment végbe. Tüntetésekre került sor, barikádharcokra, általános sztrájkra, a reakciós rendőrség elleni küzdelemre és így tovább. A metternichi Európát a vasfüggönyön túli részeken ma már jóformán teljesen elfelejtették. A Szovjetuniónak tanácsos ráébrednie, hogy birodalma szétesését nincs módja megakadályozni. Nincs a közép- és kelet-európai népekkel közös gondolata. Nem adott nekik olyan eszmét, amelynek hatásában bízhatik. A világkommunizmus elgondolása összeomlott. A szovjet vezetőknek rá kell ébredniük, hogy nem kormányozhatnak tovább az erőszak eszközeivel. Ezeket állapítja meg a Spectator című angol hetilap.

Szignál

Nemzetközi sajtószemlét közvetítettünk. A magyar események külföldi visszhangját ismertettük. Ezúttal az angol napi és hetilapok állásfoglalásáról számoltunk be. A nap folyamán további adásokban ismertetjük a nyugati sajtó véleményét.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!