Nemzetközi sajtószemle

1956. november 05. 13:53 ● 08:46

Thury Zoltán
00:00 00:00

A műsor leirata

Nemzetközi sajtószemle következik. Beszámolunk a magyarországi szovjet hadjárat külföldi visszhangjáról.

Ebben a tájékoztatónkban amerikai lapvéleményeket ismertetünk. Mindenekelőtt a New York Herald Tribune két cikkéről számolunk be, majd a New York Times vezércikkének néhány részletét olvassuk fel. A New York Herald Tribune-ban a közismert kommentátorok, az Alsop fivérek "Vérfürdő" címmel foglalkoznak a magyarországi eseményekkel. Ezt írják:

Valójában nem meglepő, hogy a szovjet vezetők végül is Magyarországnak nyers erővel való leverésére határozták el magukat. A meglepő csak az, hogy ilyen sokáig tartott, amíg ez az elhatározásuk kiérlelődött. A múltban ugyanis a Kreml válasza hatalmának minden belső veszélyeztetésére az volt, hogy ösztönösen, gépiesen és azonnal az erőszakhoz folyamodott. De Magyarországon, úgyszintén Lengyelországban a szovjet kormányzat hosszú ideig ingadozott az ellenzék megnyerése és vérbefullasztása között. Az a tény, hogy a Kreml a vérfürdő mellett döntött, a határozatlanság hosszú időszakát nem teszi kevésbé jelentőssé. Mert a határozatlanság okai a legjobb szakértők értelmezése szerint sok mindent elárulnak a valóságos szovjet helyzetről.

Az Alsop fivérek magyarázata ezután kifejti, hogy a lengyel és különösen a magyar ellenállás elszántsága és hatásossága kétségtelenül megdöbbentette a szovjet vezetőket. Az egész váratlan helyzetben a kollektív vezetés rendszere, mint mindig, határozatlanságot és belső viszályt árult el. Kétségtelen, hogy a moszkvai kollektív vezetőségben ádáz belső ellentétek keletkeztek. A Kreml féloldali szélütésének azonban ennél is mélyebb a jelentősége. Azzal a két állandó válsággal van összefüggésben, amely a háború óta szüntelenül tart a Szovjetunióban. Egyik a mezőgazdasági válság, a másik a munkaerő hiánya. Nincs elég ember a kollektív gazdaságok és a Vörös Hadsereg, valamint a szovjet ipar szükségleteinek egyidejű fedezésére. Ez a magyarázata annak, hogy a szovjet kormányzat a haderő létszámának csökkentésére, a népi demokráciákban pedig a szabadelvűbb politikára szánta magát. A liberalizálással a közvetlen birodalmi ellenőrzés óriási apparátusának részleges csökkentését akarták elérni, hogy ezáltal munkaerőt szabadítsanak fel az ipar számára. Most viszont, amikor a liberalizálás politikája kirobbanó erővel visszaütött, a szovjet vezetők rettenetes dilemma elé kerültek. A kíméletlen elnyomás politikája ugyanis az ellenőrző gépezet, benne a Vörös Hadsereg óriási növelését jelenti, ami éppen ellenkezője annak, amit a szovjet helyzet parancsoló szükségletei követelnek.
Azt is jelenti ez - folytatódik az Alsop fivérek helyzetmagyarázata a New York Herald Tribune-ban -, hogy a szovjet hatalom három fő tényezője: a párt, a bürokrácia és a hadsereg között felborul az egyensúly a hadsereg javára. Egyik oka ez annak, hogy a moszkvai kollektív vezetőség annyira vonakodott bevetni a hadsereget a magyarországi ellenállás vérbefojtására. A vérfürdő hullámai ugyanis a Kreml uraira is visszacsaphatnak, szétzúzván a kollektív vezetést és felcserélvén katonai diktatúrával.

A továbbiakban az Alsop testvérek ezt írják:

Egyáltalán a népi demokráciák ellenállása, mindenekfölött pedig a magyar nép heves és bámulatra méltó bátorsága, alapvetően megváltoztatta a világhelyzetet, még annál is alapvetőbben, mint Egyiptom megrohanása. A világhelyzetnek ez az alapvető megváltozása a nyugati politika alapvető átalakítását követeli.

Ezzel a következtetéssel végződik az Alsop fivérek kommentárja a magyarországi fejleményekkel kapcsolatban. A New York Herald Tribune hétfői száma vezércikkben is foglalkozik a hazánkban bekövetkezett tragikus fordulattal. "Válasz Magyarországon" cím alatt a többi között ezt írja.

A brutális szovjet támadás annál tragikusabb, mert megmásítja Moszkva látszólagos hozzájárulását azokhoz a magyar lépésekhez, amelyek a szovjet iga lerázására irányultak. Senki sem mondhatja meg véglegesen, mi indította a moszkvai vezetőket arra, hogy visszavezényeljék csapataikat Budapestre és más városokba az úgyszólván puszta kézzel ellenálló hazafiak lehengerelésére. A magyar minta azonban kezdettől fogva eltért a többi népi demokráciákban követett módszerektől. A magyarok nyilván nem hajlandók vállalni a szovjet rendszer semmiféle formáját, még a nemzeti kommunizmust sem. Mindszenty bíborosnak visszaadták szabadságát, és egyes jelentések szerint kormányzati szerepet is szántak neki. Kinyilvánították szándékukat a varsói paktumból való kilépésre. Az Egyesült Nemzetek védelme alá igyekeztek helyezni magukat. Mindezek a lépések a kommunizmussal való teljes szakításra mutattak.

A Kreml hadászai, akiket még a birodalmukban bekövetkezett előző kirobbanások is megrendítettek, nyilván úgy látták, hogy a magyarországi felkelés túlságosan mélyreható ahhoz, hogy tűrhessék - olvassuk tovább a New York Herald Tribune hétfő reggeli számának vezércikkében. Ezért csapataik és tankjaik megadták az egyetlen választ, amelyet a szovjet kormány a demokráciáért és a szabadságért vívott minden harcra adni tud." A vezércikk így fejeződik be:

De Magyarország hős férfiai és női is megadták a választ. Egy olyan nép válasza ez, amely harcol, és ha kell meg is hal a nemzeti függetlenségért és az egyéni szabadságért. Ezt a választ ma szét lehet zúzni, de holnap ismét feltámad. Olyan válasz ez, amely megrázta a világot, és amellyel a világnak is azonosítania kell magát.

Ezeket hangoztatja a New York Herald Tribune.
Amerikai sajtószemlénk befejezéseként a New York Times ma reggeli vezércikkéről számolunk be. A lap a cikknek ezt a címet adta. "Vádolunk!" A New York Times ezt írja:

Vádolunk! A szovjet kormányt gyilkossággal vádoljuk! A szovjet kormányt a legmocskosabb árulással vádoljuk. A szovjet kormány a történelem leghitványabb csalását követte el. Vádoljuk a szovjet kormányt a magyar nép ellen elkövetett hatalmas bűnnel. Vádoljuk a szovjet kormányt egy olyan gaztett sorozatért, amely sohasem felejthető el, és sohasem bocsátható meg.

A New York Times vezércikke így folytatódik:

Lenin 1900-ban azt írta, hogy a cári rendszer nemcsak szolgaságban tartja az orosz népet, hanem más népeket is elnyom. Ugyanaz igaz ma a Szovjetunió esetében, amit Lenin mondott a cári birodalomról. Gyűlölet és részvét, gyász és csodálat - ezek mai érzelmeink. Gyűlölet azok iránt, akik a rabszolgaság visszaállításáért ártatlan magyar vérnek folyamát indították meg. Részvétünk, gyászunk és csodálatunk a hősi magyar népet illeti. Azokat, akik a szabadságért a halállal is szembeszálltak. Illúzióink végleg megsemmisültek. Moszkva teljesen lelepleződött. A szovjet golyók nemcsak a magyar mártírokkal végeztek. Ezek a golyók a javulást ígérő Szovjetunió képét, a békés együttélés ígéretét hangoztató Moszkvát is megsemmisítették. Felléphetett volna-e valaha is ennél barbárabb módon maga Sztálin? Az örökösök méltóak voltak hozzá.

A New York Times vezércikke ezekkel a szavakkal fejeződik be:

A mocskos tettet elkövették. A legnagyobb hősök már halottak. A szabadság ügye azonban él és erősebb, mint bármikor. A magyar nép nem felejt. Mi sem felejtünk. Gyűlöletünk és könnyeink bizonyítják, hogy a szabadság ügyét tovább visszük a győzelemig.

Nemzetközi sajtószemlét közvetítettünk. A magyarországi szovjet hadjárat külföldi visszhangjáról számoltunk be.

Információk

Adásba került1956-11-05 13:53
Hossz0:08:46
CímNemzetközi sajtószemle
MűsorkategóriaNemzetközi sajtószemle
Ismétlések
1956-11-05 13:53
SzerkesztőThury Zoltán
Műsor letöltése MP3