00:00 | 00:00 |
A műsor leirata
Nemzetközi sajtószemlénk következik. A magyarországi szabadságharc eseményeivel foglalkozó külföldi cikkeket ismertetjük.
A nap folyamán a beérkező jelentések nagy számát tekintetbe véve, több sajtótájékoztatót adunk.
Szignál
Mindenekelőtt néhány nyugatnémet cikkről számolunk be. A Kölner Stadtanzeiger című független pártonkívüli napilap a következőket írja:
A jelenlegi budapesti vezető, Nagy Imre nem titoista. Legjobb esetben Malenkov híve, aki a fogyasztási javak termelésének emelésével a legrosszabb rendőrterror megvalósítóinak ellenlábasa. Most szörnyű felelősséget vállalt. Enyhített irányzatú kormányzata nevében szovjet katonák lőttek a tömegbe, és ezzel minden kísérlet összeomlott az úgynevezett nemzeti kommunizmus magyarországi népszerűsítésére. A szocialista fegyelem és a Szovjetunióval való barátság Magyarországon már vérszagú, holott Gomulka Varsóban ugyanezt százezrek tetszésnyilvánítása közben hirdette meg. A Magyarországon barikádokra menő férfiaknak nem tetszik az egész irányzat, attól függetlenül nem tetszik nekik, hogy a parasztot kolhozokba terelik-e vagy pedig csak szövetkezetekbe kényszerítik őket.
Egy másik nyugatnémet lap, a Passauer Neue Presse megállapítja, hogy Magyarországon a népdüh kitörése elsősorban a szovjet elnyomatás és a szovjet uralom képviselői, a vörös hadsereg katonái ellen irányul. A szovjet csapatok beavatkozása akadályozta meg most Magyarországot a terroruralom haladéktalan felszámolásában. Nagy Imrét és kormányát ma már csak a szovjet csapatok tartják uralmon - írja a nyugatnémet újság. Megjegyzi még, hogy a magyar felkelés a közép- és kelet-európai országokban az eddigi felkelések csúcspontja.
Az angol munkáspárti Daily Herald részletes beszámolót közöl, mint valamennyi brit napilap, első oldalán ma reggel a magyarországi eseményekről, és a tájékoztató után azt a kérdést teszi fel. Mi történik a következőkben? A lap cikke így folytatódik: Mi lesz, mi lehet a történtek után az oroszok magatartása? Kivonják-e csapataikat Budapestről és hajlandók-e tárgyalást kezdeni a Magyarországról való kivonulásról? Vagy mást határoznak inkább? Úgy döntenek, hogy hatalmas katonai erőt összpontosítanak az országban, mozgósítanak, és hadosztályt hadosztály után indítanak útba Közép- és Kelet-Európába, elsősorban a szabadságharcot vívó Magyarországra? Valóban nincs ennél okosabb, józanabb gondolata a szovjet vezetőknek a Kremlben?
A londoni Times szerint Moszkvában a Politbüró tagjai folytatólagosan tanácskoznak a magyarországi eseményekről. Nagyon valószínű, hogy ez a vita, enyhén szólva, kellemetlen. A szovjet vezetők döntésének megszületése a jelek szerint nem megy könnyen. Nagyon sokan nyilván keserű szemrehányásokat tesznek Hruscsovnak. Egyes hírek szerint a Politbüró tagjainak véleménye élesen megoszlik. Megmarad a kérdés. Melyik csoport oldalára áll majd a szovjet hadsereg?
Több angol lap emlékeztet arra, hogy a magyarországi szabadságharc leverése voltaképpen a legmegalázóbb, vesszőfutáshoz hasonló feladat volna a világ bármelyik, valamennyire is önérzetes hadseregének. Az angol lapok a legújabb magyarországi események sorában elsősorban arra mutatnak rá, hogy a felkelés nyilvánvalóan kiterjedt most már az egész ország területére, a szabadságharcosok elszántsága csak erősödött, és Nagy Imre még az új kormány listájának elkészítésével is beszédesen hosszú ideig foglalkozott.
Ugyancsak egy brit újság, a Glasgow Herald vezércikkéből idézünk most egy részletet. Sepilov vezetésével a szovjet propaganda szervezet megkísérli elhitetni az egész világgal, hogy Magyarországon reakciósak, fasiszták, ellenforradalmárok harcolnak. Ez a kísérlet az igazság erejétől máris összeomlott. Magyarországon szabadságharc indult, nem a reakciósok küzdelme, nem néhány politikai fanatikus csetepatéja. A Nagy Imre kormányt ez az elemi erejű megmozdulás egyetlen óra leforgása alatt elsöpörte volna a vörös hadsereg alakulatainak távollétében.
Az angol liberális New Chronicle a magyarság bátorságával foglalkozik. A cikk egyik részlete így hangzik: Alig látott a világ még olyasmit, ami most Budapesten és Magyarország több pontján jóformán óráról órára megtörténik. Az emberi bátorság olyan ritkának tekintett példái történnek itt most meg tömegesen, hogy valóban tömegek általános halált megvetéséről és elszántságáról kapunk képet. Nem vitás, hogy ennek a magatartásnak kialakításában a kommunizmusnak rendkívüli szerepe volt. A szovjet uralom alatt olyan körülmények között éltek az emberek, hogy most mindent jobbnak tartanak, még a halált is, mint a kommunizmus uralmának újbóli megszilárdulását.
Az amerikai lapok több oldalas tájékoztatóban számolnak be a legutóbbi magyarországi fejleményekről, a magyar szabadságharc immár vitathatatlan országos jellegéről. A Boston Herald című lap megállapításai a következők. A magyarországi forradalom a világkommunizmus egész szerkezetét alapjaiban rázza meg. A magyar szabadságharcosok elszánt küzdelme megingatja a Kreml uralmát egész Közép- és Kelet-Európában, és megváltoztatja a Szovjetunió hatalmi helyzetét az egész világon. Egy dolog most már egészen bizonyos. A gyarmatosítás képtelenség századunk közepén. Nemcsak annak régi formája avult el, de annak vörös változata is. A Szovjetuniónak nem volt elég lecke Nagy-Britannia indiai, ceyloni, pakisztáni kivonulása, nem volt elég lecke, hogy Hollandia szabadságot és függetlenséget adott Indonéziának. Nem vették tekintetbe a fiatal ázsiai és afrikai nacionalizmus sikereit, és feltételezték, hogy Közép- és Kelet-Európa nagy múltú, történelmi hagyományokkal rendelkező országaiban zavartalanul, bonyodalommentesen felépíthetik a szovjet gyarmatbirodalmat. A bátor magyarok, akik fegyvertelenül szálltak szembe a Kreml harckocsijaival és repülőgépeivel, leleplezték a szovjet imperializmus szörnyűségét is, és nem lehet a világnak olyan pontja, ahol ezt a leleplezést nem veszik tekintetbe. Nagy tanulság az, amit a magyarság szolgáltat ezekben a napokban az egész világnak, és ezt a tanulságot értékelni kell, Új-Delhitől Pekingen át Berlinig, Rómáig és legelsősorban mindenekelőtt Moszkváig. Ezeket írta vezércikkében a Boston Herald című amerikai lap.
A Louisville Courier-Journal vezércikke szerint is a szovjet gyarmati uralom lepleződött le Magyarországon és Lengyelországban.
A New York Post című lap a marxista tankönyvek központi tételére emlékeztet, amely szerint a világ munkássága minden országban a szovjet zászlót támogatja. A lap szerint ennek a tételnek helytelensége és tévedése nemcsak Budapesten bizonyosodott be. Az ugyanis nem kétséges, hogy a magyar munkásság Budapesten és vidéken, enyhén szólva, nem támogatja a kommunista rendszert. Ma már legalább ennyire kétségtelen, hogy a világ munkássága mélységes megdöbbenéssel és felháborodással vette tudomásul a szovjet csapatok magyarországi beavatkozását, és nemcsak nem támogatja a szovjet elnyomást, a szovjet gyarmati uralom folytatását, hanem minden rendelkezésére álló módon és eszközzel a felkelők, a forradalmárok, a szabadságharcosok támogatására siet.
Szignál
Nemzetközi sajtószemlénk hangzott el. A nap folyamán a beérkező jelentések nagy számát tekintetbe véve több sajtószemlét adunk.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!
A nap folyamán a beérkező jelentések nagy számát tekintetbe véve, több sajtótájékoztatót adunk.
Szignál
Mindenekelőtt néhány nyugatnémet cikkről számolunk be. A Kölner Stadtanzeiger című független pártonkívüli napilap a következőket írja:
A jelenlegi budapesti vezető, Nagy Imre nem titoista. Legjobb esetben Malenkov híve, aki a fogyasztási javak termelésének emelésével a legrosszabb rendőrterror megvalósítóinak ellenlábasa. Most szörnyű felelősséget vállalt. Enyhített irányzatú kormányzata nevében szovjet katonák lőttek a tömegbe, és ezzel minden kísérlet összeomlott az úgynevezett nemzeti kommunizmus magyarországi népszerűsítésére. A szocialista fegyelem és a Szovjetunióval való barátság Magyarországon már vérszagú, holott Gomulka Varsóban ugyanezt százezrek tetszésnyilvánítása közben hirdette meg. A Magyarországon barikádokra menő férfiaknak nem tetszik az egész irányzat, attól függetlenül nem tetszik nekik, hogy a parasztot kolhozokba terelik-e vagy pedig csak szövetkezetekbe kényszerítik őket.
Egy másik nyugatnémet lap, a Passauer Neue Presse megállapítja, hogy Magyarországon a népdüh kitörése elsősorban a szovjet elnyomatás és a szovjet uralom képviselői, a vörös hadsereg katonái ellen irányul. A szovjet csapatok beavatkozása akadályozta meg most Magyarországot a terroruralom haladéktalan felszámolásában. Nagy Imrét és kormányát ma már csak a szovjet csapatok tartják uralmon - írja a nyugatnémet újság. Megjegyzi még, hogy a magyar felkelés a közép- és kelet-európai országokban az eddigi felkelések csúcspontja.
Az angol munkáspárti Daily Herald részletes beszámolót közöl, mint valamennyi brit napilap, első oldalán ma reggel a magyarországi eseményekről, és a tájékoztató után azt a kérdést teszi fel. Mi történik a következőkben? A lap cikke így folytatódik: Mi lesz, mi lehet a történtek után az oroszok magatartása? Kivonják-e csapataikat Budapestről és hajlandók-e tárgyalást kezdeni a Magyarországról való kivonulásról? Vagy mást határoznak inkább? Úgy döntenek, hogy hatalmas katonai erőt összpontosítanak az országban, mozgósítanak, és hadosztályt hadosztály után indítanak útba Közép- és Kelet-Európába, elsősorban a szabadságharcot vívó Magyarországra? Valóban nincs ennél okosabb, józanabb gondolata a szovjet vezetőknek a Kremlben?
A londoni Times szerint Moszkvában a Politbüró tagjai folytatólagosan tanácskoznak a magyarországi eseményekről. Nagyon valószínű, hogy ez a vita, enyhén szólva, kellemetlen. A szovjet vezetők döntésének megszületése a jelek szerint nem megy könnyen. Nagyon sokan nyilván keserű szemrehányásokat tesznek Hruscsovnak. Egyes hírek szerint a Politbüró tagjainak véleménye élesen megoszlik. Megmarad a kérdés. Melyik csoport oldalára áll majd a szovjet hadsereg?
Több angol lap emlékeztet arra, hogy a magyarországi szabadságharc leverése voltaképpen a legmegalázóbb, vesszőfutáshoz hasonló feladat volna a világ bármelyik, valamennyire is önérzetes hadseregének. Az angol lapok a legújabb magyarországi események sorában elsősorban arra mutatnak rá, hogy a felkelés nyilvánvalóan kiterjedt most már az egész ország területére, a szabadságharcosok elszántsága csak erősödött, és Nagy Imre még az új kormány listájának elkészítésével is beszédesen hosszú ideig foglalkozott.
Ugyancsak egy brit újság, a Glasgow Herald vezércikkéből idézünk most egy részletet. Sepilov vezetésével a szovjet propaganda szervezet megkísérli elhitetni az egész világgal, hogy Magyarországon reakciósak, fasiszták, ellenforradalmárok harcolnak. Ez a kísérlet az igazság erejétől máris összeomlott. Magyarországon szabadságharc indult, nem a reakciósok küzdelme, nem néhány politikai fanatikus csetepatéja. A Nagy Imre kormányt ez az elemi erejű megmozdulás egyetlen óra leforgása alatt elsöpörte volna a vörös hadsereg alakulatainak távollétében.
Az angol liberális New Chronicle a magyarság bátorságával foglalkozik. A cikk egyik részlete így hangzik: Alig látott a világ még olyasmit, ami most Budapesten és Magyarország több pontján jóformán óráról órára megtörténik. Az emberi bátorság olyan ritkának tekintett példái történnek itt most meg tömegesen, hogy valóban tömegek általános halált megvetéséről és elszántságáról kapunk képet. Nem vitás, hogy ennek a magatartásnak kialakításában a kommunizmusnak rendkívüli szerepe volt. A szovjet uralom alatt olyan körülmények között éltek az emberek, hogy most mindent jobbnak tartanak, még a halált is, mint a kommunizmus uralmának újbóli megszilárdulását.
Az amerikai lapok több oldalas tájékoztatóban számolnak be a legutóbbi magyarországi fejleményekről, a magyar szabadságharc immár vitathatatlan országos jellegéről. A Boston Herald című lap megállapításai a következők. A magyarországi forradalom a világkommunizmus egész szerkezetét alapjaiban rázza meg. A magyar szabadságharcosok elszánt küzdelme megingatja a Kreml uralmát egész Közép- és Kelet-Európában, és megváltoztatja a Szovjetunió hatalmi helyzetét az egész világon. Egy dolog most már egészen bizonyos. A gyarmatosítás képtelenség századunk közepén. Nemcsak annak régi formája avult el, de annak vörös változata is. A Szovjetuniónak nem volt elég lecke Nagy-Britannia indiai, ceyloni, pakisztáni kivonulása, nem volt elég lecke, hogy Hollandia szabadságot és függetlenséget adott Indonéziának. Nem vették tekintetbe a fiatal ázsiai és afrikai nacionalizmus sikereit, és feltételezték, hogy Közép- és Kelet-Európa nagy múltú, történelmi hagyományokkal rendelkező országaiban zavartalanul, bonyodalommentesen felépíthetik a szovjet gyarmatbirodalmat. A bátor magyarok, akik fegyvertelenül szálltak szembe a Kreml harckocsijaival és repülőgépeivel, leleplezték a szovjet imperializmus szörnyűségét is, és nem lehet a világnak olyan pontja, ahol ezt a leleplezést nem veszik tekintetbe. Nagy tanulság az, amit a magyarság szolgáltat ezekben a napokban az egész világnak, és ezt a tanulságot értékelni kell, Új-Delhitől Pekingen át Berlinig, Rómáig és legelsősorban mindenekelőtt Moszkváig. Ezeket írta vezércikkében a Boston Herald című amerikai lap.
A Louisville Courier-Journal vezércikke szerint is a szovjet gyarmati uralom lepleződött le Magyarországon és Lengyelországban.
A New York Post című lap a marxista tankönyvek központi tételére emlékeztet, amely szerint a világ munkássága minden országban a szovjet zászlót támogatja. A lap szerint ennek a tételnek helytelensége és tévedése nemcsak Budapesten bizonyosodott be. Az ugyanis nem kétséges, hogy a magyar munkásság Budapesten és vidéken, enyhén szólva, nem támogatja a kommunista rendszert. Ma már legalább ennyire kétségtelen, hogy a világ munkássága mélységes megdöbbenéssel és felháborodással vette tudomásul a szovjet csapatok magyarországi beavatkozását, és nemcsak nem támogatja a szovjet elnyomást, a szovjet gyarmati uralom folytatását, hanem minden rendelkezésére álló módon és eszközzel a felkelők, a forradalmárok, a szabadságharcosok támogatására siet.
Szignál
Nemzetközi sajtószemlénk hangzott el. A nap folyamán a beérkező jelentések nagy számát tekintetbe véve több sajtószemlét adunk.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!
Információk
Adásba került | 1956-10-27 11:50 |
Hossz | 0:09:23 |
Cím | Nemzetközi sajtószemle |
Műsorkategória | Nemzetközi sajtószemle |
Szerkesztő | Thury Zoltán |