Az elmúlt 24 óra eseményeiről

Kedves hallgatóink! Most felolvassuk Vasvári Gergely összefoglaló helyzetjelentését.

Szignál

A szabadságharc ügye, kedves hallgatóm, a nap folyamán az osztrák-magyar határon érte el legújabb sikereit. Az utolsó 24 óra során, a határvédelmi alakulatok legnagyobb része átállt a szabadságharcosok oldalára. A katonák letépték sapkájukról a vörös csillagot, és fegyvereikkel együtt csatlakoztak a szabadságharcos alakulatok vezetőihez. Az osztrák-magyar határ nagy része így felszabadult. Kisebb határforgalom is megindult, és a határsávban többen meglátogatták rokonaikat.
Különösen örvendetes tény, hogy sikerült megszerezniük a hegyeshalmi határszakasz feletti uralmat. Így a külföldről érkező segély; kötszer, gyógyszer, vérplazma, élelem, ruházat közvetlenül a szabadságharcosok kezébe kerül, és támogatja küzdelmüket. A hegyeshatalm..., a hegyeshalmi határnál állandó érintkezés van a szabad világ és a nemzeti katonák között. A határ osztrák oldalán nyugati újságírók serege áll, a magyar oldalon pedig, a szabadságharcosok idegen nyelveken beszélő tisztjei tájékoztatják az újságírókat a magyarországi eseményekről. A hegyeshalmi helyőrség tagjai elmondották, hogy az egész magyar hadsereg a határőrség és vámkirendeltség csatlakozott a szabadságharcosokhoz. Csak az ávósok között maradtak olyanok - mondották -, akik magyarokra tüzeltek. Ezeket az ávós támadásokat azonban részben a lakosság, részben a magyar hadsereg visszaverte. Számos ávós kötelék belátva, hogy nem érdemes a nép elleni küzdelmet folytatni, feloszlott.
Most érkezik a hír, kedves hallgatóink, hogy néhány órával ezelőtt Budapesten járt olasz újságírók érkeztek a nyugati határszélre. Az olaszok lelkesedéssel beszélnek a látottakról és hallottakról. A magyarok a világ legbátrabb népe - mondották az olasz újságírók, és megemlékeztek arról, hogy Garibaldi oldalán is magyar szabadsághősök harcoltak, amikor az elmúlt században Itália népe harcolt a nemzeti egységért és függetlenségért. Örömmel újságolták az olasz hírlapírók, hogy amerre csak jártak, a lakosság megértvén, hogy olaszokkal van dolga, egyszerre Garibaldit kezdte el éltetni. Ugyancsak az olasz újságírók beszámoltak arról, hogy a kezdetben oroszok oldalán harcoló budapesti ávós kötelékek sorai is megritkultak. Az ávós egységek megbomlanak, tisztek és legénység szétszéled. Aki csak teheti civil ruhát szerez és elrejtőzik. Az olasz megfigyelők szerint a Magyarországon állomásozó orosz csapatok szelleme nem jó. A moszkvai vezetők nem bízhatnak bennük. Az utóbbi napok egyik legsikeresebb fegyverténye Pápán zajlott le. A szabadságharcosok Pápán elfoglalták a repülőteret. Ez a szovjet légierő főhadiszállása volt. A támadás rajtaütésszerűen ment végbe és teljes sikerrel végződött. A szabadságharcosok elpusztították az összes ott található szovjet gépet. A repülőtér szovjet őrsége, technikai személyzete és a pilóták semmiféle ellenállást nem tanúsítottak, és a támadás első perceiben elmenekültek.
A pápai laktanyákban a néphadsereg tagjai szintén letépték sapkájukról a vörös csillagot és kitűzték a Kossuth-kokárdát. Ugyanez történt a soproni, szombathelyi és veszprémi laktanyákban is. A szabadságharcosok győri parancsnoka közli azt is, hogy Győr, Sopron, Miskolc, Szolnok, Vác, Hatvan és több dél-magyarországi város szilárdan a nemzeti ügy katonáinak a kezén van.
Budapesten az utolsó 24 órában is heves harcok folytak, és a moszkovitáknak nem sikerült a döntés kierőszakolása. A budapesti szabadságharcosok beásták magukat és szilárdan tartják állásaikat.
A szabadságharcosok érzik, hogy mindkét oldalon időnyerésért megy a harc. A nyugati határszélen a szabad világgal érintkezésbe került szabadságharcosok elmondották, hogy a harcoló és harcolni kész magyar hadsereg alakulatait felvillanyozta az a hír, hogy a magyar kérdés és a szovjet beavatkozás az Egyesült Nemzetek Szervezete elé kerül. A Szovjetuniónak - mondják a szabadságharcosok - az egész világ fóruma előtt felelnie kell Magyarország belügyeibe történt durva beavatkozásáért és azokért a cselekményekért, amelyek ennek során történtek. A nemzet el van szánva arra, hogy a harcot mindaddig folytatja, amíg a szovjet hadsereg nem vonul ki hazánk területéről.
Az ország a mai nap folyamán is visszhangzik a legkülönbözőbb követelésektől. Városokban nemzeti bizottságok alakulnak, és ezek különböző rádióállomásokon keresztül küldenek a Nagy Imre-féle kormány címére követeléseket és fenyegetéseket. A Szombathelyi Nemzeti Bizottság, amely ma reggel alakult felszólította a budapesti kormányt, hogy a magyarországi szovjet parancsnoksággal azonnal kössön fegyverszünetet. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy nem elég csak általánosságban beszélni a szovjet csapatok kivonulásáról. Arra van szükség, hogy a Szovjetunió kormánya kötelező módon, és az egész világ közvéleménye előtt azonnal jelentse ki, hogy csapatait legkésőbb január elsejéig teljesen és végérvényesen kivonja Magyarország területéről. Ugyanezeket a követeléseket hangoztatja Győr, Pécs, Miskolc, Debrecen, Veszprém és Székesfehérvár nemzeti bizottságai is. Székesfehérváron nagy számú tömeggyűlés zajlott le. A tömeg élén ezúttal is, mint az elmúlt kedden Budapesten az ifjúság haladt. Többen felszólaltak és nagy lelkesedés mellett azt javasolták, hogy a budapesti kormány ne megadásra szólítsa fel a szabadságharcos fiatalokat, hanem hallgassa meg azok követelését, mert az ő követelésük a nemzet kívánsága, amiért ők harcolnak, az a nemzet ügye. Hasonló felvonulás és tüntetés zajlott le ma délelőtt Szombathely utcáin is. Szombathely lakossága azt követeli többek között, hogy emeljék fel a béreket, rendezzék a családi pótlékok ügyét, a nyugdíjakat, vizsgálják felül a normarendszert és töröljék el a begyűjtési rendeletet. A szombathelyi határozat rámutat arra, hogy ami az elmúlt években hazánkban történt, az a nemzeti hagyományok meggyalázása volt.
A szolnoki, tatabányai, zalaegerszegi és pécsi bizottságok nyilatkozatai is támadják a budapesti kormányt, és erősen bírálják annak összetételét. A miskolci rádió Nagy Imre személyével is foglalkozik. Nagy Imre merjen magyar lenni - hangoztatja a miskolci bizottság, és eszközölje ki a szovjet csapatok záros határidőn belül való távozását. Nagy Imre kormányában számos olyan személy van, aki a múltban súlyosan vétett a magyarság ellen. Ezeknek érdeke volt a szovjet beavatkozás, és ezek remegnek azért, hogy a szovjet szuronyok hazánkban maradjanak. Ezeknek el kell tűnniük. A vidéki városokban megalakult nemzeti bizottságok általában élesen támadják Nagy Imre kormányát. A nyugati újságírók megígérték, hogy a szabadságharc sikereiről és minden egyes mozzanatáról tájékoztatják a nyugati világot. Az egyik magyar tiszt írásba foglalt nyilatkozatot adott át a nyugati újságíróknak. Ebben kijelenti, hogy a magyar hadsereg nem hajlandó többé olyan rendszert támogatni, mint amilyen az előző volt. Magyarország baráti kapcsolatokat akar a nyugati államokkal, továbbá szabad és gyakori érintkezést a nyugati népekkel. Magyaróvár népe és vele az egész ország ezekben az órákban temet és gyászol. Az elmúlt napok kommunista vérengzésének 101 halálos áldozatát kísérik utolsó útjára. Mint ismeretes, a Magyaróvári ÁVO tüzet nyitott a fegyvertelen tüntető tömegre. A népharag megbüntette az ávósokat, és a hadsereg megszabadította Magyaróvárt a moszkoviták uralmától.
A mártírok temetése még folyt, amikor az egész országban elterjedt a híre, hogy Nagy Imre aláírásával minisztertanácsi rendelet jelent meg, amely elrendeli az általános azonnali tűzszünetet. A szabadságharcosok a tűzszünet elrendelését győzelemnek tekintik. Azt jelenti, hogy a moszkoviták rendelkezésére álló ávós alakulatok harcképessége megszűnt, és a szovjet haderő sem volt képes arra, hogy a nemzeti küzdelmet hat nap után leverje. Ugyanakkor azonban a szabadságharcosok a legnagyobb óvatossággal figyelik az eseményeket. A fegyvert nem adják ki kezükből. Soraikat rendezik, megszállott területeiket kézben tartják és felkészülnek arra is, hogyha a tűzszünet elrendelése cselnek bizonyult, vagy nem vonatkoznék az oroszokra, akkor a nemzet ügyét továbbra is elszántan védelmezik.
Röviddel ezelőtt érkezett a hír, hogy Nagy Imre miniszterelnök beszédet mond. A beszéd el is hangzott. Nagy Imre széles körű program kidolgozását, és a lakosság anyagi helyzetének javítását, a régi sérelmek orvoslását jelentette be. A jelenlegi helyzetre vonatkozólag Nagy Imre lényegében a következőket mondotta: A kormány elrendeli az azonnali tűzszünetet. A honvédség, rendőrség, a fegyveres munkásság és diákság alakulataiból új karhatalmat szerveznek. Ennek felállításával egyidejűleg a szovjet csapatok elhagyják Budapestet. A kormány később tárgyalásokat akar kezdeni a Szovjetunióval a szovjet csapatoknak az országból való kivonására. A fegyveres harcban részt vetteknek semmi bántódása nem történik.
Nagy Imre bejelentéseinek ez a lényege. A jövő órán fogják eldönteni, hogy a szabadságharcosok, a magyar hadsereg vezetői megelégszenek-e ezekkel az engedményekkel. Most még senki sem tudja, mi lesz a szabadságharcos vezetők álláspontja, és milyen politikai meggondolásokkal fogadják el vagy utasítják vissza Nagy Imre ajánlatát. Rendkívül érdekes minden esetre, hogy tíz perccel Nagy Imre beszédének elhangzása után a győri rádió egy bányászküldöttség felhívását közvetítette. A küldöttség harmincezer bányász nevében beszél. Azt követeli, hogy a szovjet csapatok fehér zászló kitűzésével azonnal hagyják el az ország területét, követeli a szabad választásokat. A szabad választások fogják eldönteni a magyar jövőt.

Kedves hallgatóink, Vasvári Gergely helyzetjelentését olvastuk fel.

Zene

Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!