Nemzetközi sajtószemle

Szignál

Nemzetközi sajtószemle következik. A magyarországi szabadságharc eseményeivel foglalkozó külföldi cikkeket ismertetjük. Ez ma sorrendben ötödik sajtótájékoztatónk.

Szignál

A nyugati sajtónak nem volt mellékes szerepe abban, hogy washingtoni bejelentés szerint elhatározták, az Egyesült Nemzetek Szervezete elé viszik a magyarországi szovjet beavatkozás ügyét. Mindenekelőtt szemléltetőt adunk a szabad sajtó követeléseiből. Az amerikai New York Times vezércikkéből idézünk:
Csak az méltó a szabadságra, aki hajlandó harcolni és meghalni érte. A magyar nép kivívta az egész szabad világ társadalmának csodálatát annak bizonyításával, hogy kiállta ezt a nehéz próbát. Tegnap kiderült, hogy a magyarországi kérdés nem kizárólag egy budapesti felkelés, amely elintézhető szovjet harckocsikkal és golyókkal. Most már nem vitás, hogy a magyar nemzet egész Budapest mártírjainak példáját követi, és felkel az idegen elnyomók, valamint azok Quislingjei ellen. A szabadságharcban részt vesznek a munkások, részt vesznek az egyetemi hallgatók, az értelmiség, és részt vesz egyre nagyobb számban a parasztság is,- írja a New York Times vezércikke, majd így folytatja: A rendszer újabb és újabb amnesztiákat ígér, nagy reformokat helyez kilátásba, és megígérte a szovjet csapatoknak az év végéig való kivonását, ha a szabadságharcosok leteszik a fegyvert. A Vörös Hadsereg Magyarországon védtelen tömegekre nyit tüzet, fegyvertelen polgári személyekre, a magyarországi rendszer és a szovjet parancsnokság tárgyalás nélkül lámpaoszlopokra akasztja a fölkelőket. Mindez nem rendőri ügy, és nem civilizált ütközet. Ez gyilkosság, amelyet az egész világ közvéleményének el kell ítélnie! Nem lehet haladék a magyarországi ügynek az Egyesült Nemzetek Szervezete elé való terjesztésével. Ez a legsürgősebb feladat ebben a pillanatban.
Ezeket követelte a New York Times, egyetértésben az amerikai sajtó legtöbb lapjával és a szabad országok sajtójának túlnyomó többségével.

Most a nyugatnémet lapok cikkei közül ismertetünk néhányat.
A Süddeutsche Zeitung című müncheni lap A bilincsek oldódnak című vezércikkében azt írja, hogy a magyar felkelők lángja végigperzseli egész Európát és Ázsiát.
A magyar nép szabadságharca közös ügy, minden nép ügye, elsősorban minden szovjet uralom alatt élő nép ügye,- írja a lap, majd megjegyzi: a magyar ügy általános támogatása nem maradhat el.

Az egyik düsseldorfi lap, a Der Mittag a magyar példa jelentőségét méltatja. A lap ezeket írja:
Önkénytelenül felmerül a kérdés, hogyan történt mindez Magyarországon. A forradalom kirobbanása és a felkelők harca csodálatos. Csodálatos magában véve az, hogy egy elnyomatásban, egy a diktatúra ellenőrzésében élő nemzet ilyen nagyszerűen eldobhatja bilincseit.
A düsseldorfi lap megjegyzi, hogy a szovjet páncélosoknál ezek szerint van erősebb fegyver is, még az általános sztrájk is az.

A Münchner Merkur című lap szerint a kocka a felkelők javára billent. A népfelkelést nyilvánvalóan a legkülönbözőbb erők támogatják. Nem kétséges, hogy az új kormány csak kommunistaellenes és kommunistamentes lehet - írja a lap.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung vezércikkéből idézünk most néhány sort:
A magyarok hősi harca folytatódik. Az egész világ, forró együttérzéssel kíséri ezt a harcot. Ebben az együttérzésben csak a szabadság és az emberi jogok cinikus elnyomói nem osztoznak. Senki sem vonhatja többé kétségbe, hogy ebben a forradalomban a nép minden ereje egyesül. Ezt a forradalmat egyaránt támogatják a tisztek, katonák, munkások, értelmiségiek és parasztok.

A nyugatnémet lapokról áttérve a francia Le Monde-ra. A párizsi délutáni lap még a washingtoni döntés előtt jelent meg, amely szerint a nyugati hatalmak az Egyesült Nemzetek Szervezete elé terjesztik a magyarországi szovjet beavatkozás ügyét. A Monde azt hangoztatja, hogy a magyar forradalom ügye megérett az ENSZ vitára. A lap cikke így folytatódik:
A magyar ügy ENSZ elé vitelét nemcsak közjogi paragrafusok követelik, hanem az íratlan erkölcsi törvények is. A nyugat nem nézheti ölbe tett kézzel a vérontást és azok pusztulását, akik életüket a szabadság oltárán feláldozzák.
A lap megállapítja, hogy a szovjet csapatoknak az osztrák békeszerződés aláírása után el kellett volna hagyniok Magyarországot. Ez nem történt meg. Moszkva a varsói paktumra hivatkozva tartott alakulatokat magyar földön. Ez magyarázza, hogy a magyar forradalmi követelések egyik sarkalatos pontja a varsói katonai egyezmény felbontására irányul. Végül megállapítja a Le Monde, hogy a Szovjetunió beavatkozása nélkül a forradalom nemzeti, népi és függetlenségi jellege szinte elsöpörte volna a kommunista rendszert.

Az angol Manchester Guardian megállapítja, hogy a magyar forradalom tovább ment, mint azt bárki várhatta volna. A budapesti kormány elismerte, hogy a mozgalom kirobbanásában nagy része volt a nép jogos felháborodásának. A követelések záporoznak Nagy Imre felé. Különös hallani, hogy a kommunista kormányt olyan követelésekkel ostromolják, amilyenekkel 1917-ben a munkástanácsok léptek fel a cári uralom ellen - írja a Manchester Guardian.
A cikk egy másik részlete:
A kormányzat azzal igyekszik kifogni a szelet a felkelők vitorlájából, hogy a különböző ipari körzetek munkásaival tárgyal, és messzemenő ígéreteket tesz. Kétségbeesett próbálkozás ez, a törpe kisebbséget képviselő kormányzat részéről. - Ezeket írta a Manchester Guardian.

Az amerikai New York Herald Tribune a kelet-európai vulkán működéséről beszél. A lap szerint még nem látható, milyen irányban haladnak tovább az események. Nem elképzelhetetlen, hogy a magyarországi szabadságharc a Kreml falain belül nagy válságot idéz elő. A szovjet kommunista vezetők nem voltak előrelátók, nem ismerték fel, hogy korábban és nagyobb engedményeket kell tenni. A magyarországi fejlemények azt mutatják, hogy ott nem polgárháború, hanem orosz-magyar háború kezdődött. Magyarország jelenleg tízmilliós, a Szovjetunió közel 200 millió. Ezek a számok azért nem jelentik azt, hogy a magyar szabadságharcosok kilátásai reménytelenek, írja a New York Herald Tribune. A lap hangoztatja, hogy a háborúban nem a számok törvénye érvényesül, és a szovjet hadvezetőség a számára lehető legkedvezőtlenebb nemzetközi légkörrel kénytelen számolni.
Befejezésül ismertetjük néhány olasz lap álláspontját.

A római Messaggero azt írja, hogy Magyarország ebben a küzdelemben nem áll egyedül. Máris támogatja az egész nemzetközi közvélemény, és a közép- és kelet-európai országokban Magyarországon kívül is az elégedetlenség jelei mutatkoznak.

Egy másik olasz lap, az Il Popolo a budapesti munkások és ifjak hősi felkeléséről szólva azt mondja, hogy csúfosan megjárták az emberi méltóságot semmibe vevő kommunista vezetők.
Az Avanti, a Nenni-féle szocialisták lapja ezeket írja:

A magyarországi felkelés az egyetemi hallgatóktól és az értelmiségiektől indult el, és a gyári munkások is tiltakoztak életkörülményeik ellen. Nem lehet tehát ellenforradalmárokról beszélni, ahogy Budapest próbálja. Az igazság az, hogy a magyarországi kommunisták elkéstek, túl lassan haladtak előre az engedményes politika útján.

Szignál

Nemzetközi sajtószemlét közvetítettünk. A magyarországi szabadságharccal foglalkozó külföldi cikkeket ismertettük.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!