Nemzetközi sajtószemle

Nemzetközi sajtószemle következik. A magyarországi szabadságharc külföldi visszhangját ismertetjük. A nagy sajtóanyagra való tekintettel tájékoztatónkkal a nap folyamán több alkalommal jelentkezünk.

Szignál

Az angol lapok Magyarországgal foglalkozó vezércikkeiről számolunk be először. Ma reggel a munkáspárti Daily Herald megállapítja, hogy a brit kormány biztosíthatná a Szovjetuniót: hajlandó új szempontokat figyelembe venni az európai béke biztosításánál. A Daily Herald szerint egy ilyen természetű kijelentés megkönnyíthetné a közép- és kelet-európai helyzet alakulását.

A liberális Manchester Guardian azt írja, hogy a harcok elcsendesedésével nagy meglepetések érhetik a Nyugatot a Kremlből. A szovjet birodalom megingott és nagyon valószínű, hogy ennek a vezetésben is következményei lesznek. A Manchester Guardian megjegyzi, hogy ezekre a változásokra a Nyugat előre felkészülhet.

A londoni Times arról számol be, hogy a Szovjetunió több hónapos szünet után ismét megkezdte az angol rádió, a BBC orosz nyelvű adásainak zavarását.

Financial Times című angol lap ezeket írja:
Nagyon meglepő, hogy a magyar szabadságharc megkezdése után a többi közép- és kelet-európai ország nem mozdult. Csehszlovákia helyzete központi. 1953 júniusában, a kelet-berlini felkelés napjaiban Csehszlovákia reagált a legérzékenyebben.

Áttérve a francia lapokra, a Le Monde "A felkelők győzelme" címmel közöl vezércikket. Ennek egy részlete:
A demokratizálódás kezdeti apostola Tito és Gomulka volt. Magyarországon az ő céljaik már meghaladottak. Tito és Gomulka csak a fennálló rendszert akarja liberalizálni. Egyik sem akar visszatérni az úgynevezett polgári demokráciához. Magyarországon más a helyzet. A felkelők csoportjainak követelései megegyeznek abban, hogy mielőbb tartsák meg a szabad választásokat. Nincs ezen a téren különbség a rendszer nyílt ellenségei és a nemzeti kommunizmus hívei között. Ez a magatartás a legnagyobb mértékben érthető. Másképpen hogyan nyilvánulnék meg a népakarat?
A Le Monde végül megállapítja, hogy a gyarmati korszak lezárult Közép-Európában. Esztelenség volna feltételezni, hogy Közép-Európa nagy történelmi múltra visszatekintő és magas kultúrájú népei még soká tűrik a szovjet gyarmati kizsákmányolást - írja a lap.

Egy másik párizsi újság, a France-Soir a szovjet csapatok kivonulását sürgeti. A Paris-Presse beszámol a 10-15 éves magyar fiúk hősiességéről. A lap szerint a szovjet harckocsik gyakran teljesen megzavarodtak és Budapest utcáin egymásra tüzeltek.

A Giornale d'Italia című olasz lap értesülése szerint a magyar szabadságharcosok nem teszik le a fegyvert addig, amíg meg nem valósítják a nyugati mintájú demokráciát. A jelek szerint a felkelők diktálnak a kormánynak. Diákok indították meg a támadást a magyar nép szabadságáért és az olasz lap a római diákok nagyszabású tüntetéséről emlékezve kijelenti, hogy az testvéri ölelés volt a magyar ifjúság felé.

Az amerikai New York Herald Tribune a következőket hangsúlyozza:
Függetlenül a magyarországi véres forradalom további fejleményeitől, kétségkívül megállapítható, hogy a nemzet problémáinak megoldása Mindszenty bíboros kezében van. Ő a szótlan, fegyver nélküli Kossuthja ennek a mostani felkelésnek. Meglepő talán, hogy ilyeneket írunk valakiről, akit 1949-ben egy kommunista bíróság életfogytiglani fegyházra ítélt, és azóta nem mutatkozott nyilvánosan. Mégis az az igazság, hogy a szabadságharc szellemi vezetője Magyarországon Mindszenty bíboros.

A Christian Science Monitor című amerikai lap arra mutat rá, hogy a magyar nép nem adja alább a kommunista rendszer teljes eltüntetésénél. A lakosság teljes egyhangúságban a szovjet csapatok kivonulását követeli - írja a lap.

A Boston Herald ezeket írja:
Vajon milyen hatással van a magyarországi szovjet beavatkozásnak a semlegesekre? A Kelet Nehru-ira? Nem támadtak-e bennük kétségek Moszkvát illetően ezekben a napokban? A Szovjetunió igazi céljait és szándékait ismét harckocsikkal és ágyúkkal árulta el. Első felindulásában még azzal se törődött, hogy a harckocsik és ágyúk használhatatlanná teszik a szovjet propagandafegyvereket. A világnak tisztán kell végre látnia, mi is az a szovjet békés együttélés. A szabad világnak, beleértve a semlegesek világát, lehetetlen nem látnia, ami a szeme előtt történt. Budapest mártírjai már ezzel is fontos győzelmet arattak.

Egy New York-i lap, a Daily News megjegyzései a következők:
A magyarországi szabadságharc azt mutatja, hogy megkezdődött a hatalmas szovjet birodalom szétesése. A diktatúrák magukban hordják önmaguk megsemmisítésének magjait. A Kreml elnyomott népei haladéktalanul szabadságra gondoltak, amikor Hruscsov leleplezte előttük Sztálint. Hruscsov és társai a sztálini mintájú terror módszerein valamit könnyítettek is. Veszélyes dolog a rabszolgatartó szempontjától a rabszolgának egy kis szabadságot adni. Ez a kis szabadság csak növeli az étvágyat, a több és nagyobb szabadság utáni vágyakozást. Különben is, mit veszíthet a rabszolga? Bilincseit. Reméljük, hogy láncreakciónak vagyunk szemtanúi, és ennek tovaterjedése megsemmisíti a kommunizmust az egész világon.

Egy másik New York-i lap, a Daily Mirror "Orosz gyarmatosítás" címmel foglalkozik a magyarországi szabadságharccal. A lap ugyancsak felteszi a kérdést: Hol áll most Nehru?
A cikk így folytatódik:
Nehru a gyarmatosítás első számú ellenfele. Az indiai miniszterelnök ismételten megvádolta az európai nagyhatalmakat, hogy még mindig gyarmatosításra törekednek, és kegyetlen eszközökkel valósítják meg céljaikat. Magyarországon fegyveresen beavatkozott a Szovjetunió. Harckocsikkal és ágyúkkal támadták meg a Vörös Hadsereg alakulatai a fegyvertelen lakosságot. Asszonyokat, gyermekeket, öregeket. A magyarországi eseményeknél a nép önrendelkezési jogának durvább, nyíltabb, kegyetlenebb megsértése aligha volt. Nyugodtan nevezhetjük ezt nemzetgyilkossági kísérletnek, tömeggyilkosságnak, vagy a gyarmatosítás legrosszabb jelentkezési formájának.

A New York-i Daily Mirror ezeket elmondva újra felteszi a kérdést:
Mit mond minderről Nehru? Az indiai miniszterelnök hallgat, és nem szól egy szót sem. Első szárnysegéde, az indiai kormány tárca nélküli minisztere, Menon ugyancsak hallgat. Ritka módon, meglepően hallgatnak mindketten. Nem szólnak, amikor a gyarmatosítás a legerőszakosabban lép fel, nem szólnak, amikor még a New York-i Daily Worker is helyteleníti a szovjet beavatkozást. India vezetői nem látnak, és nem hallanak, nyilvánvalóan nem is beszélnek, amikor a Szovjetunió kétségtelen bűnös.

A New York-i Daily Mirror vezércikke után nem érdektelen néhány indiai lap véleményét is megismerni. Az indiai Times ezeket írja:
Nem tételezhető fel, hogy Magyarország népének a nyugati beavatkozás akármilyen formája hasznára volna. Ez a beavatkozás csak veszélyes ellenlépésekre vezethet. A kommunizmustól való felszabadulás belügy, és az úgynevezett nyugati segítség bajosan különböztethető meg a beavatkozástól. A beavatkozás pedig a szabadság ügyének megsértése.

Egy másik indiai lap, a Hindustan Times ezeket állapítja meg:
A civilizált világ nem nézheti tétlenül, amikor egy egész ország harcol. A harcnak már sok halottja, sebesültje van, a küzdelembe már egy másik ország alakulatai is beavatkoztak. Csakhogy a nagyhatalmak ne Magyarországot válasszák ki erőpolitikájuk játszmájának színhelyül, mert ezzel semmiképp sem tesznek szolgálatot a magyar népnek.

Ez a magyarországi helyzetről a Hindustan Times című lap véleménye.

Szignál

Nemzetközi sajtószemlét közvetítettünk. A nagy sajtóanyagra való tekintettel, a nap folyamán több sajtótájékoztatóval jelentkezünk.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!