Széljegyzetek

1956. október 20. 13:20 ● 09:12

00:00 00:00

A műsor leirata

Széljegyzeteink következnek.

Nótárius, Sebők Tibor, Vasvári Gergely, Tüske Péter és Kova Kálmán glosszáit közvetítjük.

Szignál

Tildy Zoltán több éves házi őrizet után sietősen jár-kel az országban. Megszemléli az új burgonya- és hagymafajtákat, szól a szövetkezés előnyeiről, és számtalan teendője közben megfeledkezik a legfontosabbról. A második világháború utáni évek egyik eseménye még mindig a legnagyobb mértékben homályos, ez Csornoky Viktor, a volt kairói követ hazatérése, letartóztatása és kivégzése. Az ügy többszörösen érinti Tildyt, hiszen Csornoky nemcsak politikai bizalmasa, de lányának férje is volt. 1948. júliusában rendelték haza, Csornoky engedelmeskedett a hívásnak, nyilvánvalóan apósa helyzetét is tekintetbe vette, mire július 30-án letartóztatták, 2 és fél hónap múlva kémkedés és hazaárulás vádjával népbíróság elé állították, és 1948. december 7-én gyorsan ki is végezték. Tildy annak idején azt írta lemondólevelében, hogy a családjához tartozó, súlyosan megtévedt Csornoky Viktor miatt nem érzi többé magát alkalmasnak a köztársasági elnök magas közjogi méltóságának ellátására. A Rajk-perről mostanában kiderült néhány érdekes részlet. Sok más per története homályos még, a rendszernek nem sietős a múlt leleplezése, csakhogy más a rendszer és más Tildy helyzete, különösen ebben a vonatkozásban. A volt köztársasági elnök anélkül vállalt tényleg újra közéleti szerepet, hogy előbb kiharcolta volna Csornoky Viktor rehabilitálását? Azt jelenti-e ez a magatartás, hogy Csornoky Viktort Tildy Zoltán valóban kémnek és hazaárulónak tartja? Nem mellékes körülmény, amit Tildy a Csornoky-esetről feltételezhetően tud. Az sem lényegtelen szempont, hogy annak idején kik és miről tájékoztatták. Nagyon különös, hogy Tildy, az ügy életben maradt szereplője, esetleg főszereplője nem számol be élményeiről, nemcsak Csornoky Viktor emlékének, de lányának is tartoznék ezzel. Meghökkentő, hogy Tildy gondolatvilágát ennyire csak az új kegy elnyerése tölti be, és ezt hajszolva legelemibb kötelességét is elhanyagolja. Nem érzi-e, hogy a Csornoky-ügy rendezésének követelése nélkül még a hagymafajták ismertetésére sincs kellő erkölcsi alapja?

Szignál

Rákosi Mátyás a hírek szerint úgy elszaladt Magyarországról, hogy Külső-Mongóliáig meg sem állt. Bizalmasai sajnos nem követték mesterüket, még bizalmas orvosa, Rusznyák István professzor sem, aki pedig mindenhová követte eddig Rákosit. Rusznyák István az a különös orvos volt, aki nem maga írt rendelvényeket, hanem Rákosi rendelvényére osztogatta az orvosi tanácsokat. Rusznyák állapította meg, hogy a sztahanovizmus nem káros az egészségre. Viszont ugyancsak ő állapította meg, hogy a miniszterelnökség káros Nagy Imre egészségére. Mint orvosprofesszor és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, ő írta alá a hivatalos orvosi bizonyítványt, hogy Nagy Imre, akkori miniszterelnök szívkoszorúér-trombózisban súlyosan megbetegedett, és emiatt nem láthatja el hivatalát. E diagnózis után Nagy Imre megbukott, mint miniszterelnök, de szerencsésen meggyógyult, mint páciens. Azóta valósággal vasegészségnek örvend, annyira, hogy akárki meglátja, rövidesen miniszter lesz belőle. Ebből joggal következtethetünk, hogy 1955-ben nem is annyira Nagy Imre volt súlyos beteg, mint inkább Rusznyák diagnózisa. Most Rákosi hagyatékának tisztogatásakor meg kell kérdezni, miért írta alá Rusznyák azt a bizonyos orvosi bulletint. Orvosi meggyőződése ellenére, Rákosi parancsára, vagy orvosi tudatlanságból. Egyik esetben sem alkalmas arra, hogy továbbra is ő álljon a legelső magyar tudományos intézmény élén. Ha már a sztahanovizmust eltörölték, mi szükség van éppen az Akadémia élén egy sztahanovista professzorra?

Szignál

Egynémely elvtárs azon töri a fejét, hogyan lehetne nálunk az ifjúságot fellelkesíteni a szocializmus eszméje iránt. Hogyan elvtársak? Egyszerűen. Ne beszéljenek olyan sokat a szocializmusról, de adjanak több kenyeret. Ne gyakoroljanak nap mint nap önkritikát, hanem oldják meg a lakáskérdést. Ne lebegtessenek előttünk új és újabb párthatározatokat, hanem tegyenek elénk egy útlevelet, amivel szabadon lehet utazni, szabadon, mint a madár, oda, ahová akarunk. Hogy hogyan lehet a fiatalokat fellelkesíteni a szocializmus eszméje iránt? Emeljék fel a béreket, szállítsák le az árakat, teremtsenek olyan viszonyokat, amikor az embernek éveken át nem egy rossz felöltőre kell spórolni, hanem egy takaros kis házra, ahol nem a magzatelhajtásról kell tanácskozni 20 éves fejjel, hanem ahol örülni lehet a közelgő gyermekáldásnak. Biztosítsanak olyan kereseti viszonyokat, ahol a fiatal feleség, a fiatal édesanya otthon maradhat és nevelheti a gyermeket. Teremtsenek normális, emberi viszonyokat, és amikor már minden rendben van, akkor ördög vigye, nevezzék el az egészet szocializmusnak. Hogyan lehet a fiatalokat fellelkesíteni a szocializmus eszméje iránt? Elvtársak, mi Madách szavaival felelünk: az eszme nálunk a megélhetés.

Szignál

Buzgón folyván az olajkutatás hazánkban, szép példáit láthatják az egyes munkaszektorok közötti együttműködésnek. A dolog úgy történik, hogy először is a fúróbrigádok fognak neki a munkának, fúrnak, fúrnak, egyre több földet hoznak felszínre az anyaföld mélyéből. Amikor aztán a furat is elég mély ahhoz, hogy a felszínre hozott földet magába fogadja, az olajfúró brigád érkezik, amelyik igyekezettel kezdi visszalapátolni a furatba a földet és tömi, tömi serényen, amíg csak belefér. Az egyik tehát kifúrja, a másik pedig betömi. Kell-e ennél szebb és főleg gazdaságosabb példája az együttműködésnek? Közben a sötét reakciós olaj alattomosan bujkál a föld alatt, a tervet viszont maradéktalanul teljesítették, fúrva és tömve. De ezzel még korántsem zárult le az együttműködés sora. A fúrók és tömők után egy harmadik brigád is üzembe helyezi magát, és újra lefúr, mivel tudott dolog, hogy ahol hiába keresik az olajat, ott termálvíz még bőven akadhat. Az együttműködés üteme így válik teljessé, fúrás, tömés, fúrás, öntés. A dolog mindenesetre egy kissé költséges. Végül is olaj helyett csupán egy kis víz? Viszont ha emiatt háborogni kezdenek a közvélemény hullámai, szépen ráöntik a tarajukra a termálvizet, amitől azok egyszeriben lecsendesednek a kommunista fizika törvényei szerint.

Szignál

A háború utáni évek tönkre bombázott Európájában a legnagyobb problémák közé tartozott az, hogy minden hajléktalan fedél alá kerüljön. Ez a probléma nyugaton, a szabad világban gyakorlatilag már hosszú ideje megszűnt. Más a helyzet a népi demokráciában. Bonyhádon például az elmúlt 10 év során egyetlen lakóház sem épült, holott közben a lakosság száma 6 ezerről 10 ezerre emelkedett. Vagy itt egy másik eset. Budapesten jelenleg több mint 1000 olyan életveszélyes lakás van, amelyet semmi módon nem lehet helyreállítani. Súlyos vádak ezek a rendszer lakásépítési politikája ellen, döbbenetes képét adják a kommunista újjáépítésnek. Egyet viszont be kell ismerni, Rákosiék annak idején nem ígérték, hogy Bonyhádon építkezni fognak, azt sem ígérték, hogy rendezik a pesti életveszélyes lakások ügyét, ezen a téren tehát nem ígértek semmit, azt viszont betartották.

Szignál

Széljegyzeteinket közvetítettük.

Itt a Szabad Európa Rádiója, a szabad Magyarország hangja.

Információk

Adásba került1956-10-20 13:20
Hossz0:09:12
CímSzéljegyzetek
MűsorkategóriaKommentár
Ismétlések
1956-10-20 13:20
Műsor letöltése MP3