Keresés |
00:00 | 00:00 | |
A műsor leirata
Nemzetközi sajtószemle következik. A magyar szabadságharc eseményeinek külföldi visszhangját ismertetjük. A hatalmas sajtóanyagra való tekintettel a nap folyamán több tájékoztatót adunk a nyugati lapok cikkeiről. Ez ma sorrendben második sajtószemlénk.
Szignál
A bécsi lapok a magyarországi szabadságharc győzelmét ünneplik. A Neues Österreich megállapítja, hogy világtörténelmi események tanúi vagyunk a magyarországi szabadságharc győzelmének napjaiban. A világ minden lehetőséget megragadott arra, hogy a hősies magyarok iránti rokonszenvét tettekben is kifejezésre juttassa. A nyugati segélyakció teljesen önkéntes kezdeményezés és a legszegényebb emberek is jelentkeznek, hogy támogathassák a magyar szabadságharcosokat. Ami Magyarországon történt, az a szabad világ szempontjából is óriási jelentőségű. Nekünk osztrákoknak - írja a Neues Österreich - különösen fontos, hogy keleti határunknál nem kommunista állam, hanem demokratikus szomszéd él.
A cikk így folytatódik:
Fontos számunkra az is, hogy Bécstől hatvan kilométerre a határnál nem vérebek és géppisztolyos ellenséges kommunisták portyáznak, hanem szabad állam alakul.
A lap ezután a magyar-osztrák történelmi kapcsolatok jelentőségére tér át és a következőket írja:
Történelmünk során többször előfordult, hogy ellentétbe kerültünk a magyar nemzettel. Népeink ennek ellenére mindig a legnagyobb rokonszenvet érezték egymás iránt. Az osztrák és magyar nép barátságát a mostani gigantikusnak nevezhető szabadságharc csak elmélyítette. Egy kis ország, amelynek népessége aránylag csekély, olyan feladatra vállalkozott és olyan történelmi feladatot oldott meg, ami előtt csak hódolattal adózhatunk. Szinte fegyvertelenül, puszta ököllel támadtak meg egy óriási hatalmat, egy gyilkos gépezetet és ebben a hősies küzdelemben a magyarok maradtak felül a szovjet kolosszussal szemben. Ez a hősiesség a legnagyobb elismerést érdemli. Egyben megtanították az egész világot arra, hogy érdemes az ideálokért harcolni és a túlerővel szemben is győz, aki nem kíméli életét, hanem bátran kockára teszi.
A bécsi Tageszeitung vezércikkében a következőket írja:
Magyarország népe napokon át iszonyú túlerővel szállt szembe szabadságáért. A szabadságot a magyar nép véleménye szerint a szabadon választott parlament, a szólás-, gyülekezési és a sajtószabadság jelenti. Ezekért a szent ideálokért kockáztatták életüket a szovjet túlerő ellen. Ha a magyar szabadságharcosoknak feltették a kérdést, hogy végeredményben miért küzdenek, az volt a válasz: úgy akarunk élni, mint a szabad világ és ezt a célt meg is valósítjuk.
A svájci szocialista párt hivatalos lapja, a Peuple vezércikkében foglalkozik a magyar helyzettel. Ezeket írja:
Bizonyos, hogy ha Hruscsov és társai a XX. pártkongresszus idején előre látták volna az eseményeket, hétszer megforgatták volna a nyelvüket a szájukban, mielőtt egyetlen szót is kiejtenek a sztálinizmus felszámolásáról. Csakhogy kimondták a kimondandókat. A rendszer belső gyengesége és a külső nehézségek erre kényszerítették őket. Hruscsovék elébe akartak vágni az eseményeknek, az események viszont nemcsak túllépték őket, de ma már messze meghaladták az önkritikás személyi kultusz stádiumát. Magyarország egyszerűen nem bírta tovább az igát és felkelt elnyomói ellen.
A Peuple cikke így folytatódik:
Le kell szögeznünk, hogy a svájci szocialisták teljesen egyetértenek a szabadságharcosokkal, akik nem a kapitalizmus érdekében fogtak fegyvert, mint ahogy elvetik a kommunizmust, titoizmust és a nemzeti kommunizmus minden formáját is. A magyar nemzet nem a földreform és a második világháború befejezése után hozott szociális vívmányok ellen és a régi rend visszaállításáért küzd, hanem éppen ezekért a reformokért, a földért és a szociális igazság megvalósításáért. Modern, szociális államukat saját elgondolásaik szerint, szabadon és teljes függetlenségben akarják megvalósítani. Így fejezte be cikkét a svájci szociáldemokrata párt hivatalos lapja.
A La Suisse vezércikke egy francia forradalom idejéből vett történettel jellemzi a magyar helyzetet:
XVI. Lajos az igazak álmát aludta 1789. emlékezetes július 14-én reggel, amikor Liancourt herceg felébresztette álmából az uralkodót és közölte, megmozdult a nép és bevette a Bastille-t. Az uralkodó egykedvűen kérdezte: mi van, Liancourt, lázadás? Nem Felség - felelte a herceg - nem lázadás, nagy nemzeti forradalom. Liancourtnak érzéke volt az árnyalatok iránt. Egy lázadás elfojtható, de egy nagy nemzeti forradalom soha.
Nem szabad elfelejteni - írja a továbbiakban a Suisse -, hogy Nagy Imre is a szovjet csapatokkal érkezett Magyarországra 1944 emlékezetes karácsonyán és nyilatkozatait ennek a ténynek világánál kell megvizsgálnunk. Igaz, egyelőre sok vízzel hígítja borát, de igazi magatartását csak a szovjettel szembeni fellépéséből ítélhetjük meg.
A Tribune de Genéve kedd esti száma a magyar katonai körök politikai beállítottságát jellemzi. A lap szerint mind a tizenkét magyar hadosztály szovjetellenes és egységesen követeli a szovjet csapatok kivonását Magyarországról.
Most áttérve az angol sajtóra, néhány sort idézünk a Scotsman című lap cikkéből:
A szabadságharc kommunistaellenes, nemcsak szovjetellenes. Nemzeti felkelés. Nagy Imre nem lehet és ne is legyen győztes, mert a magyarok nem azért véreztek, hogy egy új magyar kommunista diktatúrába kerüljenek.
A svéd újságok közül megint három saját tudósítót küldött Magyarországra. Részletesen beszámolnak a magyarországi eseményekről. Az egyik lap, az Aftonbladet tudósítója azt hangoztatja, hogy Magyarországon tízéves gyerekek is harcoltak és 13-14 éves lányok ragadtak fegyvert. A lap azt kérdezi, hogy valóban milyen hatalom szállhatott volna szembe ilyen elszántsággal?
Végezetül megismételjük a News Chronicle már idézett, Magyarországról szóló cikkének egyik részletét:
A hősiesség legnagyobb arányaival ismerkedtünk meg Magyarországon. Férfiak és asszonyok cselekedetei csak úgy fejezhetők ki, hogy szembeköpték a veszélyt. Százak és ezrek haltak meg a szabadságért. Nekünk, angoloknak is meg kell értenünk, hogy ez mit jelent. A történelem éles fordulójához érkez..., érkeztünk. Nálunk nincsenek felkelések, nincs terror, és nem tudjuk, milyen szerencsések vagyunk. A magyar nép az utóbbi évtizedekben sokat szenvedett. Az első világháború után a békeszerződés az országot megcsonkította. Négymillió magyart csatoltak el Csehszlovákiához, Jugoszláviához és Romániához. A magyarok mindig azt remélték, hogy ügyüket majd a britek rendezik.
A News Chronicle ezután megemlékezik a lengyel-magyar barátságról, majd ezt írja a magyar szabadságharcosok magatartásáról:
Amit a magyarok mutattak, az több, mint a kétségbeesés bátorsága. Lehet, hogy őrültség volt, amit csináltak. Ha az, akkor szent őrültség. Ez nem azt jelenti, hogy a magyarok mind szentek. Ez nem azt jelenti, hogy elfeledjük, két világháborúban ellenünk harcoltak. Ennek ellenére teljes mértékben tisztelhetjük őket, ezt a megkínzott népet hihetetlen bátorságáért. A magyarok mindig nagyon szerették az angolokat, érzelmeikre a mi reakciónk nem volt megfelelő. Ideje, hogy megértsük ezt a kemény, forradalmi nemzetet. Akármi történik a magyarokkal, ez a nép a vérével írta le a szabadság alapelveit. Ami történt, az természetesen a mi sorsunkat is érinti. Olyan fordulóponthoz érkeztünk, amely ebben az országban és a világon mindenütt gondolkozásra ad okot.
Befejezésül a News Chronicle Magyarországról szóló vezércikkének néhány részletét ismételtük meg.
Szignál
Nemzetközi sajtószemlét közvetítettünk. Ez ma második sajtótájékoztatónk volt. Továbbiakkal is jelentkezünk.
Szignál
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!
Szignál
A bécsi lapok a magyarországi szabadságharc győzelmét ünneplik. A Neues Österreich megállapítja, hogy világtörténelmi események tanúi vagyunk a magyarországi szabadságharc győzelmének napjaiban. A világ minden lehetőséget megragadott arra, hogy a hősies magyarok iránti rokonszenvét tettekben is kifejezésre juttassa. A nyugati segélyakció teljesen önkéntes kezdeményezés és a legszegényebb emberek is jelentkeznek, hogy támogathassák a magyar szabadságharcosokat. Ami Magyarországon történt, az a szabad világ szempontjából is óriási jelentőségű. Nekünk osztrákoknak - írja a Neues Österreich - különösen fontos, hogy keleti határunknál nem kommunista állam, hanem demokratikus szomszéd él.
A cikk így folytatódik:
Fontos számunkra az is, hogy Bécstől hatvan kilométerre a határnál nem vérebek és géppisztolyos ellenséges kommunisták portyáznak, hanem szabad állam alakul.
A lap ezután a magyar-osztrák történelmi kapcsolatok jelentőségére tér át és a következőket írja:
Történelmünk során többször előfordult, hogy ellentétbe kerültünk a magyar nemzettel. Népeink ennek ellenére mindig a legnagyobb rokonszenvet érezték egymás iránt. Az osztrák és magyar nép barátságát a mostani gigantikusnak nevezhető szabadságharc csak elmélyítette. Egy kis ország, amelynek népessége aránylag csekély, olyan feladatra vállalkozott és olyan történelmi feladatot oldott meg, ami előtt csak hódolattal adózhatunk. Szinte fegyvertelenül, puszta ököllel támadtak meg egy óriási hatalmat, egy gyilkos gépezetet és ebben a hősies küzdelemben a magyarok maradtak felül a szovjet kolosszussal szemben. Ez a hősiesség a legnagyobb elismerést érdemli. Egyben megtanították az egész világot arra, hogy érdemes az ideálokért harcolni és a túlerővel szemben is győz, aki nem kíméli életét, hanem bátran kockára teszi.
A bécsi Tageszeitung vezércikkében a következőket írja:
Magyarország népe napokon át iszonyú túlerővel szállt szembe szabadságáért. A szabadságot a magyar nép véleménye szerint a szabadon választott parlament, a szólás-, gyülekezési és a sajtószabadság jelenti. Ezekért a szent ideálokért kockáztatták életüket a szovjet túlerő ellen. Ha a magyar szabadságharcosoknak feltették a kérdést, hogy végeredményben miért küzdenek, az volt a válasz: úgy akarunk élni, mint a szabad világ és ezt a célt meg is valósítjuk.
A svájci szocialista párt hivatalos lapja, a Peuple vezércikkében foglalkozik a magyar helyzettel. Ezeket írja:
Bizonyos, hogy ha Hruscsov és társai a XX. pártkongresszus idején előre látták volna az eseményeket, hétszer megforgatták volna a nyelvüket a szájukban, mielőtt egyetlen szót is kiejtenek a sztálinizmus felszámolásáról. Csakhogy kimondták a kimondandókat. A rendszer belső gyengesége és a külső nehézségek erre kényszerítették őket. Hruscsovék elébe akartak vágni az eseményeknek, az események viszont nemcsak túllépték őket, de ma már messze meghaladták az önkritikás személyi kultusz stádiumát. Magyarország egyszerűen nem bírta tovább az igát és felkelt elnyomói ellen.
A Peuple cikke így folytatódik:
Le kell szögeznünk, hogy a svájci szocialisták teljesen egyetértenek a szabadságharcosokkal, akik nem a kapitalizmus érdekében fogtak fegyvert, mint ahogy elvetik a kommunizmust, titoizmust és a nemzeti kommunizmus minden formáját is. A magyar nemzet nem a földreform és a második világháború befejezése után hozott szociális vívmányok ellen és a régi rend visszaállításáért küzd, hanem éppen ezekért a reformokért, a földért és a szociális igazság megvalósításáért. Modern, szociális államukat saját elgondolásaik szerint, szabadon és teljes függetlenségben akarják megvalósítani. Így fejezte be cikkét a svájci szociáldemokrata párt hivatalos lapja.
A La Suisse vezércikke egy francia forradalom idejéből vett történettel jellemzi a magyar helyzetet:
XVI. Lajos az igazak álmát aludta 1789. emlékezetes július 14-én reggel, amikor Liancourt herceg felébresztette álmából az uralkodót és közölte, megmozdult a nép és bevette a Bastille-t. Az uralkodó egykedvűen kérdezte: mi van, Liancourt, lázadás? Nem Felség - felelte a herceg - nem lázadás, nagy nemzeti forradalom. Liancourtnak érzéke volt az árnyalatok iránt. Egy lázadás elfojtható, de egy nagy nemzeti forradalom soha.
Nem szabad elfelejteni - írja a továbbiakban a Suisse -, hogy Nagy Imre is a szovjet csapatokkal érkezett Magyarországra 1944 emlékezetes karácsonyán és nyilatkozatait ennek a ténynek világánál kell megvizsgálnunk. Igaz, egyelőre sok vízzel hígítja borát, de igazi magatartását csak a szovjettel szembeni fellépéséből ítélhetjük meg.
A Tribune de Genéve kedd esti száma a magyar katonai körök politikai beállítottságát jellemzi. A lap szerint mind a tizenkét magyar hadosztály szovjetellenes és egységesen követeli a szovjet csapatok kivonását Magyarországról.
Most áttérve az angol sajtóra, néhány sort idézünk a Scotsman című lap cikkéből:
A szabadságharc kommunistaellenes, nemcsak szovjetellenes. Nemzeti felkelés. Nagy Imre nem lehet és ne is legyen győztes, mert a magyarok nem azért véreztek, hogy egy új magyar kommunista diktatúrába kerüljenek.
A svéd újságok közül megint három saját tudósítót küldött Magyarországra. Részletesen beszámolnak a magyarországi eseményekről. Az egyik lap, az Aftonbladet tudósítója azt hangoztatja, hogy Magyarországon tízéves gyerekek is harcoltak és 13-14 éves lányok ragadtak fegyvert. A lap azt kérdezi, hogy valóban milyen hatalom szállhatott volna szembe ilyen elszántsággal?
Végezetül megismételjük a News Chronicle már idézett, Magyarországról szóló cikkének egyik részletét:
A hősiesség legnagyobb arányaival ismerkedtünk meg Magyarországon. Férfiak és asszonyok cselekedetei csak úgy fejezhetők ki, hogy szembeköpték a veszélyt. Százak és ezrek haltak meg a szabadságért. Nekünk, angoloknak is meg kell értenünk, hogy ez mit jelent. A történelem éles fordulójához érkez..., érkeztünk. Nálunk nincsenek felkelések, nincs terror, és nem tudjuk, milyen szerencsések vagyunk. A magyar nép az utóbbi évtizedekben sokat szenvedett. Az első világháború után a békeszerződés az országot megcsonkította. Négymillió magyart csatoltak el Csehszlovákiához, Jugoszláviához és Romániához. A magyarok mindig azt remélték, hogy ügyüket majd a britek rendezik.
A News Chronicle ezután megemlékezik a lengyel-magyar barátságról, majd ezt írja a magyar szabadságharcosok magatartásáról:
Amit a magyarok mutattak, az több, mint a kétségbeesés bátorsága. Lehet, hogy őrültség volt, amit csináltak. Ha az, akkor szent őrültség. Ez nem azt jelenti, hogy a magyarok mind szentek. Ez nem azt jelenti, hogy elfeledjük, két világháborúban ellenünk harcoltak. Ennek ellenére teljes mértékben tisztelhetjük őket, ezt a megkínzott népet hihetetlen bátorságáért. A magyarok mindig nagyon szerették az angolokat, érzelmeikre a mi reakciónk nem volt megfelelő. Ideje, hogy megértsük ezt a kemény, forradalmi nemzetet. Akármi történik a magyarokkal, ez a nép a vérével írta le a szabadság alapelveit. Ami történt, az természetesen a mi sorsunkat is érinti. Olyan fordulóponthoz érkeztünk, amely ebben az országban és a világon mindenütt gondolkozásra ad okot.
Befejezésül a News Chronicle Magyarországról szóló vezércikkének néhány részletét ismételtük meg.
Szignál
Nemzetközi sajtószemlét közvetítettünk. Ez ma második sajtótájékoztatónk volt. Továbbiakkal is jelentkezünk.
Szignál
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!
Információk
| Adásba került | 1956-10-31 13:15 |
| Hossz | 0:08:54 |
| Cím | Nemzetközi sajtószemle |
| Műsorkategória | Nemzetközi sajtószemle |
| Ismétlések |
1956-10-31 13:15 |
| Szerkesztő | Thury Zoltán |