Tudósítónk jelenti Strasbourgból

Szignál

Tudósítónk jelenti Strasbourgból.

Szignál

Kedves Hallgatóink! Most kiküldött munkatársunk, Auer Pál jelentését közvetítjük Strasbourgból.

Az elmúlt hét Strasbourg nagy hete volt. Elsőnek az európai rab nemzetek közgyűlése által kezdeményezett kerekasztal-konferenciára került sor. Az elnöki széket Teitgen volt francia miniszterelnök töltötte be, aki Franciaország egyik legvilágosabb elméje és a francia parlamentnek talán legragyogóbb szónoka. Kívüle de Menthon az Európai Tanács politikai bizottságának elnöke, Kraft, volt dán külügyminiszter, Becker, a német Bundesrat alelnöke, Benvenuti, volt olasz miniszter, Lefévre, a belga keresztényszocialista párt elnöke, van Naters és Goethard holland szocialista képviselők és más neves nyugati politikusok vettek részt a kerekasztal-konferencián. A rab nemzeteket Mikolajczyk, Zarembach, Gafencu, Ripka, Osusky, Dimitrov, Ciolkosz és én képviseltük. Az előadói tisztet én láttam el. Jelentésemnek ezt a címet adtam: Orosz kolonializmus Európában. A konferencia elnöke Teitgen a konferenciát követő napon az Európa Tanács közgyűlésének ülésén beszélt a mi kerekasztal-konferenciánkról. Sajnálkozását fejezte ki afelett, hogy a közép- és kelet-európai népek szabad képviselői még nem rendes tagjai a közgyűlésnek és közölte, hogy a kerekasztal-konferencia résztvevői erőt, határozottságot és egységet várnak Nyugat-Európától. Teitgen miniszterelnök-helyettes a kerekasztal-konferenciát követő társas vacsorán is felszólalt. A diktátorok - mondotta többek között - sohasem tudják, hogy hol álljanak meg. Ha túlfeszítik a húrt, az feltétlenül elszakad, minél kegyetlenebb az elnyomás, annál biztosabb a bukás. Ha pedig önként enyhítik rendszerüket, a tömegek nem fogják tiszteletben tartani az elnyomóik által előírt mértéket. A szabadság a népek szemében teljes szabadságot jelent és nem kisebb-nagyobb részleges engedményeket. A Nyugatnak az a kötelessége, hogy az atlanti szervezetet megerősítse. Az egyetlen érv, amely az oroszoknak imponál - mondotta Teitgen - az erő és a határozottság. Csak ha erőt mutatunk, menthetjük meg Nyugat-Európát és csak így járulhatunk hozzá Közép- és Kelet-Európa felszabadításához. Ezután de la Vallée Poussin szenátor optimizmust hirdetett és több dinamizmust kért a konferencia nyugati résztvevőitől. Szívesen látnám, ha nyugatról minél többen mennének Kelet-Európába és poggyászukkal együtt a nyugati szabadságeszméket vinnék magukkal. Ezután Mikolajczyk volt lengyel miniszterelnök szólalt fel. Szerinte a nemzeti kommunizmus fából vaskarika. A kommunizmus nemzetközi, a nemzeti elemek pedig nem kommunisták. Nem atomfegyverekkel akarunk harcolni - mondotta - hanem eszmékkel. A Nyugattól nem fegyvereket, hanem politikai segítséget kérünk. Hogy a Nyugat határozott fellépése mit jelent, az meg volt állapítható a poznani tárgyalások alkalmával. Ezek egészen máshogy folytak volna le, ha a Nyugat nem állt volna a sarkára. Végül én, mint a rab nemzetek európai bizottságának elnöke, beszéltem utolsónak. Beszédem végén felszólítottam a jelenlévő nyugati és keleti államférfiakat, hogy álljanak fel, szálljanak magukba és gondoljanak megilletődéssel otthon maradt honfitársainkra, akiknek bátorsága, kitartása, szívós ellenállása a szabad világ legmélyebb tiszteletét és örök háláját érdemelte ki. Gondolataink szülőföldünk felé szálltak és kevés szem maradt szárazon. Nyugati barátaink vonásai is őszinte meghatottságot árultak el.
Amikor a kerekasztal-konferencia véget ért, az Európa Tanács közgyűlésében megkezdődött az általános politikai problémák megvitatása. A vita általában a Nyugat és a Kelet közötti viszony körül folyt és természetesen sok szó esett a szuezi válságról, de a görög képviselők gondoskodtak róla, hogy a ciprusi kérdés is szóba kerüljön. Benvenuti olasz előadó hangsúlyozta, hogy a desztálinizáció mást jelent Szovjet-Oroszországban és mást az úgynevezett csatlós országokban. Következményei is mások nálunk, mint Oroszországban, ahol a nép sohasem ismerte az igazi szabadságot és demokráciát. A nyugati nagyhatalmak nem érhetik be apró engedményekkel - mondotta Benvenuti - és nem téveszthetik szem elöl, hogy Szovjet-Oroszország végcélja nem változott. Az eredmények szerinte pillanatnyi helyzetek kényszerének következményei. Benvenuti komoly eseménynek tartja, hogy a francia parlament 1956. július 11-én állást foglalt az EURATOM mellett. Szerinte Európa megszervezése a jobb jövő záloga. A német szocialista Karl Schmidt is hangsúlyozta Európa megszervezésének fontosságát, de utalt arra, hogy reálisaknak kell lennünk, és egyenként kell az európai épület céljaira szolgáló köveket összehordanunk. A német parlament külügyi bizottságának elnöke, a kereszténydemokrata Kiesinger szerint Nyugat-Európa legnagyobb, legvonzóbb ereje az európai életforma, a szabadság, a demokrácia. Ennek a nyugat-európaiak csak akkor ébrednének tudatára, ha az ő országaik is szovjetizálódnának. A baj az - mondotta - hogy Nyugaton csak az elégedetlenek vannak megszervezve, míg Keleten csak az uralmon lévők. A közgyűlés őszi ülésszakát kétségkívül nagyobb érdeklődés kíséri, mint az utóbbi két-három év tanácskozásait. Ennek a nemzetközi helyzet, a lengyelországi és magyarországi hírek és a szuezi válság okozta izgalom a fő oka, de ehhez erősen hozzájárul egy kiváló egyéniségnek szerephez juttatása is. Fernand Dehousse belga szocialista szenátor, a közgyűlés új elnöke bátor, erélyes, jellemes, bölcs és nagy tudású európainak bizonyult. Elhatározta, hogy a tizenhat európai állam parlamentjeinek kiküldötteiből álló közgyűlést munkaképessé teszi és nagy súllyal bíró testületet formál belőle. Olyan javaslatokat terjesztett elő, amelyek alkalmasak arra, hogy szorosabbra fűzzék a kapcsolatot az Európa Tanács közgyűlése és a nemzeti parlamentek között, és hogy javítsanak azon a fonák helyzeten, amelyet az alapszabályok teremtettek meg.
Az Európa Tanács múlt heti tanácskozásait szép ünnepség zárta le. Vasárnap délelőtt a hatalmas arányairól és szépségéről híres strasbourgi székesegyházban leleplezték a főoltár feletti most elkészült üvegfestményt. A régi a II. világháború áldozata lett. Pótlására egy van Zeeland, volt belga miniszterelnök vezetése alatt álló bizottság vállalkozott. Olyan nagy összeg gyűlt össze, amely tetemesen felülmúlta azt, amire az új üvegfestmény elkészítéséhez szükség volt. A felesleget azok felsegítésére fordítják, akik otthonukat elhagyva idegenben hánykódnak. A katedrális a leleplezés alkalmával tömve volt európai képviselőkkel és a francia hatóságok vezető személyiségeivel. A beszédek és az egyházi zene elhangzása után Weber, Strasbourg érseke felolvasta latin nyelven azt a jegyzőkönyvet, amely ebből az alkalomból készült. A jegyzőkönyv azzal kezdődik, hogy a XX. század közepén Európa szabad népeinek képviselői összegyűltek Strasbourgban és elhatározták, hogy vitáikat ezentúl békésen fogják elintézni. Meg akarják gyógyítani a múlt háború által okozott sebeket és ennek jeléül a székesegyház sérüléseit is helyrehozták. A jegyzőkönyvet azután a különböző országok papjai felolvasták, franciául, angolul, németül, olaszul és holland nyelven. Sajnos magyar szó nem hangzott el a strasbourgi katedrálisban.

Szignál

Kedves Hallgatóink, kiküldött munkatársunk jelentését közvetítettük Strasbourgból.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!