Nemzetközi sajtószemle

Nemzetközi sajtószemle következik. A világpolitikai események nyugati visszhangját ismertetjük.

Ma hajnaltól a külföld érdeklődése Varsót megelőzve teljes mértékben Budapest felé fordult. Sajtószemlénkben a magyarországi forradalmi események nyugati visszhangjával foglalkozunk.

Szignál

Bécsben, Párizsban, Londonban, Washingtonban és a többi nyugati fővárosban a lapok első oldalán szerepelnek a magyarországi fejlemények. A bécsi beszámoló szerint Magyarországon forradalmi a hangulat, az ifjúság tegnap délután kikényszerítette a belügyminisztertől a tüntető felvonulás engedélyezését, és hatalmas tömeg követelte a demokratizálás folytatását. A jobboldali osztrák Die Presse főcíme ma reggel ez volt: Oroszellenes forradalom tört ki Magyarországon. A lap arról is beszámolt, hogy a magyar fővárosban sok helyen letépték a szovjet zászlót és magyar lobogót tűztek ki helyére.

A néppárt lapja, a Tageszeitung azzal kezdi beszámolóját, hogy Magyarország Lengyelország nyomdokába lépett, és az 1848-as magyar felkelés szelleme hatja át az egyetemi ifjúságot.

A szocialista Arbeiter-Zeitung beszámolója így hangzik:
Most Magyarország fordulója következik. Tömegtüntetésekre, és az egyetemi ifjúság követeléseinek hangoztatására került sor Budapesten. Az osztrák szocialisták lapja megírja a továbbiakban, hogy a tömeg új kormányzatot, a szovjet csapatok azonnali visszavonását követelte. A tüntetők azt kiabálták, hogy nem hajlandók megállni félúton, nem érik be semmi mással, csak a sztálinizmus teljes felszámolásával. A tömeg ismételten elénekelte a magyar Himnuszt. Az Arbeiter-Zeitung arról is beszámol, hogy Győrben ugyancsak a szovjet csapatok kivonulását és Mindszenty bíboros szabadon bocsátását követelték.

Egy másik osztrák lap, a Neues Österreich a tüntető tömeg számát 200 ezerre becsüli. Más lapok szerint a Bem szobor körül 50 ezer tüntető csoportosult, és az események alakításában százezren vettek részt. A Neues Österreich megjegyzi, hogy a tömeg első számú követelése a szovjet csapatok kivonására vonatkozott.

Az ugyancsak szocialista Weltpresse Forradalom Magyarországon című tudósításában ezeket írta budapesti helyzetről:
A szovjet birodalom alapjaiban rázkódott meg. Magyarország tegnap nyíltan fellázadt. Fegyveres tüntetők támadták meg az ÁVO épületeit és más középületeket. A házakról leszaggatták a vörös csillagot. A rádiót megostromolták. A rendszer parancsot adott, hogy tüzeljenek a tüntetőkre. Magyarország és a nyugati országok között a távbeszélő és távíró összeköttetés megszakadt.

A budapesti tüntetésről meghatott hangú beszámoló jelent meg az 5 millió példányban megjelenő angol lapban a Daily Expressben. A lap munkatársa, Sefton Delmer a következőket táviratozta az összeköttetés megszakadása előtt:
Láttam, hogyan indult el a forradalom. Együtt meneteltem a felkelőkkel, és én is majdnem zokogtam a meghatottságtól és örömtől, amikor a tömeg letépte a szovjet zászlókat, jelvényeket, és magyar lobogót tűzött ki helyükbe.

Az angol liberális News Chronicle első oldalas beszámolójának elején közli diplomáciai munkatársa véleményét, mely szerint a csatlós országokban a Moszkva elleni elégedetlenség kórusát Magyarország és Lengyelország irányítja.

A londoni Times ma reggeli számában megvilágítja a magyarországi események hátterét. A lap tudósítója beszámol az élelmezési nehézségekről, a magyar asszonyok vásárlási gondjairól, a legelemibb közszükségleti cikkek hiányáról. Magyarországon nem szállítják házhoz a megrendelt árut, ennek következtében mindenkinek hosszú bevásárló körútra kell indulnia, írja a Times tudósítója. A továbbiakban megjegyzi, hogy nagyon ritkán tudják a háziasszonyok a legszükségesebbeket biztosítani a húsellátás zavarai például általánosan ismertek. A Times cikke ezután így folytatódik:
Budapestre a külföldiek valamikor úgy gondoltak, mint az egyik legragyogóbb nemzetközi városra. Szomorú most látni, hogy ebből a városból kiölték a stílust, a büszkeséget, elcsúfították köztereit, utcáit.
A Times tudósítójának ez volt végső benyomása a budapesti hangulatról:
A lakosság mérhetetlen mohósággal kívánja a nyugattal való kapcsolatok újrafelvételét, és a vasfüggöny megszüntetését. Reméljük, hogy erre egy napon tényleg sor kerül.

A New York-i lapok ugyancsak első oldalon, többhasábos cikkekben számolnak be a magyarországi helyzetről. A New York Times című lap közli McCormack budapesti tudósítását. Az amerikai újságíró feljegyezte a tegnapi tüntetés fő mozzanatait és megismételte lapjában a tömeg követeléseinek minden pontját. A New York Times megemlíti, hogy a kormány a tüntetők követeléseinek kinyomtatását megtagadta, és azoknak ismertetését a budapesti rádiónak sem engedte meg. A New York Times a budapesti beszámolón kívül még két helyen foglalkozik a magyarországi eseményekkel.
A lap vezércikke a következőket állapítja meg:
A Balti-tengertől a Fekete-tengerig terjedő övezetben új forradalmi mozgalom jelentkezik, és ez a megmozdulás olyan méreteket ölt, hogy megváltoztathatja az egész jelenlegi nemzetközi színteret. A szabadság szelleme nyugtalanítja a kommunista zsarnokokat. A mostani forradalom alapjaiban rázza meg a Sztálin által létesített szovjet birodalmat. Moszkva ismételten azt hangoztatta, hogy tiszteletben tartja más nemzetek felségjogait és nem avatkozik más népek belügyeibe. A legutóbbi események tükrében ezek a szovjet kijelentések nevetségesek. Az új közép- és kelet-európai forradalom jelei az egész emberiség szempontjából bátorítóak, az egész emberiséget bizalommal töltik el, és új reményeket támasztanak valamennyiünkben.
A New York Times budapesti beszámolóján és a most ismertetett vezércikken kívül még egy helyen foglalkozik a magyarországi hangulattal. A lap közli Bakách-Bessenyey Györgynek, Magyarország volt washingtoni követének a Magyar Nemzeti Bizottmány tagjának levelét a magyar ifjúságról.
Bakách-Bessenyey György ezeket írja:
Sok szó esett már a vasfüggöny mögötti néma ellenállásról és néma forradalomról. Úgy érzem nem hangsúlyozták eléggé az egyik legfontosabb területen szerzett győzelmet a kelet és nyugat között folytatott küzdelemben. Tíz évvel ezelőtt, amikor a Szovjetunió megszerezte a hatalmat Közép- és Kelet-Európa országaiban, Moszkva legelőször az ifjúság meghódítására összpontosította erejét. Tudta, hogy a felnőtteknél, az idősebb nemzedékeknél nem számíthat sikerre. A nyugati világnak komoly oka volt arra, hogy ennek a szovjet kísérletnek kimenetelét nyugtalansággal figyelje. Ma már világos, hogy a kommunisták a vasfüggöny mögött nem nyerték meg az ifjúság lelkéért indított csatát. Éppen az ifjúság a rendszer legkíméletlenebb ellenfele.
Bakách-Bessenyey György ezután felteszi a kérdést a New York Timesban, mi a kommunista vereség oka?
Bebizonyosodott, hogy a szabadság és a demokrácia gondolata azokat is lelkesíti, akik egészen fiatal éveiktől diktatúrában éltek. Az is nyilvánvaló, hogy a szülők és rokonok befolyása legalább olyan erős, mint az államé. Utoljára említhető, de nem utolsósorban szempont, hogy a kommunisták anyagi jólétet ígértek az ifjúságnak, ígéretüket azonban nem teljesítették. A szovjet politika mostani habozásainak, gyakori pálfordulásainak és taktikai zavarainak a közép- és kelet-európai ifjúság ellenséges magatartása nem kis részben magyarázata.

Szignál

Nemzetközi sajtószemlénket közvetítettük. Beszámoltunk a budapesti események külföldi visszhangjáról.
A beérkező további jelentések alapján később újabb sajtótájékoztatót adunk.

Szignál

Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!