Kalendárium

Ma 1956. október 27-e, szombat van. Budapesten a Nap 6 óra 20 perckor kelt és 16 óra 36 perckor nyugszik. A fogyó Hold 13 óra 12 perckor megy le, és éjfél után 2 perccel jön fel újra.
A katolikus egyház ma Szabina vértanúra emlékezik, és az ő nevét látjuk a protestáns naptárban is.

Szignál

Kezdjük ma egy régi, de világtörténelmi évfordulóval. Kr. e. 42-ben ezen a napon győzte le Philippinél Marcus Antonius Caesar gyilkosainak, Brutusnak és Cassiusnak a hadát. Caesar köztársaságpárti összeesküvésnek lett az áldozata. Magát a köztársaságot azonban így sem sikerült megmenteni. Az összeesküvők, köztük a diktátornak - nem egy jó embere - eszmei fanatikusok voltak, de nem tudták, hogy a gyakorlatban voltaképp mit is kellene csinálniok. Egyrészt azért, mert a római republikánus rendszer már kiélte magát. Másrészt Caesar tekintélye még holta után is olyan óriási volt, hogy Antoniusnak és Octavianusnak könnyű volt nevével újra harcba és győzelemre vinni a légiókat.
Brutus, aki kezdetben Caesarnak ellenfele, majd egyik legbizalmasabb embere volt, sógorának, a fanatikus Cassiusnak a rábeszélésére emelt kezet jótevőjére, hogy megmentsen egy eszmét, amelyen akkor már túlhaladt a társadalmi fejlődés. A vesztett csata után kardjába dőlt. Így lett alakja az azóta eltelt közel 2000 év alatt hol a zsarnokölő szabadsághős, hol a hálátlan áruló mintaképe. Valójában egyik sem volt egészen, hanem igazi ember, emberi erényekkel és gyengeségekkel. Így látta őt Shakespeare is, aki drámájában tán sokban eltért a történelem részletigazságaitól, de annál jobban megérezte és kifejezte a nagy események lényegét. Meglátta, pedig nem volt történettudós, hogy a Caesar elindította fejlődéssel szemben Cassiusnak és Brutusnak el kellett buknia. Ezt fejezte ki a híres kísértetjelenetben, amikor Caesar szelleme megjelenik és kimondja az azóta szinte közmondásossá vált jóslatot, a vészes emlékeztetőt: "Philippinél találkozunk".

Szignál

Magyar történelmi évfordulókban sincs hiány: 1683. október 27-én szabadult fel a török uralom alól a magyar prímások városa, Esztergom. Ez a Bécs alatt elszenvedett nagy vereségnek volt az egyik örvendetes következménye. Először jött a párkányi nagy győzelem, és utána Lotaringiai Károly herceg 5 nap alatt bevette Esztergomot is. 22-én kezdődött az ostrom, 27-én a vár megadta magát, és másnap 4000 katona és 6000 polgári lakos elvonulásával egyszer s mindenkorra véget ért Esztergomban a török világ. Hiába tűznek ki félholdakat és ötágú csillagokat a tornyokra, a betolakodott megszállóknak előbb-utóbb mégiscsak ki kell takarodniok.

Szignál

1759-ben ezen a napon látta meg a napvilágot Érsemjénben Kazinczy Ferenc. Az Isten háta mögötti érsemjéni kúria szülötte a "legnyugateurópaibb" szellemi felvilágosodás és művészet-rajongás híve lett. Az első révén került bele a Martinovics-féle összeesküvésbe, ami az alapjában véve jóhiszemű és nem sokat sejtő Kazinczyt hosszú évekre börtönbe juttatta. A művészet iránti rajongása emelte őt a magyar irodalmi élet nagy diktátorává és nevelőjévé. De szerencse, hogy nem érte el egészen célját: a magyar nyelvnek minden népi zamattól, "bajuszos magyarságtól" mentes "fentebb stílussá" való pallérozását. Ám Kazinczy előkészítő munkájának köszönhetjük, hogy Magyarországon kivirágzott Kölcsey és Vörösmarty korának hatalmas irodalmi kultúrája.

Szignál

Itt a Szabad Európa Rádiója, a szabad Magyarország hangja.