00:00 | 00:00 |
A műsor leirata
Kormányról, koalícióról és ellenzékről beszél most munkatársunk, Nótárius.
Nagy Imre azt mondta, hogy a további demokratizálás érdekében a kormányzást az 1945-ös koalíciós pártok demokratikus együttműködésének alapjaira helyezi. Tildy Zoltán ugyancsak előadta, hogy megszünteti a kormány az egypártrendszer uralmát és hozzáfűzte, hogy a koalíciós pártok készüljenek fel a szabad választásra. A bejelentés ennyit mondott, nem többet. A rendszer gondolatmenete ennél a pontnál megszakadt. A rendszer az utóbbi 72 órában ígér és újra ígér. A további demokratizálás érdekében a koalíció felújítását ezúttal - és furcsa, egyben jellemző módon a gondolatmenet itt meg is szakadt. A rendszernek mást is kellett volna mondania, ha valóban igazi demokratizálásra törekszik. A gondolatot végig kellett volna vinnie. 1945-ben és 1947-ben, amikor koalíciós partnerek voltak, más párt is volt az országban. Mindjárt 1945-től a Polgári Demokrata Párt. Később a Magyar Szabadságpárt. Aztán a Demokrata Néppárt, majd a Pfeiffer-párt, a Radikális Párt, a Keresztény Női Tábor és létezett - ne feledjük - Balogh Páter pártja is. Ezek a pártok ellenzéki pártok voltak. Java részük igazában az volt, egy részük a kommunisták által felállított álellenzék volt. A kommunisták akkor a szemfényvesztés kedvéért, a Nyugat megtévesztése érdekében elnézték, korlátozva ugyan és állandó zaklatás közben, az ellenzék szórványos jelentkezését. Nagy Imre és Tildy Zoltán további demokratizálást ígért, de semmit se szóltak koalíción kívüli pártokról. Elárulhatná-e valami is jobban, világosabban, hogy a rendszer pillanatnyi vezetői mennyire komolyan gondolták át az egész magyarországi helyzetet, mennyire komolyan mérlegelték a nemzet kívánságait, mennyire komolyan szándékuk a további demokratizálás?
Igazi demokrácia nincs, nem is volt és nem is lesz ellenzék nélkül. Az igazi demokráciának nem az a jele, hogy koalíció van, hogy létrehozzák a pártok koalícióját. A valóságos demokráciának első feltétele, hogy az ellenzéki pártok bátran, korlátozás nélkül működhessenek. Az ellenzéki és a koalíción kívüli pártok mindegyike. Ellenzék nélkül minden ország politikai élete nyomorék. Az ellenzék éppúgy pillére a társadalomnak mint a kormány, vagy a különböző pártok esetleges kormánykoalíciója. Az ellenzék éppúgy részt vesz az ország építésében, vagy éppúgy részt kellene vennie abban, mint a koalíciók pártjainak. Az ellenzék csak a vezetésben, az irányításban nem részesül. Más munkát kap, a bírálat, a felügyelet jogának gyakorlásával bízza meg az ellenzéket a nemzet.
Mi az ellenzék jussa? Mi valamennyi politikai párt jussa a demokráciákban? Gyülekezési szabadság, szólásszabadság, véleményszabadság. Az a jussuk, ami bármiféle kormányzat koalíciós partnereinek.
Angliában őfelsége ellenzéki vezére a parlament fizetési listájának második helyén szerepel. Az első hely a házelnöké. A második az ellenzék vezéréé. Ellenzék indulása nélkül nincs szabad és nincs demokratikus választás. Kormánykoalícióban lévő pártok, szövetséget alakító magánosok és érdekcsoportok listája között nincs igazi választási lehetőség. Az ország ebben a szabadságharcban nemcsak a koalíciós pártok újraélesztésének jogát harcolta ki. Kivívta a pártalapítás általános jogát. Nincs nemzetünknek tartanivalója egyetlen szélsőséges alakulás veszélyétől sem. A nemzet ezekben a napokban igazán bebizonyította politikai érettségét. Az országnak csak egytől van félnivalója: a koalíciótól, az ellenzék hiányától és ettől az egytől a nemzet valóban joggal tart.
Csak azért emlékeztetünk minderre, hogy még szembetűnőbb legyen: mennyire természetes a rendszertől, hogy erről nem beszél.
Kormányról, koalícióról és ellenzékről beszélt munkatársunk, Nótárius.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!
Nagy Imre azt mondta, hogy a további demokratizálás érdekében a kormányzást az 1945-ös koalíciós pártok demokratikus együttműködésének alapjaira helyezi. Tildy Zoltán ugyancsak előadta, hogy megszünteti a kormány az egypártrendszer uralmát és hozzáfűzte, hogy a koalíciós pártok készüljenek fel a szabad választásra. A bejelentés ennyit mondott, nem többet. A rendszer gondolatmenete ennél a pontnál megszakadt. A rendszer az utóbbi 72 órában ígér és újra ígér. A további demokratizálás érdekében a koalíció felújítását ezúttal - és furcsa, egyben jellemző módon a gondolatmenet itt meg is szakadt. A rendszernek mást is kellett volna mondania, ha valóban igazi demokratizálásra törekszik. A gondolatot végig kellett volna vinnie. 1945-ben és 1947-ben, amikor koalíciós partnerek voltak, más párt is volt az országban. Mindjárt 1945-től a Polgári Demokrata Párt. Később a Magyar Szabadságpárt. Aztán a Demokrata Néppárt, majd a Pfeiffer-párt, a Radikális Párt, a Keresztény Női Tábor és létezett - ne feledjük - Balogh Páter pártja is. Ezek a pártok ellenzéki pártok voltak. Java részük igazában az volt, egy részük a kommunisták által felállított álellenzék volt. A kommunisták akkor a szemfényvesztés kedvéért, a Nyugat megtévesztése érdekében elnézték, korlátozva ugyan és állandó zaklatás közben, az ellenzék szórványos jelentkezését. Nagy Imre és Tildy Zoltán további demokratizálást ígért, de semmit se szóltak koalíción kívüli pártokról. Elárulhatná-e valami is jobban, világosabban, hogy a rendszer pillanatnyi vezetői mennyire komolyan gondolták át az egész magyarországi helyzetet, mennyire komolyan mérlegelték a nemzet kívánságait, mennyire komolyan szándékuk a további demokratizálás?
Igazi demokrácia nincs, nem is volt és nem is lesz ellenzék nélkül. Az igazi demokráciának nem az a jele, hogy koalíció van, hogy létrehozzák a pártok koalícióját. A valóságos demokráciának első feltétele, hogy az ellenzéki pártok bátran, korlátozás nélkül működhessenek. Az ellenzéki és a koalíción kívüli pártok mindegyike. Ellenzék nélkül minden ország politikai élete nyomorék. Az ellenzék éppúgy pillére a társadalomnak mint a kormány, vagy a különböző pártok esetleges kormánykoalíciója. Az ellenzék éppúgy részt vesz az ország építésében, vagy éppúgy részt kellene vennie abban, mint a koalíciók pártjainak. Az ellenzék csak a vezetésben, az irányításban nem részesül. Más munkát kap, a bírálat, a felügyelet jogának gyakorlásával bízza meg az ellenzéket a nemzet.
Mi az ellenzék jussa? Mi valamennyi politikai párt jussa a demokráciákban? Gyülekezési szabadság, szólásszabadság, véleményszabadság. Az a jussuk, ami bármiféle kormányzat koalíciós partnereinek.
Angliában őfelsége ellenzéki vezére a parlament fizetési listájának második helyén szerepel. Az első hely a házelnöké. A második az ellenzék vezéréé. Ellenzék indulása nélkül nincs szabad és nincs demokratikus választás. Kormánykoalícióban lévő pártok, szövetséget alakító magánosok és érdekcsoportok listája között nincs igazi választási lehetőség. Az ország ebben a szabadságharcban nemcsak a koalíciós pártok újraélesztésének jogát harcolta ki. Kivívta a pártalapítás általános jogát. Nincs nemzetünknek tartanivalója egyetlen szélsőséges alakulás veszélyétől sem. A nemzet ezekben a napokban igazán bebizonyította politikai érettségét. Az országnak csak egytől van félnivalója: a koalíciótól, az ellenzék hiányától és ettől az egytől a nemzet valóban joggal tart.
Csak azért emlékeztetünk minderre, hogy még szembetűnőbb legyen: mennyire természetes a rendszertől, hogy erről nem beszél.
Kormányról, koalícióról és ellenzékről beszélt munkatársunk, Nótárius.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!
Információk
Adásba került | 1956-10-31 9:55 |
Hossz | 0:05:00 |
Cím | Kormányról, koalícióról és ellenzékről |
Műsorkategória | Kommentár |
Ismétlések |
1956-10-31 9:55 |
Szerkesztő | Thury Zoltán |