Londoni levelezőnk, Szabó Zoltán telefonjelentése

1956. november 06. 23:28 ● 08:39

Szabó Zoltán
00:00 00:00

A műsor leirata

Londoni levelezőnk újabb telefonjelentését hallják.

Korábbi telefonjelentésemben már beszámoltam arról az angol sajtó alapján, hogy mennyire megmozdította a magyar tragédia a nyugati világ közvéleményét, politikusait és szellemi vezetőit. Említettem azt, hogy Magyarország ügye az erősödő és világháborúhoz vezethető világválság része lett, és kifejeztem azt a személyes érzésemet, hogy ezen már az egész világot, ázsiai és afrikai népeket is felháborító, példátlan brutalitású orosz akció következtében remény van arra, hogy a világválság nem oldható meg anélkül, hogy az oroszok Magyarországról kivonuljanak, és a rendfenntartást hazánkban az Egyesült Nemzetek erői vegyék át. Az orosz akció ellen azonban nem csupán Amerika, Európa és Ázsia szabad népei és kormányai, hanem a Szovjetunió csatlós országainak népei is kezdenek síkraszállni. Az angol rádió ma déli adásában azt jelentette, hogy a krakkói diákok ezrei magyar köztársasági zászló alatt vonultak fel Magyarország mellett és az orosz katonaság brutalitása ellen tüntetve. Ezzel kapcsolatban emlékeztetek arra, hogy a budapesti forradalom is ilyen békés tüntetéssel kezdődött. Van remény arra, hogy a testvéri lengyel nép a maga sorsát is veszélyeztetettnek érezve tömegben áll fel a magyarok mellett.
A Daily Telegraph varsói tudósítója azt jelentette, hogy Lengyelország kommunista kormánya rémülten tartózkodik attól, hogy a magyar eseményeket kommentálja. Ez azt jelenti, hogy a lengyel kormány a cseh kormánnyal ellentétben népfelkeléstől fél abban az esetben, ha a Gomulka-rendszer a Szovjetunió mellett foglal állást. Gomulka maga ennél is tovább ment. Varsói tudósítás szerint a hétvégi konferencián a delegátusoknak kijelentette, hogy a magyar ügyben az orosz vonalvezetéssel nem ért egyet. A Daily Telegraph tudósítója szerint a lengyel nép reakciója azonos a nyugati népek reakciójával, és a hatóságok állandó félelemben élnek, hogy komoly felkelés tör ki.
A romániai zavargások lehetőségére vall az, amit a Daily Express tudósítója Szófiából jelent. Odaérkezett hírek szerint Románia kommunista kormánya Kolozsvárt elzárta a világtól, és tilos területnek jelentette ki. Ez a tilalom, amely szerint Kolozsvárott senki sem utazhatik, nem csupán külföldiekre és diplomatákra vonatkozik, hanem minden olyan román állampolgárra is, aki nem kormánymegbízásból utazik. Mindez arra vall: a bukaresti kormány attól fél, hogy Kolozsvárt az oroszok magyarországi megszálló mozdulatai és brutalitásai miatt felkelés tör ki, vagy a felkelés már ki is tört.
A Times szófiai tudósítója a bolgár fővárosból azt jelenti, hogy Bulgáriában minden csendes, és a szófiai kormány azt képzeli, hogy a magyarországi események az ő eddigi sztálinista politikájukat igazolják.
A keletnémet helyzet az angol lapok tudósítóinak jelentése szerint már vasárnap és tegnap is igen feszült volt. Nyugat-berlini százezres tömegek tegnap esti tüntetése ezt a feszültséget Kelet-Berlinben csak növelte. Azaz általános nyugati vélemény, hogy újabb világháború kitöréséhez az elmúlt 11 év folyamán sohasem álltunk olyan közel, mint ma. Ez nyilvánvalóan ugyancsak nem hat csillapítólag a szomszéd népekre. Meggyőződésem különben, hogy a Szovjetunió Magyarország második megszállásával olyan lépéshez folyamodott, amely nem csupán a nyugat undorát, haragját és akciókészségét váltotta ki, hanem maguknak a kommunistáknak a szempontjából is végzetes és döntő tévedés volt. A Szovjetunió Sztálin utáni politikája - valljuk be - igen nagy eredményeket ért el a neutralista államokban és bizonyos mértékben a nyugati világban is. Ezeket az eredményeket angol lapok szerint, a magyarországi katonai akciók egy csapásra megsemmisítették. A bolsevizmus ezzel az akcióval végleg letért a forradalom útjáról, és teljesen visszakanyarodott a Kreml barbár, cári, imperialista eszközeihez.
A mai angol lapok külföldi jelentéseiből azonban máris kibontakozik, hogy az új orosz politika a nyugati kommunista pártok tagjait megosztja, és még a nyugati kommunisták jelentékeny része is a magyar szabadságharc mellett érzi a maga helyét. A jelenség annyira figyelemreméltó, hogy a Times ennek a folyamatnak szenteli mai második vezércikkét. A Times, a kommunista L'Humanité, a kommunista Daily Worker és a kommunista Unita múlt heti számait veszi szemügyre. Ismerteti azokat a hagymázos őrült beszédeire emlékeztető ellentmondásokat, amelyekkel ezek a kommunista lapok a magyarországi eseményeket ismertették. A sztálinista dialektikához nem lehet egyik napról a másikra visszatérni azok után, hogy hónapok óta ennek felszámolását készítették elő pusztán azon az alapon, hogy a Vörös Hadsereg tábornokai Paszkijevics utódjai gyanánt csapataikat bevessék Magyarországba. Hivatalos kommunista pártvezetőségek - a Times vezércikk-írójának megállapításai szerint - arra törekednek, hogy a magyarországi események során mindinkább visszatérjenek a sztálinizmushoz és a sztálinista értelmezésekhez. A pártok tagjai azonban fenntartással állnak vezetőikkel szemben. A pártvezetők véleményét nem osztják vagy nem hajlandók tudomásul venni. Vagyis a magyarországi népforradalom következtében a kommunista pártokban már elkezdődött ugyanaz a polarizáció, a párttagok tömegei az egyik oldalon, a sztálinista pártfunkcionárius a másik oldalon, amely Magyarországon és Lengyelországban már régen folytatódott, és amelynek a poznani és budapesti eseményekben nagy része volt. A magyarországi akció miatt a kommunizmus harakirijének vagyunk szemtanúi, és az események a közelmúlt napok folyamán az Olasz Kommunista Pártban jutottak legmesszebbre.
Olaszországban - írja a Times - Di Vittorio, a kommunisták ellenőrzése alatt álló szakszervezetek főtitkára nyíltan a népforradalom részt vevő magyar munkásság pártjára állt, és Franciaországban Martinique szigetének kommunista képviselője, Aimé Césaire kilépett a pártból, hogy tiltakozzék a Magyarországgal kapcsolatos hivatalos pártvonal ellen. A Times szerint más európai országokban és Angliában is általános a felháborodás a kis ember, párttagok sorában a szovjet tankok magyarországi alkalmazása ellen. Világosnak látszik, hogy az a tan, amelyet a kommunisták szentírásként fogadnak el az osztályharcról, a magyarországi fegyveres akció miatt főleg a kommunista pártokon belül kezd érvényesülni, kommunista tömegek fordulnak a sztálinista vonalhoz visszatérő kommunista pártvezetőségek ellen. Nyilvánvaló, hogy a Kreml azzal az akcióval, amellyel Magyarország népét akarja térdre kényszeríteni, a kommunista pártok létalapját zúzta szét. Legjellemzőbb tünet, hogy a 11 millió példányszámban megjelenő legnépszerűbb angol napilapban, a Daily Mirrorban egy közepesen kommunista karikaturista, aki "Vicky" névvel jegyzi a rajzait, drámai rajzot közölt. A rajzon egy oszlop látható, az oszlophoz vaslánccal kötözik egy elgyötört, meggörnyedt férfialak lábait. A férfialakon ez a felírás: Magyarország. A rajz egészében azokra a rajzokra emlékeztet, amelyeket 1848-49-ben jelentek meg Angliában Magyarországról. A rajz azt jelzi, hogy a magyarországi események következtében ez a művész - Anglia második leghíresebb és legjobb rajzolója - hátat fordított eddigi nézeteinek, és azokkal szembeszállt.
Ugyanilyen események vannak készülőben értesüléseim szerint Párizsban, ahol a nemrégen Budapesten járt Tristan Tzara vezetésével a francia kommunista művészek és értelmiségiek jelentékeny része készül nyílt oroszellenes állásfoglalásra és a pártból való kilépésre.

Szabó Zoltán londoni telefonjelentését hallották.

Információk

Adásba került1956-11-06 23:28
Hossz0:08:39
CímLondoni levelezőnk, Szabó Zoltán telefonjelentése
MűsorkategóriaTudósítás
Ismétlések
1956-11-06 23:28
SzerkesztőSzabó Zoltán
Műsor letöltése MP3