Rendkívüli riportsorozat a magyarországi események visszhangjáról - a nyugati fővárosokban működő tudósítóink jelentései

Kedves Hallgatóink, folytatjuk rendkívüli riportsorozatunkat, amelyben óráról órára közöljük a nyugati fővárosokban működő tudósítóink beérkező jelentéseit. Most párizsi tudósítónk beszámolóját hallják.

A Nemzetközi Paraszt Unió, mint tegnap röviden már jelentettük, most tartja ötödik kongresszusát Párizsban. A kongresszus teljes egészében a magyarországi események hatása alatt áll. A szabad és vasfüggöny mögötti nemzetek parasztpártjainak képviselőin kívül eljöttek a francia közélet vezető tényezői, sok politikus, újságíró és számos testvérpárt megbízottja.

A megnyitóülést tegnap dél tájban tartották. A Grand Hotel hatalmas díszterme feketéllett a tömegtől. Külföldi résztvevők, sokszor teljesen ismeretlen emberek könnyes szemmel szorongatják a magyar delegátusok kezét. A francia politikusok nem tudják, de nem is akarják leplezni együttérzésüket és hódolatukat. A kongresszus eredeti programja az események hatására teljesen megváltozott. Néhány bevezető, üdvözlő mondat után Nagy Ferenc volt magyar miniszterelnök mondott beszédet. Nagy Ferenc rádiónk tudósítójának hangszalagra mondta a kongresszuson tartott beszédének bevezető részét magyar nyelven.

"Amikor az egész keresztény emberiség megemlékezik Hunyadi Jánosnak arról a dicsőséges belgrádi győzelméről, amellyel megmentette a nyugati keresztyénséget, a magyarság tízezer ember életének a feláldozásával ünnepel, hogy ezúttal az egész emberiség szabadságát védje meg. Öt nappal ezelőtt a magyar nép elhatározta, hogy felemeli szavát az idegen elnyomás, a belső diktatúra és a gazdasági nyomorúság ellen. A magyar nép hitt abban, hogyha jogos követelései a tömegek ajkáról, a szabad világ nyilvánossága előtt hangzanak el, legalább enyhülés áll be elviselhetetlen életében. A békésen indult demonstrációból öt nap alatt a magyar történelem legvéresebb szabadságharca fejlődött ki. A magyar nép elnyomói, akik egy jelentéktelen és a magyar nép lelkétől idegen kisebbség diktatúráját erőszakolták rá az országra, megijedtek a békésen tüntetők, de szabadságot követelő néptől, a jelenlévő idegen hatalom, a Szovjetunió katonai segítségét kérték önmaguk és rendszerük védelmére. A szovjet hadsereg készséggel vonultatta fel tankjait és repülőgépeit a magyar nép ellen, és megkezdődött a modern történelem legszörnyűbb mészárlása civilizált területen, Magyarország fővárosában. A készületlen és szervezetlen magyar nép felvette a harcot a világ legnagyobb elnyomó hatalmával, a Szovjetunióval. A kommunisták által szervezett magyar hadsereg és rendőrség a szabadságért harcoló nép mellé állt. A forradalmi harcban nem a szervezés és az előkészítés hozta össze az egész magyar népet, hanem a tíz esztendős közös szenvedés, az elnyomástól való szabadulás közös vágya, és ma együtt vannak a harcban baloldaliak és jobboldaliak, közös sírba temetik a különböző világnézetű, de egy célért harcoló magyarok ezreit. Ez a harc leleplezte a világkommunizmus igazi arcát és módszereit. Világossá lett, hogy a Szovjetunió erőszakkal ültette a kisebbségi kommunista diktatúrát a nemzet nyakára, és hogy a kommunista kormányokat mindenütt a világon szovjet fegyverek tartják hatalmon a nép akarata ellenére. Kiderült, hogy a Szovjetunió nem felszabadította, hanem rabságába vetette a második világháború után Kelet-Európa népeit. Kiderült, hogy nincs proletárdiktatúra a kelet-európai országokban, csak kommunista összeesküvés van, amely ellen a munkás-proletárok éppen úgy harcolnak, mint a parasztok, vagy az értelmiség. Kiderült, hogy a magyar nemzet és bizonyára a többi kelet-európai nemzetek is nem szövetségesei a Szovjetuniónak, hanem elnyomott kolóniái, amelyekre a szovjet gazdasági és stratégiai számításait építette. Kiderült, hogy amíg egyfelől hosszú és költséges béke propagandát folytat a maga béke szándékainak elhitetésére, addig azonnal kész háborút indítani békés nemzetek ellen, és a világbéke veszélyeztetésétől sem riad vissza, amikor saját pozíciójának gyengüléséről van szó. Kiderült, hogy amíg szabadságharcot hirdet Ázsia és Afrika népeinek, addig brutális tömegmészárlásra is képes, hogy történelmi kultúrnemzetek szabadságkövetelését elnyomja. Mi, akik szabad földön képviseljük letiport népeinket, tíz esztendő óta hangoztatjuk ezeket az igazságokat a szabad világ felé. Ebben a pillanatban tízezer magyar halott bizonyítja, hogy minden szavunk igaz volt. Voltak, akik azt akarták elhitetni a szabad világ közvéleményével, hogy a kommunizmussal meg lehet egyezni, és a koegzisztencia kezdett elfogadott jelszóvá válni. A magyar nemzet drága áron adott bizonyítékot az egész emberiségnek arra, hogy a kommunizmus és a demokrácia nem férnek össze. Megismételem, öt nap alatt tízezer magyar halt meg Magyarországon a kommunizmus elleni harcban, de milliók készek a halálra inkább, minthogy visszatérjenek a kommunizmus elnyomatása alá."

A volt magyar miniszterelnök ezután erélyes és határozott hangon kérte a nyugat segítségét. Beszédét szűnni nem akaró tapsvihar, a magyar szabadságharcosok melletti lelkes tüntetés követte. A lelkesedés hatalmas tüntetéssé erősödött, amikor doktor Dimitrov, a Nemzetközi Paraszt Unió elnöke emelkedett szólásra. A Paraszt Unió elnöke többek között ezeket mondta: "Elérkezett a pillanat, amikor az együttérzés kinyilvánítása már nem segíthet. Konkrét segítségre van szükség. Szovjet tankok és nehéz ágyúk gyilkolják az európai kultúra büszke és hős fiait, a magyar népet, és az ágyúk ellen nem szimpátiával, hanem ágyúval kell küzdeni."
Doktor Dimitrov beszéde után a kongresszus megfogalmazta a Nemzetköz Paraszt Unió határozatait. Néhány pontot idézünk belőlük.

Az ötödik pontban a Paraszt Unió felhívja az ENSZ Biztonsági Tanácsát egy különleges bizottság kiküldésére. Ha a bizottság feladatát, a szovjet csapatok visszarendelését nem tudja elérni - mondja továbbá a határozat - azonnal készek vagyunk önkéntes szabad csapatokat toborozni, és testvéreink fegyveres segítségére sietni. A határozat utolsó pontjában követeli a Nemzetközi Paraszt Unió, hogy az idegen csapatok visszavonulása után azonnal szabadítsák ki a politikai foglyokat, állítsák helyre a sajtó-, a szólás- és a gyülekezés szabadságát, valamint az ENSZ felügyelete alatt azonnal tartsanak szabad választásokat Magyarországon. A Nemzetközi Paraszt Unió Párizsban tartott közgyűlése, amelyről most rövid beszámolót hallottak, csak egy fórum a sok közül, amelyen Párizs lakossága kifejezi együttérzését a magyar szabadságharcosok iránt. A franciák annak ellenére, hogy Algériában is fellángoltak a harcok, minden érdeklődésükkel a magyar események felé fordulnak.

A párizsi sajtó ma is szinte kizárólag csak a magyarországi eseményekkel foglalkozik. Jellemző a hatalmas érdeklődésre, hogy a közönség szinte kitépi az újságárusok kezéből a legújabb lapokat, amelyek a magyar szabadságharc alakulásáról közölnek oldalas tudósításokat.

Párizsi tudósítónk írja, hogy egy-egy ilyen csoportosulásban, amely az újságosbódék körül keletkezik, az emberek felháborodott szavakkal ítélik el a Szovjetuniót, és lelkesen dicsőítik a magyar nép hősiességét. A tegnap délelőtt Párizsban lezajlott tüntetésekről, amelyek a magyarokért könyörgő nagymisék követték, már beszámoltunk. Párizsi munkatársunk jelentése a tegnap délutáni eseményekről szól.

Hatalmas tömeg gyűlt össze a párizsi szovjet és magyar követség előtt, hogy tiltakozzék a szovjet katonai beavatkozás ellen. A francia rendőrség parancsa úgy szól, hogy nyilvános rendbontás nem engedhető meg, ezért mind a két követség elé riadóautók vonultak fel. A tüntetők szembeszálltak a rendőrökkel, mire néhányukat letartóztatták. De - mondja párizsi tudósítónk - "Ilyen nehéz szívvel aligha tartóztattak le még tüntetőket a francia rendőrök. A nézőnek az volt az érzése, mintha legszívesebben maguk a rendőrök is beálltak volna a tüntetők közé."

Tegnap este párizsi tudósítónk jelen volt a pályaudvaron, ahol francia ismerőseik búcsúztattak egy csoport Magyarország felé induló fiatalembert. Ezeket a fiatal magyarokat kötéllel sem lehetne tovább Franciaországban tartani. Indulnak haza, hogy segítsenek országuk szabadságát kiharcolni. Az induló csoport a vonat ablakában a Kossuth-nótát énekelte. Nevetve, sírva, büszkén lobogtatták a piros-fehér-zöld zászlót, amelynek közepén a vörös csillag kitépett helye most már talán örökre az új magyar szabadságharcot jelképezi.

Szignál

Kedves Hallgatóink, Párizsból érkezett jelentéseinket hallották a francia főváros legújabb eseményeiről. Rendkívüli riportsorozatunkban óráról órára közöljük hallgatóinkkal a nyugati fővárosokban működő munkatársaink beszámolóit.

Szignál

Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!