Nemzetközi sajtószemle

Nemzetközi sajtószemlét adunk.

Most az angol lapok véleményeit ismertetjük a magyar tragédiáról. A Daily Telegraph "Magyarország vértanúsága" című vezércikkében a következőt állapítja meg:
Eden-nel szemben az volt a közvetlen és a legmegsemmisítőbb kritika, hogyha nem indította volna el az angol-francia akciót, a Szovjetuniót a világ közvéleménye kényszeríthette volna arra, hogy visszavonuljon Magyarországról. Ezáltal megnyílt volna az út a szabadság felé Kelet-Európa minden állama számára.
Ez egyike azoknak a feltevéseknek, amelyeken a történészek vég nélkül vitatkozhatnak. A két ügyet, Magyarországét és Szuezét most összekeverni, csak annyit jelentene, mint lehetetlenné tenni akármelyiknek a megoldását. Ha még tehetünk valamit, mivel válaszolhatunk Magyarország segélykiáltására? Haladéktalanul választ kell találni erre a kérdésre és ez az, amit mi valamennyien egységesen kereshetünk.
Sem Nagy-Britannia, sem Franciaország nem játszották még el jogukat a közel-keleti közös akciójukkal arra, hogy ebben ők is részt vegyenek.

A Scotsman "Két bűn" című vezércikkében megállapítja, hogy Magyarország brutális lerohanása a legnehezebb feladat elé állítja az Egyesült Nemzeteket. Mérlegeli a várható hatást a többi csatlósállamra, aztán a következőkkel végzi:
Mit csinál a világ, hogy segítsen bennünket? - sikoltják a magyar hazafiak. De mit csinál az ENSZ? Eisenhower elnök együttérzése, amiről óráról órára biztosítja a rabnemzeteket, arra fogja késztetni ezeket az országokat, hogy bizalommal nézzenek az Egyesült Nemzetek felé a szabadság iránti kérelmükkel. Hogy ez mennyire indokolt, mármint a szabadság iránti vágyuk, azt bebizonyították a magyarországi események. Lehet, hogy az ENSZ rendőr-ellenőrzést fog gyakorolni Közel-Keleten. De Oroszország nem fogja megengedni, hogy ez Magyarországon is megtörténhessék. Az orosz cselekedet kizárólag zsarnoki. Az orosz rémtett Magyarország népének függetlensége ellen irányul. De ezenfelül veszélyezteti az egész világ békéjét.

Az Evening News ugyanezt a kérdést teszi fel:
Cinikus és egyedülálló volt az oroszok tette? Minden szomorúságunkban és elszörnyedésünkben afelett ami történt, eggyel legyünk tisztában: az oroszok így cselekedtek volna akkor is, ha nem lett volna krízis a Közép-Keleten. Hiszi-e valaki egy pillanatra is, hogy a Szovjet engedélyezi az ENSZ rendőri felügyeletét Magyarországon? Hiszi-e bárki is, hogy az Egyesült Nemzetek jobb belátásra és engedményekre fogják bírni a szovjet vezetőket? Ezek olyan események, amelyek próbára tesznek minden embert. Ami bennünket illet, cselekedjünk úgy, hogy sem egyénileg, sem mint egész nemzet, ne kelljen szégyellni magatartásunkat.

A Star vezércikkben és hosszabb tudósításban foglalkozik Magyarországgal. Megállapítja, hogy a barbár árulás és a kegyetlen orosz támadás Európa legnagyobb tragédiája 1939 óta, amikor Sztálin és Hitler széjjeltépték Lengyelországot.
Az egész világ lélegzetvisszafojtva figyeli a magyar népet. A történelem folyamán ennél nagyobb hősiességet nem ismertünk. A magyarok a szabadságért küzdöttek és azt el is nyerték. Azután elrabolták tőlük a történelem legkegyetlenebb árulásával. A világ megrettent és elszörnyedt Magyarország lerohanásának hallatára. Az utóbbi hónapokban úgy látszott, hogyha nem is a szívekben, de legalább a Kreml taktikájában változás történt. Most láthattuk, hogy mindez illúzió volt csupán. Csak a mosolygó, nagyhangú Bulganyin és Hruscsov akarta ezt a világgal elhitetni. A demokrácia fogalma ismeretlen a számukra. Éppen olyan ismeretlen, mint volt elhunyt mesterüknek, Sztálinnak. Ezek után, ami Magyarországon történt, az oroszok demokráciája egyenrangú a szolgasággal. Meg kell tanulnunk, hogy bár Sztálin halott, rossz szelleme tovább él. Egyetértett volna utódaival Magyarország szétzúzását illetően. Sem ő, sem Hitler, aki 1939-ben szövetségese volt, nem lettek volna képesek bestiálisabb cselekedetre, mint a mai oroszok.

Az Evening Standard vezércikke így végződik:
Ez nem volt ellenforradalom, nem szervezte senki és nem volt vezér. A nép szabadságszeretetéből született. Ha az oroszok felismerték volna ezt a szabadságért folyó küzdelmet, és tisztelték volna, - mert hiszen emlékezhetnek saját történelmükből a zsarnokság ellen lázadó diákokra, munkásokra és katonákra, - akkor az emberi történelem egy új korszaka kezdődhetett volna. De újra csak a nyers katonai erőszak jött. Ököllel, puskatussal, tankokkal, égő házak között, füsttel telt tereken. A magyar nemzet kínszenvedése az egész világ tragédiája. Sötétség borult Magyarországra, de a gyönyörű fény, a szabadság fénye Magyarországról világítani fog és megvilágítja a szabad emberek útját a világ végezetéig.

Amerika ma választ. Erre utal a New York World Telegram és a The Sun a választás előestéjén megjelent vezércikke: "Holnap gondolj Budapestre!" Az utolsó elnökválasztásnál a szavazásra jogosultaknak mindössze 63 százaléka élt jogával. A lap ebből kiindulva a következőket írja:
Holnap kora reggel, amikor kinyílnak a szavazóhelyiségek, emlékezzetek vissza az utóbbi napok eseményeire, amikor Magyarország annyi polgára adta le a maga szavazatát. A felkelő Budapest utcáin is szavaztak és szavazócédulájukat vérükkel írták. Ezek a magyarok a szabadságra szavaztak. Nem az amerikai polgár teljes szabadságára, a szabadságnak csak korlátolt fajtája volt a legtöbb, amit remélhettek. Ezért holnap reggel emlékezzetek az árra, amit a magyarok fizettek azért, hogy hallathassák szavukat országuk kormányzásában! És akkor döntsétek el, hogy megéri-e nektek a fáradtságot, hogy szavazni menjetek! Gondoljatok Budapestre! Akkor döntsétek el, tartoztok-e annyival a kommunistáktól fojtogatott világ szabadságszerető népeinek, hogy éltek a joggal és segítetek megőrizni azt, aminek elnyeréséért ők készek voltak életüket adni!

The Milwaukee Journal vezércikkét a világkommunizmus évek óta terjesztett propagandaszólamának szenteli, amely szerint a népi demokráciák függetlenek, szabadok és boldogok. Mindennek szörnyű cáfolata a magyarok szabadságharca és ennek irgalmatlan legázolása. De cáfolja a propagandát Lengyelország, a romániai zavargások és a kelet-németországi feszültség is, ami miatt riadókészültségbe kellett helyezni az ottani ÁVO-t, és újabb orosz csapatokat hozni Keletről. Még az észak-vietnami kommunistáknak is meg kellett ígérni rendszerük gyökeres fellazítását. A lap aztán így végzi cikkét:
A kommunista világ inog, és vezetői egyre több ígéretet ontanak, hogy orvosolni fogják az igazságtalanságokat. És a csődbe ment gazdasági életet. Kíváncsian várjuk, hogy Afrika és Ázsia népei - amelyeket Moszkva izzó propagandaszólamai oly nagy kísértésbe ejtettek, - tudomásul veszik-e most, hogy mennyire függetlenek, szabadok és boldogok a csatlósok.

Nemzetközi sajtószemlét közvetítettünk. A Magyarországgal kapcsolatos angol és amerikai lapvéleményeket ismertettük.