00:00 | 00:00 |
A műsor leirata
Nemzetközi sajtószemle következik. A magyarországi események legutóbbi, külföldi visszhangját ismertetjük.
Mindenekelőtt néhány amerikai lap állásfoglalásáról tájékoztatunk. A New York-i Daily Mirror a következőket írja:
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének igazi erőpróbája nem Egyiptom, hanem Magyarország. A közel-keleti helyzet tisztázódott. Az érdekeltek elfogadták az ENSZ "tüzet szüntess!" felhívását. Az angol, francia és izraeli csapatokat Egyiptomban az ENSZ rendőralakulatai váltják le. A magyarországi helyzet más. Magyarországon a Szovjetunió pogromot rendez. A szovjet hadsereg alakulatainak vérfürdőjét. A szovjet katonák fegyverteleneket, asszonyokat, gyermekeket gyilkolnak le. A modern történelemben hasonló brutalitásra alig van példa.
A New York-i Daily Mirror cikke így folytatódik:
Az Egyesült Nemzetek Szervezete a magyar ügyben bizonytalan és habozó. Úgy látszik, az ENSZ fél. Milyen nemzetközi testület az ENSZ, ahol lendület tapasztalható, ha a nyugati nemzetek hibái kerülnek szóba, és ahol eluralkodik a bizonytalanság, ha félelmetes harckocsik gázolnak át nemzeti függetlenséget követelő embereken? A magyarok ököllel harcolnak ágyúk ellen és szitkokkal a gépfegyverek ellen. Tiltakozzunk minden módon a szovjet tömeggyilkosság folytatása ellen.
Ezek a New Yorki Daily Mirror megállapításai.
Egy másik amerikai lap, a Chicago Tribune hangoztatja, hogy a Szovjetunió a jelenlegi legnagyobb gyarmatosító hatalom. Magyarországon a szovjet vezetők a múlt századbeli gyarmatosítók mintájára léptek fel. A lap arra hívja fel a figyelmet, hogy a gyarmatosító módszerek alkalmazása a huszadik század közepén már az egykor elmaradt népek körében is képtelenségnek bizonyult. Még inkább annak bizonyulnak Európa szívében. A Szovjetunió drágán fizet magyarországi brutalitásáért - írja a Chicago Tribune.
Egy kanadai lap, a Toronto Globe Mail azt írja, hogy a szovjet vezetők kötéltáncot járnak Közép- és Kelet-Európában. Mutatványuk máris tökéletes kudarcot vallott. Ennek ellenére még azt a látszatot akarják kelteni, hogy sikerült megőrizni egyensúlyukat. Ezt a csalást senki se hiszi el Moszkvának. Mindenki tudja, hogy az egész szovjet birodalom alapjai megrendültek - hangsúlyozza a kanadai újság.
A francia sajtóban ma két neves író bélyegzi meg a Szovjetunió Magyarország ellen intézett támadását. A Franc-Tireur Camusnak a magyar ügyben az európai értelmiség vezetőihez intézett felhívását közli. Camus a legélesebben elítéli a Magyarország elleni szovjet támadást, és azt követeli, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete akadályozza meg a Vörös Hadsereg további garázdálkodását.
A francia radikálisok lapja az Express az egzisztencialista Sartre cikkét közli. Sartre bejelenti, hogy minden kapcsolatát megszakítja a Szovjetunióval, és a franciaországi kommunista párttal. Sartre ezeket írja:
A magyar nép vérével tanít arra, hogy a szocializmus nem lehet szovjet behozatali cikk. Sajnálattal, de teljesen szakítok szovjet íróbarátaimmal, akik nem bélyegzik meg, vagy nem bélyegezhetik meg a magyarországi tömeggyilkosságot. Senki sem táplálhat tovább baráti érzéseket a szovjet bürokrácia vezetői iránt. Az elszörnyedés túl nagy.
Ezeket írta az Express című francia lapban az egzisztencialista Sartre.
A szombat reggeli angol lapok, többek között a Times, a Manchester Guardian, a Daily Telegraph nagy figyelmet szentelnek a brit kommunista párt súlyos válságának. Megállapítják, hogy az egyébként is kis létszámú párt tagságának véleménye a magyar kérdésen erősen megoszlik.
Az angliai kommunista lap, a Daily Worker különben a Levelek a szerkesztőhöz című rovatban a következő, Dublinból érkezett írást közli:
Az Isten szerelmére, nézzünk szembe a magyarországi tényekkel. Számtalan tény bizonyítja, hogy az ottani rendszer zsarnoki és becstelen volt. A rendszert a magyar nép többsége megvetette. A magyarországi rendszer nem a munkásosztály vagy a párt diktatúrája volt, hanem a párt egyik csoportjának diktatúrája az egész nemzet fölött. Ennek a rendszernek bűneiért és a bekövetkező szörnyű tragédiáért a felelősséget elsősorban a szovjet vezetők viseli. A magyarországi helyzet sztálini örökség, és a sztálini múlt megbélyegzésével azt is fel kellett volna számolni. A Szovjetunió népi demokráciák fölötti uralmát a magyarok és a lengyelek a legnagyobb mértékben elutasítják és viszonyuk távolról sem baráti. Nem szocialista országok egyenrangú viszonya.
A londoni Daily Worker a továbbiakban azt hangoztatja, hogy a szocialista rendszer csak a munkásosztály teljes támogatásával valósítható meg. A szocializmus nem lehet ellentétben a vallásos meggyőződéssel és a nemzeti hagyományokkal, és sohasem alkalmazhat megtorló intézkedéseket azok ellen, akik kifejezik ellenzéki álláspontjukat. A Daily Worker levélírója befejezésül ismét sürgeti, hogy a kommunisták nézzenek szembe a tényekkel.
Az egyik angol lap, a Manchester Guardian azt vizsgálja, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének határozata Magyarország esetében végrehajtható-e? A lap kijelenti, hogy szovjet részről nyilván megkísérlik a rendkívüli közgyűlés határozatainak szabotálását.
A Manchester Guardian cikke így folytatódik:
Vannak, akik azt mondják, hogy semmit sem tehetünk. A Szovjetunió valóban elutasíthat minden ENSZ felszólítást. A szovjet politika támaszkodhat a hidrogénbomba zsarolásának eszközére. Ez még sincs egészen így. A Szovjetuniónak tekintetbe kell vennie más szempontokat is a hidrogénbombán kívül. Ha nem így volna, akkor a Vörös Hadsereg sohasem hagyta volna el Ausztria területét. A szabad nemzetek fontos kötelessége most, hogy ne feledkezzenek el Magyarországról. A magyar ügyet állandóan napirenden kell tartani. Meglátjuk, visszautasítja-e a Szovjetunió az ENSZ megfigyelők bebocsátását? A megfigyelőknek el kell menniök egészen a magyar határig, ha a szovjet elutasításra sor kerül. Minden módon világosan be kell bizonyítani, hogy a Szovjetunió semmibe veszi az ENSZ Közgyűlésének határozatát. Az ilyen nyugati magatartás végül is eredményhez vezethet.
Ezeket írja az angol Manchester Guardian.
Nagy figyelmet keltett Londonban a baloldali New Statesman and Nation című hetilap Magyarországról szóló, most megjelent cikke. A lap a következőket írja:
Ezen a héten a világ kétségbeesetten értesült a magyarországi szovjet gyilkosság elképesztő részleteiről. Asszonyok, gyermekek lemészárlásáról. A magyar falvak és városok kiéheztetéséről, a reménytelen küzdelem hősi folytatásáról, Nagy Imre utolsó segélykiáltásáról. Nehéz most a részletektől elszakadva a jelen pillanaton túllépni. Pedig a következő években a mostani pillanatok jelentősége történelmi fontosságot kap. Nemcsak a magyarok szabadságharcát látjuk, hanem a szovjet mítosz végét is. A nyugati szocialisták a moszkvai lépést védhetetlennek és megbocsáthatatlannak ítélik. Ezen túlmenően a lépés eredménytelen is. A Szovjetunió nyilván megriadt, hogy a többi közép- és kelet-európai ország is követi a magyar példát. Bűnös cselekedetük erkölcsi gyengeségre és politikai kudarcra mutat. A XX. pártkongresszuson különböző határozatokat hoztak abban a feltevésben, hogy a szabadság adagolható. Ennek a feltevésnek tarthatatlansága most már valóban nem kétséges. Csakhogy mi tartja össze ezek után a szovjet birodalmat? Kizárólag a szovjet harckocsik páncélja.
Ezeket hangsúlyozta a baloldali angol New Statesman and Nation hetilap legújabb számának vezércikke.
Nemzetközi sajtószemlét közvetítettünk. A magyar események legfrissebb külföldi visszhangjáról tájékoztattunk.
Mindenekelőtt néhány amerikai lap állásfoglalásáról tájékoztatunk. A New York-i Daily Mirror a következőket írja:
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének igazi erőpróbája nem Egyiptom, hanem Magyarország. A közel-keleti helyzet tisztázódott. Az érdekeltek elfogadták az ENSZ "tüzet szüntess!" felhívását. Az angol, francia és izraeli csapatokat Egyiptomban az ENSZ rendőralakulatai váltják le. A magyarországi helyzet más. Magyarországon a Szovjetunió pogromot rendez. A szovjet hadsereg alakulatainak vérfürdőjét. A szovjet katonák fegyverteleneket, asszonyokat, gyermekeket gyilkolnak le. A modern történelemben hasonló brutalitásra alig van példa.
A New York-i Daily Mirror cikke így folytatódik:
Az Egyesült Nemzetek Szervezete a magyar ügyben bizonytalan és habozó. Úgy látszik, az ENSZ fél. Milyen nemzetközi testület az ENSZ, ahol lendület tapasztalható, ha a nyugati nemzetek hibái kerülnek szóba, és ahol eluralkodik a bizonytalanság, ha félelmetes harckocsik gázolnak át nemzeti függetlenséget követelő embereken? A magyarok ököllel harcolnak ágyúk ellen és szitkokkal a gépfegyverek ellen. Tiltakozzunk minden módon a szovjet tömeggyilkosság folytatása ellen.
Ezek a New Yorki Daily Mirror megállapításai.
Egy másik amerikai lap, a Chicago Tribune hangoztatja, hogy a Szovjetunió a jelenlegi legnagyobb gyarmatosító hatalom. Magyarországon a szovjet vezetők a múlt századbeli gyarmatosítók mintájára léptek fel. A lap arra hívja fel a figyelmet, hogy a gyarmatosító módszerek alkalmazása a huszadik század közepén már az egykor elmaradt népek körében is képtelenségnek bizonyult. Még inkább annak bizonyulnak Európa szívében. A Szovjetunió drágán fizet magyarországi brutalitásáért - írja a Chicago Tribune.
Egy kanadai lap, a Toronto Globe Mail azt írja, hogy a szovjet vezetők kötéltáncot járnak Közép- és Kelet-Európában. Mutatványuk máris tökéletes kudarcot vallott. Ennek ellenére még azt a látszatot akarják kelteni, hogy sikerült megőrizni egyensúlyukat. Ezt a csalást senki se hiszi el Moszkvának. Mindenki tudja, hogy az egész szovjet birodalom alapjai megrendültek - hangsúlyozza a kanadai újság.
A francia sajtóban ma két neves író bélyegzi meg a Szovjetunió Magyarország ellen intézett támadását. A Franc-Tireur Camusnak a magyar ügyben az európai értelmiség vezetőihez intézett felhívását közli. Camus a legélesebben elítéli a Magyarország elleni szovjet támadást, és azt követeli, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete akadályozza meg a Vörös Hadsereg további garázdálkodását.
A francia radikálisok lapja az Express az egzisztencialista Sartre cikkét közli. Sartre bejelenti, hogy minden kapcsolatát megszakítja a Szovjetunióval, és a franciaországi kommunista párttal. Sartre ezeket írja:
A magyar nép vérével tanít arra, hogy a szocializmus nem lehet szovjet behozatali cikk. Sajnálattal, de teljesen szakítok szovjet íróbarátaimmal, akik nem bélyegzik meg, vagy nem bélyegezhetik meg a magyarországi tömeggyilkosságot. Senki sem táplálhat tovább baráti érzéseket a szovjet bürokrácia vezetői iránt. Az elszörnyedés túl nagy.
Ezeket írta az Express című francia lapban az egzisztencialista Sartre.
A szombat reggeli angol lapok, többek között a Times, a Manchester Guardian, a Daily Telegraph nagy figyelmet szentelnek a brit kommunista párt súlyos válságának. Megállapítják, hogy az egyébként is kis létszámú párt tagságának véleménye a magyar kérdésen erősen megoszlik.
Az angliai kommunista lap, a Daily Worker különben a Levelek a szerkesztőhöz című rovatban a következő, Dublinból érkezett írást közli:
Az Isten szerelmére, nézzünk szembe a magyarországi tényekkel. Számtalan tény bizonyítja, hogy az ottani rendszer zsarnoki és becstelen volt. A rendszert a magyar nép többsége megvetette. A magyarországi rendszer nem a munkásosztály vagy a párt diktatúrája volt, hanem a párt egyik csoportjának diktatúrája az egész nemzet fölött. Ennek a rendszernek bűneiért és a bekövetkező szörnyű tragédiáért a felelősséget elsősorban a szovjet vezetők viseli. A magyarországi helyzet sztálini örökség, és a sztálini múlt megbélyegzésével azt is fel kellett volna számolni. A Szovjetunió népi demokráciák fölötti uralmát a magyarok és a lengyelek a legnagyobb mértékben elutasítják és viszonyuk távolról sem baráti. Nem szocialista országok egyenrangú viszonya.
A londoni Daily Worker a továbbiakban azt hangoztatja, hogy a szocialista rendszer csak a munkásosztály teljes támogatásával valósítható meg. A szocializmus nem lehet ellentétben a vallásos meggyőződéssel és a nemzeti hagyományokkal, és sohasem alkalmazhat megtorló intézkedéseket azok ellen, akik kifejezik ellenzéki álláspontjukat. A Daily Worker levélírója befejezésül ismét sürgeti, hogy a kommunisták nézzenek szembe a tényekkel.
Az egyik angol lap, a Manchester Guardian azt vizsgálja, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének határozata Magyarország esetében végrehajtható-e? A lap kijelenti, hogy szovjet részről nyilván megkísérlik a rendkívüli közgyűlés határozatainak szabotálását.
A Manchester Guardian cikke így folytatódik:
Vannak, akik azt mondják, hogy semmit sem tehetünk. A Szovjetunió valóban elutasíthat minden ENSZ felszólítást. A szovjet politika támaszkodhat a hidrogénbomba zsarolásának eszközére. Ez még sincs egészen így. A Szovjetuniónak tekintetbe kell vennie más szempontokat is a hidrogénbombán kívül. Ha nem így volna, akkor a Vörös Hadsereg sohasem hagyta volna el Ausztria területét. A szabad nemzetek fontos kötelessége most, hogy ne feledkezzenek el Magyarországról. A magyar ügyet állandóan napirenden kell tartani. Meglátjuk, visszautasítja-e a Szovjetunió az ENSZ megfigyelők bebocsátását? A megfigyelőknek el kell menniök egészen a magyar határig, ha a szovjet elutasításra sor kerül. Minden módon világosan be kell bizonyítani, hogy a Szovjetunió semmibe veszi az ENSZ Közgyűlésének határozatát. Az ilyen nyugati magatartás végül is eredményhez vezethet.
Ezeket írja az angol Manchester Guardian.
Nagy figyelmet keltett Londonban a baloldali New Statesman and Nation című hetilap Magyarországról szóló, most megjelent cikke. A lap a következőket írja:
Ezen a héten a világ kétségbeesetten értesült a magyarországi szovjet gyilkosság elképesztő részleteiről. Asszonyok, gyermekek lemészárlásáról. A magyar falvak és városok kiéheztetéséről, a reménytelen küzdelem hősi folytatásáról, Nagy Imre utolsó segélykiáltásáról. Nehéz most a részletektől elszakadva a jelen pillanaton túllépni. Pedig a következő években a mostani pillanatok jelentősége történelmi fontosságot kap. Nemcsak a magyarok szabadságharcát látjuk, hanem a szovjet mítosz végét is. A nyugati szocialisták a moszkvai lépést védhetetlennek és megbocsáthatatlannak ítélik. Ezen túlmenően a lépés eredménytelen is. A Szovjetunió nyilván megriadt, hogy a többi közép- és kelet-európai ország is követi a magyar példát. Bűnös cselekedetük erkölcsi gyengeségre és politikai kudarcra mutat. A XX. pártkongresszuson különböző határozatokat hoztak abban a feltevésben, hogy a szabadság adagolható. Ennek a feltevésnek tarthatatlansága most már valóban nem kétséges. Csakhogy mi tartja össze ezek után a szovjet birodalmat? Kizárólag a szovjet harckocsik páncélja.
Ezeket hangsúlyozta a baloldali angol New Statesman and Nation hetilap legújabb számának vezércikke.
Nemzetközi sajtószemlét közvetítettünk. A magyar események legfrissebb külföldi visszhangjáról tájékoztattunk.
Információk
Adásba került | 1956-11-10 14:28 |
Hossz | 0:09:04 |
Cím | Nemzetközi sajtószemle |
Műsorkategória | Nemzetközi sajtószemle |
Ismétlések |
1956-11-10 14:28 |
Szerkesztő | Thury Zoltán |