Nemzetközi sajtószemle

Nemzetközi sajtószemle következik. A magyarországi szabadságharc külföldi visszhangját és az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának ülését tárgyaló cikkeket ismertetjük. A nagy sajtóanyagra való tekintettel, a mai nap folyamán ugyancsak több alkalommal jelentkezünk Nemzetközi sajtószemle című adásunkkal.

Szignál

Mindenekelőtt az amerikai lapok véleményéről számolunk be. A legtekintélyesebb amerikai lap, a New York Times, az ENSZ Biztonsági Tanácsának üléséről ezeket írja:
A civilizált emberiség lelkiismeretének megmozdulása volt, ami a Biztonsági Tanácsban történt. Ez a lelkiismeret erőteljesebben mozdult meg, mint bármikor a koreai kommunista támadás óta. A Szovjetunió vezetői válaszúthoz érkeztek. Az egész szabad világ magatartása gyakorol rájuk nyomást, miközben a közép- és kelet-európai országok elégedetlensége növekszik, és Magyarország kiesése következében Moszkvának európai stratégiai vonalait is újra kell rendeznie. Nagy a valószínűsége annak, hogy az eseményeknek a Kreml falain belül következménye lesz. A Szovjetunió visszavonulhat Magyarországról, és esetleg reménykedhetik abban, hogy Nagy Imre a lengyel és jugoszláv helyzethez hasonló állapotokat teremt, vagy a Szovjetunió harcolhat a végsőkig, és ezzel kinyilváníthatja az egész világnak, hogy nincs más eszköze, csak a végletekig menő erőszak.
A New York Times vezércikke így folytatódik:
Magyarország lovagias és bátor szabadságharcosai ezzel sokat nyertek országuknak, és a szabadság diadalában reménykedő minden embernek. A világ sohasem lesz többé az, ami volt, akármi történik most már Magyarországon. Egy bátor nép a történelem menetének új irányt adott.
A vezető amerikai napilap megemlíti ezt követően, hogy a budapesti Quislingek nem ígérték meg a legfontosabbat, holott csak ez az ígéret elégítheti ki a szabadságharcosokat. Nem ígérték meg a szabad választás kiírását. A magyar nép igényeit csak szabad választás útján kijelölt új kormány elégítheti ki. Azaz egy bizonyos, hogy a véreskezű kommunisták egy szabad magyar választással azt kapják majd meg, amit bűneikért sokszorosan megérdemelnek - állapítja meg a New York Times.

A lap egy másik vezércikkében is foglalkozik a magyar üggyel. Ennek a cikknek címe: Nem haltak meg hiába! A lap rámutat arra, hogy a magyar szabadságharcosok leszámoltak egy elmélettel. Eszerint a közép- és kelet-európai országokban a szovjet elnyomatás ellen elképzelhetetlen a felkelés. A New York Times megjegyzi, hogy a körülmények valóban félelmetesek voltak, és nem is volt komoly remény arra, hogy a kommunista diktatúra belülről megdönthető. Magyarországon a bátor ifjúság, a munkások és parasztok rácáfoltak minden elméletre és minden számítgatásra és esélytelenül szálltak szembe az elnyomatással. Ennek eredménye, hogy az országban a kommunista vezetők nem az ország kommunista vezetői többé, hanem csak ott vezetők, ahol szovjet csapatok állanak, szóval ezek a vezetők védekezésbe szorultak, és ők kérték a harc beszüntetését. - mutatott rá a New York Times.

Egy másik amerikai lap, a New York Herald Tribune rámutat arra, milyen mértékben mozdult meg Magyarország mellett az elmúlt napokban a szabad világ közvéleménye. Az osztrák kormánytól a spanyol kormányon át a három nyugati nagyhatalomig bezáróan tömeges tiltakozásokra került sor. [A New York Herald Tribune] megjegyzi, hogy a közvélemény nyomását fent kell tartani, és Magyarországnak gyakorlati segítséget kell nyújtani. A New York Herald Tribune ugyancsak azt hangsúlyozza, hogy a magyarországi események után a mai világ nem azonos többé a tegnapival.

A francia lapok - minden európai ország sajtójához hasonlóan, eltekintve a vasfüggöny mögötti országok lapjaitól - első oldalon, több oldalas terjedelemben foglalkoznak a magyarországi szabadságharccal és a magyarországi fegyveres szovjet beavatkozásról folytatott ENSZ vitáról. A jobboldali radikális Aurore vezércikkében Nagy Imre bejelentésével foglalkozik, amelyben Hegedüs András utóda megígéri, hogy felkéri a Szovjetuniót a Vörös Hadsereg alakulatainak kivonására. Az Aurore nem ismeri még Moszkva végső elhatározását a kérdésben. Ennek ellenére bizonyosnak tartja, hogy a Szovjetunió régi tekintélyét és befolyását nemcsak Magyarországon, de egyik közép- és kelet-európai országban sem nyerheti többé vissza.

A francia szocialisták lapja, a Populaire a következőket írja:
Nagy Imre több ígéretet tett. Kérdéses még, hogy a magyarországi szabadságharcosok hisznek-e ígéreteinek, és abbahagyják-e a harcot. Akármi történik a továbbiakban, az már bizonyos, hogy a Szovjetunió magában harckocsijaival és akasztásaival nem elég erős a megmozdulás elintézéséhez. A magyar hősök vére nem hiába folyt." A francia kommunista párt lapja, az Humanité azt írja, hogy a magyarokat esetleg bajt csinálók tévesztették meg. A lap szerint a Szovjetunió mindig hűségesen betartja a vállalt nemzetközi szerződések megállapodásait.

A skandináv sajtó változatlan felháborodással tárgyalja a magyarországi szovjet brutalitást. Az egyik stockholmi lap, a Dagens Nyheter egy angol lap néhány nappal ezelőtti sorait idézi:
Magyarország el van zárva a külvilágtól, szovjet csapatok állomásoznak területén, és ilyen körülmények között a szabadságharc kilátásai reménytelenek.
Az angol lapnak erre a néhány nappal ezelőtti megállapítására azt válaszolja a svéd Dagens Nyheter, hogy érvelése valóban átgondolt, a reálpolitika szabályainak megfelelő volt. Csak éppen a magyar nép érzelmeinek realitását nem vette tekintetbe. A Dagens Nyheter cikke így folytatódik:
Danton a francia forradalom napjaiban, 1792-ben ezt kiáltotta. 'Bátorság, több bátorság, semmi más, csak bátorság kívántatik!' Ilyen hangulatban, minden hideg számítgatásnak fittyet hányva kelt fel a magyar nép is a szovjet elnyomatás ellen. A bátorság többnek bizonyult, mint a reálpolitika. Az elszánt bátorság leleplezte a kelet-európai szovjetizálás kudarcát az egész világ előtt. A keleti és nyugati számítások, az előző becslések összeomlottak. A szakértők felsültek. Arról még mindig folynak a találgatások, hogy miért éppen a magyar nép lázadt fel, és miért éppen ilyen ellenállhatatlan formában? Úgy látszik, hogy Magyarországon még kevesebb a meggyőződéses kommunisták száma, mint a többi népi demokráciában.
A svéd lap ezután megemlíti, hogy a magyarországi kommunista párt a második világ[háború] utáni választáson a szavazatok 17 százalékát kapta, körülbelül a felét annak, amit a Magyarországgal szomszédos Csehszlovákiában. Nem mellékes szempont, hogy a magyarországi rendszer vezetői a reformok bejelentésével és végrehajtásával késlekedtek. Mindenesetre a magyarországi szabadságharc vulkanikus erővel robbant ki, és a Szovjetunió elleni borzalmas gyűlöletet árulta el. A munkások is felkeltek és harcoltak az ellen, amit szovjet szakkifejezéssel a munkásjólét paradicsomának neveznek. A magyar szabadságharc a legnagyobb vereség, amit a Szovjetunió a második világháború után elszenvedett - állapítja meg a Dagens Nyheter című stockholmi lap.

Szignál

Nemzetközi sajtószemlét közvetítettünk. A magyarországi szabadságharc külföldi visszhangját, és az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának ülését tárgyaló cikkeket ismertettünk. A nagy sajtóanyagra való tekintettel, a mai nap folyamán ugyancsak több alkalommal jelentkezünk Nemzetközi sajtószemle című adásunkkal.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!