Rendkívüli ENSZ program

Szignál

Kedves Hallgatóink, most folytatjuk részletes tudósításunkat az ENSZ Biztonsági Tanácsának éjjeli üléséről. Előző adásunkban ismertettük a napirend körül kialakult vitát, az első felszólalásokat és a szavazást, amelynek eredményeként a Biztonsági Tanács 9 szavazattal, 1 szavazat ellenében és 1 tag tartózkodásával napirendre tűzte a szovjet fegyveres erők magyarországi beavatkozásának ügyét. Most folytatjuk beszámolónkat.

Szignál

A szavazás után a Biztonsági Tanács megkezdte a magyar szabadságharc és a szovjet beavatkozás érdemi tárgyalását. A vitában felszólalási és tanácskozási joggal részt vesz a budapesti kormány washingtoni követe, aki egyúttal ENSZ-megbízott is. A magyar kommunista kiküldöttnek nincsen szavazati joga. Amikor a Tanács tagjai a részletes vitára áttértek, és éppen Henry Cabot Lodge amerikai küldött beszélt, Szoboljev szovjet nagykövet félbeszakította és azt javasolta, hogy a Tanács halassza el három-négy nappal a vitát. Lodge erélyesen visszautasította Szoboljev közbeszólását. "Én nem szakítottam meg önt beszéde közben - mondotta - és hálás lennék, ha ön sem szakítaná meg beszédemet. Szót kaptam, és most én vagyok soron a felszólalásban." Szoboljev azonban nem tágított és tovább beszélt. Újból ajánlotta, hogy a vitát napolják el és tegyék lehetővé, hogy minden delegáció a Szovjetunióét is beleértve, beszerezhesse az üggyel kapcsolatos anyagokat. Az elnök most ismét szavazásra szólította fel a tagokat. Szoboljev előterjesztését a Tanács újból 9 szavazattal, 1 ellenében és 1 tartózkodással elvetette.

Lodge amerikai nagykövet azután folytatta beszédét. Visszatért Szoboljev viselkedésére, amelyet szokatlannak és logikátlannak nevezett. Ezek után rátért beszédének érdemi részére. Öt pontba foglalta össze az Egyesült Államok álláspontját:

Először: Az Egyesült Államok ebben a kérdésben egyetlen kifogásolható lépést sem tett.
Másodszor: Az Egyesült Államok sohasem nyomott el, és ma sem nyom el senkit a világon.
Harmadszor: Az amerikai népben mélységes rokonszenv él a magyar nép, és azok iránt a népek iránt, amelyek a szabadságért harcolnak.
Negyedszer: Ez a rokonszenv azért él bennünk, mert számos amerikai polgár elődei ezekből az elnyomott népekből származnak.
Ötödször: Az amerikai nép egyetlen népre sem akarja rákényszeríteni a maga életformáját.

Az amerikai ENSZ-delegátus ezután annak a reményének adott kifejezést, hogy a Szovjetunió hajlandó lesz a maga valóságában szemlélni a problémát, és megszünteti rendszabályait. Hangsúlyozta, hogy a magyar nép a szabadsághoz való jogát követeli, amelyet neki az ENSZ Alapokmánya és a békeszerződés biztosít. A Biztonsági Tanács akciója az amerikai delegátus szerint megmutatná a magyar népnek, hogy követelését figyelembe veszik. "Nem lehetünk közömbösek, ha ilyen események történnek, - mondotta Lodge nagykövet - gondosan meg kell fontolnunk, mit teszünk ebben a helyzetben."
Az amerikai delegátus 10 óra 32 perckor fejezte be felszólalását.

Ezután került sor a brit delegátus felszólalására. Dixon nagykövet részletes ismertetést adott a legújabb magyarországi eseményekről, és áttekintette a magyar szabadságharc eddigi fejleményeit. Kijelentette, hogy adatai feltétlenül megbízható forrásból származnak. Kijelentette, hogy semmi sem tudja elhomályosítani azt a tényt, hogy a magyarországi eseményekbe idegen csapatok avatkoztak be. Ez a tény ellentétben áll az Egyesült Nemzetek alapelveivel. "Szívünk együtt dobog a magyar néppel a szabadságért folytatott küzdelmében" - mondotta Dixon brit nagykövet. Ezek után felolvasta a Magyarországgal kötött békeszerződés megfelelő szakaszait, amelyekben a szövetséges hatalmak a magyar népnek demokratikus szabadságjogokat biztosítottak. Majd így folytatta:

"Mi mindannyian jól tudjuk, hogy a magyar népnek mindeddig nem adatott meg véleménye szabad kinyilvánításának lehetősége. A magyar helyzet veszélyekkel teli az egész nemzet szempontjából, és az is világos, hogy ezt a helyzetet a Biztonsági Tanácsnak alaposan meg kell vizsgálnia. A Szovjetunió azzal érvel, hogy a békeszerződés szerint joga van csapatokat tartani Magyarországon. De a békeszerződés egyetlen cikkelye sem hatalmazza fel arra, hogy ezeket a fegyveres erőket Magyarországon egy népi mozgalom leverésére használja fel."

A brit nagykövet ezután hangsúlyozta, hogy a varsói paktumban sem talál egyetlen pontot sem, amely megengedné, hogy a szovjet kormány a Magyarországon, vagy másutt állomásozó egységeit a nép ellen vonultassa fel. Magyarországon viszont az történik, hogy a szovjet kormány fegyveres alakulatait egy szuverén állam lakossága ellen veti harcba. A szovjet kiküldött felé fordulva azt mondotta, reméli, hogy a szovjet kormány hamarosan véget vet ennek az áldatlan helyzetnek, és mindent megtesz, amit tehet, hogy a tragikus állapotok megszűnjenek. Végül kijelentette, hogy a helyzet ebben a pillanatban még súlyosabb, mint volt akkor, amikor a három nagyhatalom megfogalmazta indítványát és a Biztonsági Tanács összehívását szorgalmazta.

11 óra 10 perc volt, amikor Bernard Cornut-Gentille francia nagykövet Franciaország nevében szólásra emelkedett.
A francia delegátus drámai szavakkal ecsetelte a magyarországi helyzetet. Beszéde megmutatta, milyen komolyan kezeli az egész problémát. "Franciaország érdekelve van abban, hogy a Biztonsági Tanács alaposan vizsgálja meg az egész kérdéskomplexumot" - hangoztatta.
Cornut-Gentille nagykövet többek között ezt mondotta:

"Magyarország egy hét óta messzire visszhangzó események színhelye. Az országot idegen fegyveres erők nyomják el. Magyarország polgáraitól megvonták jogai gyakorlásának és a demokrácia elvei alapján való életnek a lehetőségét. Ez a három tény sötét árnyékként borul az országra, és egyéni, közösségi, nemzeti tragédiát idézett elő, amely már eddig is sok emberáldozatot követelt."

A francia delegáció vezetője ezután így folytatta:

"Franciaország a nagyhatalmak akciójához törvényes alapon csatlakozott. Ezen az alapon nem lehet helye habozásnak és huzavonának. A helyzet súlyos. Néhány nap óta szovjet csapatok harcolnak Magyarországon a magyar nép és a magyar hadsereg egységei ellen. Ez önmagában illetékessé teszi a Biztonsági Tanácsot, hogy ebben az ügyben állást foglaljon."

Cornut-Gentille kifejtette, hogy a szovjet kormány magatartása és eljárása ellentétben áll a békeszerződéssel, amelyet a nyugati hatalmakkal együtt a Szovjetunió is aláírt. A békeszerződésnek, mint fontos nemzetközi megállapodásnak a megszegéséről van tehát szó, és ennek folytán olyan helyzet állott elő, amely a nemzetek közösségét a legközvetlenebbül érinti. A Biztonsági Tanácsnak tehát még ma tudomást kell vennie arról, hogy Magyarország belső ügyeibe kívülről beavatkoztak.

A francia delegátus a továbbiakban hangsúlyozta, hogy Franciaország az ügy megvizsgálását és a Biztonsági Tanács állásfoglalását nemcsak jogi és törvényes meggondolásokból szorgalmazza, de azért is, mert a magyarországi események az egész világot izgalomban tartják. Azok az állapotok, amelyek az elmúlt napokban Magyarországon keletkeztek és a sors, amelyben a magyar népnek e napokban része van, elviselhetetlen és tarthatatlan. Kitért ezután a szovjet delegátusnak arra a beállítására, hogy Magyarországon ellenforradalmi csoportok működéséről van szó. A francia delegáció vezetője így válaszolt Szoboljevnek:

"Senki sem hiszi el, hogy a magyarországi felkelés egy kis csoportnak a műve, avagy osztályok közötti harc. Franciaország nem avatkozik be idegen államok belügyeibe, de fenntartja azt a véleményét, hogy a magyar népnek joga van külső beavatkozás nélkül megválasztani azt a kormányzati formát, amelyben élni akar."

A francia megbízott azzal fejezte be beszédét, hogy Franciaország nem akarja harcra biztatni a felkelőket, de szilárdan kitart ama nézete és álláspontja mellett, hogy minden ország önmaga intézze és rendezze belső ügyeit.

"Franciaország nem nézheti tétlenül a nemzetközi jog ily durva megsértését. A magyar nemzet függetlenségét oly gyorsan, amint lehet, helyre kell állítani. A vérontást meg kell szüntetni. Ennek egyetlen módja, hogy a szovjet csapatok vonuljanak vissza. A következő napokat arra kell felhasználnunk, hogy a magyar nép szenvedését csökkentsük. Adjunk élelmet és orvosi szereket azoknak, akik szükségben szenvednek, és a harcban megsebesültek. Ha ezt sikerül megoldani, akkor előtérbe lépnek a soron következő feladatok. Egyenlőség a jogokban, szabadság idegen beavatkozás, vagy gyámkodás nélkül, az emberi méltóság elismerése, - ezek Magyarország jövendő problémái. Ezeknek egyetlen megoldása azonban a külső beavatkozás megszüntetése, és szabad választások tartása."

A francia delegátus ezekkel a szavakkal végezte beszédét.
Utána még több felszólaló következett, akiknek érvelését későbbi beszámolónkban ismertetjük.

Szignál

Kedves Hallgatóink! Az ENSZ Biztonsági üléséről szóló részletes tudósításunk második részét ismertettük. Beszámoltunk az amerikai, angol és francia delegátus beszédéről a részletes vitában. Tudósításunkat rövidesen folytatjuk.

Szignál

Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!