Rendkívüli ENSZ program

Szignál

Kedves Hallgatóink! Most New York-i munkatársunk részletes beszámolóját adjuk az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának vasárnap reggeli rendkívüli üléséről.

A magyar szabadság, függetlenség ellen intézett szovjet orvtámadás híre New York-i idő szerint szombat éjjel 11 óra körül érkezett meg New Yorkba. Az Egyesült Nemzetek rendkívüli közgyűlése még javában ülésezett, a közép-keleti kérdést tárgyalta. A Biztonsági Tanács ülése a magyarországi helyzet jegyében pedig csak röviddel azelőtt ért véget. A tanács amerikai javaslatra csapatai visszavonására akarta felszólítani a Szovjetuniót. Közben azonban Budapestről olyan értesülések jöttek, hogy szovjet és magyar megbízottak eredményesnek ígérkező megbeszéléseket folytatnak erről a kérdésről. A Nagy Imre kormány új ENSZ-képviselője, a fiatal, bozontos fejű Dr. Szabó János gyanús buzgalommal megerősítette ezt. Erre Jugoszlávia képviselője ajánlotta, hogy ilyen körülmények között a Biztonsági Tanács inkább függessze fel a vitát, és várja be a budapesti megbeszélések eredményét. A tanácstagok hosszú eszmecsere után, kelletlenül ugyan, de az ülés elnapolása mellett döntöttek. Nem adtak hitelt az optimista értesüléseknek, de a súlyos felelősséget sem akarták vállalni, hogy esetleg nem a legalkalmasabb pillanatban szólnak bele a fejleményekbe. Úgy tervezték, hogy hétfő délelőtt ülnek újra össze, hacsak valami rendkívüli közbe nem jön.
A "rendkívüli" csakhamar közbejött. Az utóbbi hét folyamán Magyarországra beáramlott szovjet csapatok a Nagy Imre kormány és a magyar nép ellen fordultak. A budapesti szovjet-magyar megbeszélés csalétek volt, és nem lehet kétséges, hogy a budapesti kormány ENSZ-megbízottja a Szovjetunió kezére játszott, amikor szombat délután olyan optimizmussal nyilatkozott a Biztonsági Tanács előtt a legújabb hazai fejleményekről.

A további események még alaposabbá tették ezt a gyanút, de erről majd később.
A közép-keleti kérdést tárgyaló ENSZ-közgyűlésnek szombatról vasárnapra virradó éjjel az ausztráliai delegátus jelentette be megindult hangon, hogy milyen veszélybe került újra a magyar szabadság. A hatalmas tárgyalóterem néma döbbenettel hallgatta. Néhány perc múlva Henry Cabot Lodge, az Egyesült Államok képviselője kért szót. Lodge fegyelmezett diplomata. Mindig tud uralkodni magán, legyűri érzelmeit. Most azonban sápadt volt, a hangja reszketett a felindulástól. Felolvasta a budapesti amerikai követség táviratát. A magyar főváros ellen általános szovjet támadás indult. E súlyos fordulatra való tekintettel - folytatta Lodge - a Biztonsági Tanács azonnali összehívását kérte. Rövidesen közölték, hogy a Nasrollah Entezam elnök hajnali 3 órára, magyarországi idő szerint ez reggel 9, összehívta a Biztonsági Tanácsot. A közel-keleti kérdés senkit sem érdekelt többé. A figyelem a magyar helyzetre összpontosult.
Ha nem tévedek, nem fordult még elő a világszervezet történetében, hogy hajnali órákra hívták volna össze a Biztonsági Tanács ülését. De a rendkívüli események rendkívüli döntéseket követelnek, és mindenki érezte, hogy ez a minimum, amit az ENSZ-nek első lépésként meg kell tennie.

[A tárgyalóteremben kigyúltak tehát a fények a patkó alakú asztal körül gyülekezni kezdtek a diplomaták. Szoboljev szovjet delegátus erre az alkalomra sötét szemüveg mögé rejtette tekintetét. Amikor helyet foglalt, összekulcsolta mellén a kezét, - a nyugodt Buddhát játszotta, - de viaszszínű arcával, elrajzolt ajkaival inkább valami furcsa féregnek látszott. Azóta, hogy Moszkvában bevezették a mosoly-diplomáciáját, mindig akadt néhány idegen, aki ülések kezdete előtt körülállta és véleménye, álláspontja iránt érdeklődött. Most senki se volt kíváncsi rá. Az ABC szerinti szomszédai is inkább elfordultak tőle.
A drámai hajnali ülés kezdete, mint a Biztonsági Tanács minden ülése a magyar ügyben rutinszerű volt: Szoboljev tiltakozott a kérdés tárgyalása ellen, és mint azelőtt, most is megállapította, hogy nem látja be a sürgősség okát. Az elnök normális szavazás nélkül napirendre tért ellenvetései fölött, és Henry Cabot Lodgenek adta meg a szót. Az Egyesült Államok képviselője, a legfrissebb értesülések alapján ismertette az éjszaka folyamán kialakult magyarországi helyzetet. Többek közt azt is elmondotta, hogy Mindszenty hercegprímás titkárával együtt megjelent a budapesti amerikai követségen, és menedékjogot kért és kapott. Sohasem volt annyira igaz, mint most, hangoztatta Lodge - hogy az egész nemzet léte vagy nemléte múlik az Egyesült Nemzetek akcióján. Kérte a Biztonsági Tanácsot, haladéktalanul fogadja el határozati javaslatát, amely felszólítja a Szovjetuniót, hogy vonja ki csapatait Magyarországról, és tartsa tiszteletben a magyar nép önrendelkezési jogát. De ez csak a kezdet. Az Egyesült Nemzetek szervezetének az egész világ lelkiismeretét meg kell mozdítani, hogy a magyar nép védelmében és a szervezet nem maradhat alul ebben a vállalkozásban. Egymás után következtek a többi felszólalók. Kuba, Peru, Nemzeti Kína, Ausztrália, Belgium, Anglia, Franciaország, Irán. Döbbenet, felindultság, felháborodás volt a hangjukon. Ritkán láttam ilyen egységfrontot a Biztonsági Tanácsban. Kivétel nélkül egyetértettek Amerikával abban, hogy egy egész nemzet, de túl ezen a béke, a világszervezet léte forog kockán, tehát cselekedni kell. Szívvel-lélekkel támogatták Lodge javaslatát. Dr. Belaunde, perui delegátus azt mondotta, hogy a magyarországi szovjet agresszió a sztálinizmus felelevenedésének veszélyét a világ elé és súlyos csapás Európa egyik leghősibb népére. Amikor befejezte felszólalását, tenyerébe temette arcát. Franciaország képviselőjét az 1948 évi csehszlovákiai puccsra emlékeztették a magyarországi események. Utána Jugoszlávia delegátusa kért szót. Az a dr. Brilej, akinek a javaslatára délután elnapolták az ülést. Zavarában alig találta meg a hangját. És akkor is csak annyit tudott mondani, hogy az éjszaka folyamán nem sikerült érintkezésbe lépnie kormányával, ezért tehát, utasítás hiányában egyelőre nem vehet részt a vitában.
Végül megmozdult Szoboljev mutatóujja is, azt jelentette, hogy a szovjet]
A delegátus szólni akart. Tudta, látta, mi a hangulat körülötte. Nem irigyeltem a feladatát. Nem is beszélt, motyogott. Megismételte az ismert moszkvai kliséket. Magyarországon nem a nép kelt fel, hanem ellenkezőleg, kicsi, fasiszta, szubverzív csoport fordult a nép tömegének akarata ellen. Vissza akarta állítani a nagybirtokosok, kapitalisták világát. "Nagy Imre - mondotta Szoboljev - árulónak bizonyult. A Szovjetunió a Varsói Szerződés alapján avatkozott bele a dolgokba, és egyetlen célja visszaállítani a rendet, és így az Egyesült Nemzetek Szervezetének, a Biztonsági Tanácsnak semmi jogalapja sincs arra, hogy foglalkozzék a magyarországi eseményekkel. Ha mégis megteszi, csak bonyolíthatja vele a helyzetet." Ez félre nem érthető fenyegetés volt.
Az ENSZ-ben a hallgatóság nem nyilváníthatja ki érzelmeit, de amikor Szoboljev beszédét lefordították angolra, hangos moraj futott végig az üléstermen.
Most még egy valaki volt hátra, a magyar megbízott. Az elnök megkérdezte tőle: óhajt-e nyilatkozni. Dr. Szabó még egy idegeset szippantott cigarettájából, előredőlt székében, és egy papírlapról felolvasott néhány angol mondatot. Ez a néhány mondat azonban sokat mondott. Ugyanis kijelentette, hogy semmi hivatalos értesülése sincs a magyarországi fordulatról, annyit azért mégis mondhat magánértesülései alapján, hogy Budapesten új kormány alakult Kádár János vezetésével. Ezzel be is fejezte, és megelégedetten hátradőlt a székében. Mindenki ugyanarra gondolt a teremben. Ez a bozontos, sötét tekintetű fiatalember, aki megkapta Nagy Imre megbízatását, tulajdonképpen az oroszok embere volt, az ő malmukra hajtotta a vizet.
Szavazás következett. A Biztonsági Tanács 11 tagja közül 9 az Egyesült Államok javaslata mellett szavazott, Jugoszlávia tartózkodott a szavazástól, Szoboljev pedig "nemet" mondott. Mivel lényeges és nem eljárásbeli ügyről volt szó, ez a "nem" vétót jelentett. A 80 nem tudom hányadik szovjet vétót. Természetesen mindenki számított arra, hogy ez fog következni, és egy perc múlva Henry Cabot Lodge amerikai delegátus már olvasta is következő javaslatát. Hívja össze a Biztonsági Tanács az ENSZ rendkívüli közgyűlését a további tennivalók megvitatására. Szoboljev megint "nemmel" válaszolt. Mivel azonban ezúttal eljárásbeli kérdésben kellett dönteni, nem tudta megakadályozni a közgyűlés összehívásának kimondását. A jelenlévő Dag Hammarskjöld főtitkár megígérte, minden tőle telhetőt elkövet, hogy a közgyűlés még aznap, vagyis vasárnap délután összeüljön a magyar helyzet megtárgyalására. Ezzel tehát az ügy a közgyűlés kezébe került, ahol nincs vétó.
Hajnali 5 óra 17 perc volt az idő, Magyarországon 11 óra 7 perc. A nemzet történetének egyik legszomorúbb vasárnap délelőttje. Elszorult szívvel siettem az írógépemhez, hogy lekopogjam ezt a tragikus beszámolót.

Kedves hallgatóink! New York-i munkatársunk jelentését hallották.
Itt a Szabad Európa Rádiója!