00:00 | 00:00 |
A műsor leirata
Falusi asszonyok és férfiak, ifjak és öregek! Krisztus király ünnepe van ma. Hallgassátok Zoltán Károly megemlékezését!
Istentiszteletre, misére, ájtatosságra kondulnak templomaitok harangjai. Legtöbbjük öreg, kopott harang. Kongó szava úgy hozzánőtt életetekhez, mint a pacsirta dala. De figyeljétek csak, mintha ma másként szólna! Ünnepre hív benneteket, Krisztust a királyt ünnepeljük ma. De harangjaitok hangja ma még ennél is többet mond. Magyarok! Parasztok! Gyertek ebben a szorult helyzetben, gyertek az Isten házába és keressétek oltalmát annak, aki benneteket cserben még sohasem hagyott! Emberek halljátok meg harangjaitok üzenetét! Tudom, jót tudom, megértitek mindnyájan, hiszen az elmúlt esztendők keservében is alig volt más vigasztok, mint hitetek a templom, az imádság és papotok szava. Ma pedig, amikor Nándorfehérvár, Temesvár, Eger, Kőszeg hős védőinek méltó utódaiként éltek és harcoltok az ellenséggel megrakott sáncok között, még jobban, még öntudatosabban ragaszkodjatok ahhoz, amiből erőtök eddig is táplálkozott. Ha az elmúlt esztendők ünnepein, vasárnapjain kicsi volt templomotok, akkor ma még kisebb lesz. Ha eddig sokan álltatok a templom bejárata előtt is, akkor ma vastag gyűrűben álljátok körül ezt a szent helyet. Eddig se törődtetek azzal mit szól hozzá a párttitkár. Most lennétek rá figyelemmel, amikor az ő uralmuk bástyái inognak? Tegnap érkezett a hír, Szentgotthárdon az emberek felszabadult lélekkel tüntettek és ünnepeltek. A forradalmat, a szabadságot ünnepelték. Amikor ünnepi nagymisére vonult a város lakossága, vele tartott a határőrség, a zöld ÁVH is. A kékek esztendők alatt megátalkodottjai azonban vonakodtak. A lelkes tömeg így biztatta őket: "Ha magyarok vagytok velünk jöttök ti is!" És a kék ÁVH-sok engedelmesen követték a nép hívását. Esztendők vastag rideg válaszfalai omlottak le a szabadság leheletétől, és a testvéri szeretet új szövetsége kovácsolódott eddig egymást gyanúsan méregető magyarok között az ünnepi nagymise hangulatában. Ady látnoki képességével, és fajtájáért rajongó szeretetében így fejezte ki ezt a mindent feloldó hangulatot:
"Nem volna más vallás csak annyi,
imádni az Istent és egymást szeretni."
Menjetek magyarok a leghűségesebb szövetséges, Isten segítségét kérni a hazában! Falvakban, városokban egyaránt. És ne feledkezzetek meg azokról sem, akik ma fegyverrel a kezükben talán éppen kemény harcok közepette vigyáznak rátok, és harcolnak a magyar szabadságért. A keresztény világ ma Krisztus uralmát ünnepli minden teremtmény felett, mert ő általa teremtetett minden, ahogy Pál apostol mondja, az egekben és a földön, láthatók és láthatatlanok, akár királyi székek, akár fejedelemségek, akár hatalmasságok, minden ő általa és minden ő benne teremtetett. Ehhez a mindenekfelett uralkodó Krisztushoz imádkozunk ma, hogy lássa meg ennek a maroknyi népnek hősi küzdelmét, történelmi jelentőségű áldozatát. Minden teremtmények Ura! Segíts sokat szenvedett népedet!
Zoltán Károlyt hallották.
Itt a Szabad Európa Rádiója a Szabad Magyarország Hangja!
Istentiszteletre, misére, ájtatosságra kondulnak templomaitok harangjai. Legtöbbjük öreg, kopott harang. Kongó szava úgy hozzánőtt életetekhez, mint a pacsirta dala. De figyeljétek csak, mintha ma másként szólna! Ünnepre hív benneteket, Krisztust a királyt ünnepeljük ma. De harangjaitok hangja ma még ennél is többet mond. Magyarok! Parasztok! Gyertek ebben a szorult helyzetben, gyertek az Isten házába és keressétek oltalmát annak, aki benneteket cserben még sohasem hagyott! Emberek halljátok meg harangjaitok üzenetét! Tudom, jót tudom, megértitek mindnyájan, hiszen az elmúlt esztendők keservében is alig volt más vigasztok, mint hitetek a templom, az imádság és papotok szava. Ma pedig, amikor Nándorfehérvár, Temesvár, Eger, Kőszeg hős védőinek méltó utódaiként éltek és harcoltok az ellenséggel megrakott sáncok között, még jobban, még öntudatosabban ragaszkodjatok ahhoz, amiből erőtök eddig is táplálkozott. Ha az elmúlt esztendők ünnepein, vasárnapjain kicsi volt templomotok, akkor ma még kisebb lesz. Ha eddig sokan álltatok a templom bejárata előtt is, akkor ma vastag gyűrűben álljátok körül ezt a szent helyet. Eddig se törődtetek azzal mit szól hozzá a párttitkár. Most lennétek rá figyelemmel, amikor az ő uralmuk bástyái inognak? Tegnap érkezett a hír, Szentgotthárdon az emberek felszabadult lélekkel tüntettek és ünnepeltek. A forradalmat, a szabadságot ünnepelték. Amikor ünnepi nagymisére vonult a város lakossága, vele tartott a határőrség, a zöld ÁVH is. A kékek esztendők alatt megátalkodottjai azonban vonakodtak. A lelkes tömeg így biztatta őket: "Ha magyarok vagytok velünk jöttök ti is!" És a kék ÁVH-sok engedelmesen követték a nép hívását. Esztendők vastag rideg válaszfalai omlottak le a szabadság leheletétől, és a testvéri szeretet új szövetsége kovácsolódott eddig egymást gyanúsan méregető magyarok között az ünnepi nagymise hangulatában. Ady látnoki képességével, és fajtájáért rajongó szeretetében így fejezte ki ezt a mindent feloldó hangulatot:
"Nem volna más vallás csak annyi,
imádni az Istent és egymást szeretni."
Menjetek magyarok a leghűségesebb szövetséges, Isten segítségét kérni a hazában! Falvakban, városokban egyaránt. És ne feledkezzetek meg azokról sem, akik ma fegyverrel a kezükben talán éppen kemény harcok közepette vigyáznak rátok, és harcolnak a magyar szabadságért. A keresztény világ ma Krisztus uralmát ünnepli minden teremtmény felett, mert ő általa teremtetett minden, ahogy Pál apostol mondja, az egekben és a földön, láthatók és láthatatlanok, akár királyi székek, akár fejedelemségek, akár hatalmasságok, minden ő általa és minden ő benne teremtetett. Ehhez a mindenekfelett uralkodó Krisztushoz imádkozunk ma, hogy lássa meg ennek a maroknyi népnek hősi küzdelmét, történelmi jelentőségű áldozatát. Minden teremtmények Ura! Segíts sokat szenvedett népedet!
Zoltán Károlyt hallották.
Itt a Szabad Európa Rádiója a Szabad Magyarország Hangja!
Információk
Adásba került | 1956-10-28 10:46 |
Hossz | 0:04:18 |
Cím | Megemlékezés |
Műsorkategória | Falusi adás |
Ismétlések |
1956-10-28 10:46 |
Szerkesztő | Kovács K. Zoltán |