Falusi adás

Szignál

Kedves hallgatóink! A mai falusi adásunkban a szabad világ mezőgazdasági életéről adunk képet. Zoltán Károly munkatársunk a közelmúltban Hollandiában járt, bizonyára érdekli hallgatóinkat, mit látott, mit tapasztalt. Mai beszámolójában mi másról beszélhetne, mint a világhíres holland kertgazdálkodásról. Kérjük, hallgassák meg beszámolóját!

Szignál

Manapság újból sok szó esik hazánkban "Kert-magyarországról". Előrángatták a feledés homályából megboldogult Somogyi Imre nevét, "Kert-magyarország" című könyvét, s azon lelkendeznek, hogy új mezőgazdasági politika körvonalai mutatkoznak. Mintha nem is évtizedek óta tartana a szakemberek és írók vitája a magyar mezőgazdaság belterjessé tételéről, eltekintve attól a néhány kemény esztendőtől, amikor még a szólásszabadság mai mértéke is ismeretlen volt. A baj csak az, kedves hallgatóim, hogy amíg mi erről a kérdésről csak vitatkoztunk és ennél tovább ma sem jutottunk, a kicsi holland nép igazi kert-országot teremtett, nagy szorgalommal és hozzáértéssel. A holland kertkultúra tulajdonképpen egyidős az úgynevezett az ipari forradalommal. Amikor a Hollandiával szomszédos Angliában és Nyugat-Németországban 1850 táján megindult a nagyarányú ipari fejlődés, a hollandok kitűnő kereskedelmi érzékükkel hamar felfedezték a kerti termékek, zöldség és gyümölcsfélék rohamosan növekedő szükségletét. Ettől kezdve a kertgazdálkodás gyors ütemű fejlődésnek indult. A húszas években már nagy tételekben szállítják a holland kertészek termékeiket Németországba, Angliába, Franciaországba, Svájcba, az Észak-Amerikai Egyesült Államokba, Belgiumba és a Skandináv államokba. A második világháború idején azonban a termelés érthető okokból visszaesett. Annyira, hogy bizony az ország lakossága a német megszállás idején éhezett. Körülbelül az a sors érhette a holland kertkultúrát, a zöldségtermesztést, mint a miénket az elmúlt esztendők során. De ahol egy termelési ágnak szinte történelmi múltja van, ott a szabadság csodát művel. Ez történt Hollandiában is, a második világháború után. A holland kertgazdaság az utóbbi esztendőkben öt fő irányban specializálódott. Ilyen szempontból említésre méltó a zöldségtermesztés, a gyümölcstermesztés, továbbá a virághagyma-, a virágmagtermelés és a facsemeték nagyméretű előállítása. Most pedig, kedves hallgatóink, képzeletben üljünk vonatra és rohanjunk végig ennek az érdekes kis országnak jellegzetes zöldségtermesztő vidékein. Mindenekelőtt hadd mondjam el, hogy még 1900-ban a zöldségtermő terület kereken 40 ezer katasztrális holdat tett ki, ma már 76 ezret, tehát csaknem kétszer annyit borítanak el a káposzta, spárga, borsó, hagyma és répatáblák. A termelés belterjességére jellemző, hogy a holland kertészek ugyanarról a darab földről egy esztendőben hat termést szednek le. Ez persze elképzelhetetlen lenne üvegházak nélkül. 1912-ben még csak ezer holdat borítottak a csillogó üvegtáblák, ma már négy és fél ezer hold fedett területen folyik kertészkedés. Képzeljék el, kedves hallgatóink, hogy most Hága-Rotterdam-Hoek van Holland háromszögben járunk. Kertgazdálkodás szempontjából ez Hollandia legjelentősebb vidéke. Dél-holland üvegkörzetnek mondják ezt a tájat, mert amíg a szem ellát üvegházak csillognak egymás hegyén-hátán. Érdekes jellegzetessége a vidéknek még a sok magas füstölgő kémény. Az üvegházakat ugyanis rendszeresen és erősen fűtik, hogy a paradicsom és az uborka minél korábban kerüljön piacra. Érdekes látvány, amikor a behavazott üvegházak ablakain kikandikál az üde zöld uborkainda. Találó tehát az üvegkörzet elnevezés, hiszen csupán ezen a kis területen 2200 katasztrális holdat művelnek üvegtető alatt. Ez körülbelül a fele az összes üvegházi területnek. Természetesen a szabadban is folyik kerti termesztés, körülbelül 6800 katasztrális holdon. Tehát tulajdonképpen ez az egész dél-holland vidék egyetlen hatalmas kert, amelyből egy-egy termelőre csak egy-másfél katasztrális hold jut, de a tisztességes megélhetéshez ez is elegendő. A vidék fő terményei a paradicsom, uborka, saláta, endívia, sárgarépa, dinnye, spenót és a hagyma. Nem kevésbé híres ez a vidék gyümölcstermesztéséről sem. Természetesen ez is az üvegházakban folyik. A szőlő, őszibarack és ringló termőterület kétharmad része esik erre a tájra. Jól hallották, kedves hallgatóink, itt a gyümölcsöt is üvegházakban termelik. Az üveg alatt lévő gyümölcstermő-terület az egész országban 1100 katasztrális hold. Ezekben az üvegházakban, amelyeket részben fűtenek, igen belterjes termelés folyik. A futtatott, irányított növésű gyümölcsfák alatt rendszerint még külön zöldségtermesztés is folyik. De most búcsúzzunk el ettől a vidéktől, kedves hallgatóink, és utazzunk Amszterdam irányába, tehát az ország közepe felé. Feltűnő, érdekes látvány a sok kisebb-nagyobb méretű csatorna. Olyan ez a holland táj, ha az ember a vonat ablakából nézi, mintha az egész ország egy-két holdas szigetekből állna, vagyis a csatornák kicsi parcellákra szabdalják ezt a rendszerint a tengerszíne alatt fekvő földet, hogy levezessék, illetve megfelelő szinten tartsák a magas, alulról állandóan táplált talajvizet. Most a különleges De Venen-i zöldségközpont vidékén járunk. A fekete földű lápvidék - nálunk manyi földnek mondanák - alig-alig emelkedik ki a sok csatorna és tócsa vizének tükréből. Errefelé zöldbabot, cukorborsót, salátát és földiepret termelnek. A sok víz egyenletessé teszi a hőmérsékletet, és ezáltal megakadályozza az éjszakai fagyokat, úgy hogy ezen a tájon terem a legelső szabadföldi zöldségféle, minden esztendőben. Van még Hollandiának több nevezetes zöldségtermő vidéke is, de talán ebből is meg tudjuk ítélni, milyen messze járnak a hollandok előttünk. Persze sok mindenről kellene még beszélgetnünk. A termeléstechnikáról, a termékek minőségéről, az értékesítésről és általában a gazdasági helyzetről. Megígérem, kedves hallgatóim, alkalomadtán visszatérek mindezekre. Most csak annyit engedjenek meg, hogy megemlítsem a holland zöldségexport nyersen és tartósítva 1952-ben 4 millió 665 ezer mázsa volt, 2 millió 100 ezer hollandkorona értékben. Ez a hatalmas összeg vásárlóértékét számítva megfelel 200 000 millió, azaz 2 milliárd 100 millió forintnak. Hollandia kerti termékekből eredő összes bevétele azonban kereken ötmilliárd forint, és ne felejtsük, kedves hallgatóim, ez a hatalmas összeg csak 170 ezer katasztrális hold hozadéka. Íme, erre képes egy kicsiny, szorgalmas nép, amely a maga ízlése, természete szerint szabadon irányíthatja életét, országának sorsát és gazdasági rendjét. Nincs várakozni való, elő az eltemetett tervekkel. A hollandokkal szemben évszázados lemaradást kell behoznunk. Ismerve népünk tehetségét, országunk adottságait, nem kilátástalan ez a vállalkozás. De a siker legfontosabb feltétele a szabadság. Az ország és minden lakójának teljes függetlensége és szabadsága.

Mai Falusi adásunkban Zoltán Károly munkatársunk a holland kertgazdálkodás néhány jellegzetes vonását ismertette.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!