00:00 | 00:00 |
A műsor leirata
Kedves hallgatóink, felolvassuk Vasvári Gergely összefoglaló helyzetjelentését.
Szignál
A harci cselekményekről, kedves hallgatóm, ellentmondó hírek érkeznek. Egyes jelentések szerint Budapest több pontján az éjszakai, hajnali, reggeli órákban harcok voltak. Lövöldözés volt a XI. kerületben, és nagyobb méretű összetűzésekre került sor a Kilián laktanyánál. Szovjet egységek birtokukba akarták venni a laktanyát, amelyet azonban magyar katonák, munkások és diákok ezrei hősiesen védelmeztek és tartottak.
Ezekkel a hírekkel ellenkezik a Magyar Távirati Iroda közlése. E szerint a szovjet csapatok megkezdték kivonulásukat Budapestről. A helyzet tehát áttekinthetetlen. Annyi azonban bizonyos, hogy a szabadságharcosok nem adják ki kezükből a fegyvert. A tűzszüneti felhívás óta a legnagyobb éberséggel figyelik a kormány mozdulatait, és el vannak szánva arra, hogy a követeléseket és az ígéreteket nem engedik elsikkasztani.
Különböző hírek érkeznek a szovjet csapatmozdulatokról is. Az ENSZ Biztonsági Tanácsán Dixon angol küldött még az éjszaka folyamán szemére vetette a szovjet delegációnak, hogy Románia felől orosz csapatok lépték át a magyar határt. Lehetséges, hogy ez az információ a jelen pillanatban már túlhaladott. Ezzel a hírrel kapcsolatosan azonban meg kell említenünk, hogy az osztrák határt birtokukban tartó magyar szabadságharcosok arról beszélnek, ha újabb harcra kerülne a sor, nem haboznának, és el vannak szánva arra, hogy újra felvegyék a küzdelmet az oroszokkal szemben.
Más hírek arról számolnak be, hogy a kelet felől az országba érkezett szovjet csapatok felvonulása megállt. Az ország számos helyén magyar és orosz csapatok beásták magukat, és farkasszemet néznek egymással. A szabadságharcosok az ország keleti részén számos helyen felrobbantották a síneket és használhatatlanná tették a vasúti berendezést, hogy a Szovjetunióból érkező hadianyag utánpótlást és a vasúton történő csapatszállításokat megakadályozzák. A Záhony-Budapest vonalon a vonatok napok óta csak szakaszonként közlekednek. A szabadságharcosok más Tiszán-túli vasútvonalakat is használhatatlanná tettek. Ily módon a Záhony irányában a kifelé és befelé futó vasúti közlekedés teljesen megszűnt. A kincses kapu be van zárva.
A Dunántúlon a helyzet egyre szilárdul. A szabadságharcosok innen kiindulva az utóbbi napok során ellenőrzésük alá vették az ország számos keleti területét is. Megerősödtek a Kecskemét-Kiskunhalas-Szeged körzetben, ahol a még eddig át nem állt magyar hadosztályok is csatlakoztak a nemzeti ügyhöz. Szombathely térségében a szabadságharcosok kiszélesítették állásaikat.
Mi a helyzet a politikai fronton? Nézzük most meg, hogyan vélekednek a szabadságharcosok Nagy Imre beszédéről, és a nyomában kialakult helyzetről? A szabadságharcosok egy nyugati újságíró előtt elmondották, hogy gyanakvással és fenntartással fogadják a budapesti kormány bejelentését, amely szerint a szovjet haderő kivonul Magyarországról. Kétségtelen - hangoztatják a felkelők -, hogy Nagy Imre kormánya több vonatkozásban is meghajolt a nemzeti ügy előtt. De máig sem jelentette ki, hogy hozzájárul szabad választások megtartásához. A magyar vér pedig azért hullott, hogy a nemzet maga dönthessen eljövendő kormányformájáról. Így vélekednek a szabadságharcosok Nagy Imre ígéreteiről és a jövőről. Nyugati újságíróknak arra a kérdésére, hogy mit tartanak a szovjet csapatok kivonásával kapcsolatos bejelentésekről, a szabadságharcosok ezt válaszolták: Akkor hisszük, amikor látjuk.
Így beszélnek azok, akik a nemzeti ügyért vállalták a harcot, és akik a fegyvert jelen pillanatban sem adták ki a kezükből. Hasonlóan erélyes követelések alakulnak ki a politikai fronton. Győr, Miskolc, Pécs, Debrecen és az ország legtöbb városa megalakította nemzeti bizottságát. Ez a vidéken történő közigazgatási hatalomátvétel erősen aggasztja a központi kormányt. A Szabad Nép ma reggeli száma arról panaszkodik, hogy a megalakuló tanácsokból az ország népe mindenütt kihagyja a régi, gyűlölt kommunistákat.
Más jelentések arról számolnak be, hogy azok a volt kommunisták, akik a nehéz időkben a néppel tartottak, és akik habozás nélkül csatlakoztak a nemzet szabadságharcához, továbbá is részt vesznek a helyi közigazgatás munkájában. A legtöbb helyen azonban a régi kommunista közigazgatás tagjai visszahúzódnak. Egyre világosabb, hogy a nemzeti ügy képviselői határozott követeléseket támasztanak a kormánnyal szemben. Változatlan erővel követelik a szovjet csapatok kivonását az ország területéről, és a szabad választások elrendelését. A Győri Rádió általános szabad választásokat, és valóságos reformokat követel.
A mosonmagyaróvári és hegyeshalmi szabadságharcosok közös kiáltványt adtak ki. Ebben az alábbiakat követelik: Szabad, demokratikus választásokat az Egyesült Nemzetek Szervezetének felügyelete mellett. Amíg a végleges kormány megalakul, Magyarország külső és belső biztonságát garantálja az Egyesült Nemzetek Szervezete. Minden demokratikus párt kapja meg a szabad szervezkedés jogát. Követeljük a sajtó- és gyülekezési szabadságot, a munkásság szabad szervezkedését, a parasztság érdekvédelmi szervezeteinek megalakítását és a kolhozok feloszlatását. A földet juttassák a parasztok kezébe. Végleg számolják fel a titkosrendőrséget. Állítsák vissza a teljes és tökéletes vallásszabadságot, és orvosolják az egyházakat ért súlyos sérelmeket. Első és legfontosabb követelésünk azonban, hogy a szovjet megszállók azonnal vonuljanak ki az országból.
Kedves hallgatóink, összefoglaló helyzetjelentésemet most egy pillanatra megszakítom, hogy helyet adjak a debreceni kórház felhívása számára. A debreceni kórház sürgősen vastüdőt kér. A felhívásra válaszként közöljük, hogy Münchenben minden intézkedést megtettünk, hogy a kívánt vastüdő még a mai nap folyamán útnak induljon Debrecenbe.
Kedves hallgatóim, helyzetjelentésemet most pár percre annak szentelem, hogy beszámoljak a Magyarország felé induló orvosi segélyekről. Nyugatnémet támaszpontokról az angol légierő 21 gépe érkezett Bécsbe, élelmiszert és gyógyszert hozott. Az angolok 25 ezer font értékben küldtek segítséget. Finnországból 336 palack vérplazma indult el. A dánok elsősegélyként 200 mázsa élelmiszerkonzervet indítottak útnak. Svájc repülőgépei vérplazmát és gyógyszert visznek. Két nagy amerikai személyszállítógép penicillint és kötszert visz a magyar határ felé. Más amerikai gépek szérumot és speciális gyógyszereket szállítanak. A bécsi pékek 6 ezer kiló kenyeret sütnek. Varsóban az emberek sorban állnak a kórházak előtt, hogy vért adjanak. Franciaországból élelmiszer és gyógyszer érkezik. Az osztrák kormány ruhaszállítmányokat állít össze. Olasz orvosok nagy csoportban indultak el az osztrák-magyar határra, hogy kezeljék a nemzeti szabadságharc sebesültjeit. Rómából külön repülőgépek szállnak fel a legszükségesebb gyógyszerekkel.
A mai nap folyamán az Értelmiség Forradalmi Bizottsága erélyes követeléseket támasztott a kormánnyal szemben. A diákság, az írók, újságírók, képzőművészek, egyetemi oktatók, ifjúsági kollégiumok, Petőfi Kör, a zeneművészek és a MEFESZ szervezetek hangoztatják az ÁVH felszámolásának és a szovjet csapatok kivonásának szükségességét. A Bizottság levele többek között ezeket mondja: Dicsőség a szabadságharc elődeihez méltó magyar ifjúságnak. Halottaink vére nem hullott hiába. Büszkén állhatunk ismét a világ elé. Elszánt szabadságharcunkkal elértük, hogy nemzeti becsületünk ismét teljes fényben ragyog. Az Értelmiségi Bizottság főbb követelései a következők: A szovjet csapatok kezdjék meg kivonulásukat az egész ország területéről. A kormány szüntesse meg hátrányos külkereskedelmi szerződéseinket. A magyar föld kincseit, uránium, bauxit, a parasztok munkájának gyümölcsei ne kerülhessenek potom áron idegenbe, titkos szerződések révén. A továbbiakban az Értelmiségi Bizottság követeli, hogy a gyárak és a bányák legyenek valóban a munkásoké. Biztosítsák a magánkisipar és kiskereskedelem működését. Szüntessék meg a kiszipolyozó normarendszert. A szakszervezetek legyenek a munkások valóságos érdekvédelmi szervei. Biztosítsák a termelés szabadságát. Támogassák az önkéntes szövetkezeteket, és mindenekelőtt az egyéni termelőket. Töröljék el a parasztokat kirabló, gyűlöletes beszolgáltatási rendszert. Adjanak kárpótlást a tagosítással és más törvénytelenséggel sújtott parasztoknak. Biztosítsák a teljes szólás-, sajtó- és gyülekezési szabadságot. Október 23-át, a felszabadító harc kezdetének napját nyilvánítsák nemzeti ünneppé.
Utoljára említjük az Értelmiség Forradalmi Bizottságának egyik legfőbb követelését, amely így hangzik: Követeljük az általános titkos választásokat. A nép szabadon állíthasson jelölteket.
A helyzetünkre vonatkozó nemzetközi eseményekhez tartozik az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülése. A Tanácsban a Szovjetunió ellenezte a magyar kérdés napirendre tűzését. A három nyugati nagyhatalom visszautasította a szovjet ellenzést. A nyugati hatalmak mellett szavazott a Tanács többi 9 állama, Jugoszlávia viszont tartózkodott a szavazástól. Az angol, amerikai, francia, kubai és perui küldött éles szavakkal ítélte el a beavatkozás tényét, és a szovjet kegyetlenkedéseket. A Biztonsági Tanács legélesebb formában elítélte a Szovjetunió katonai lépéseit. Az ülés öt és félóra hosszat tartott. A tárgyalásokat folytatják. A legközelebbi ülés időpontját még nem közölték.
Dulles külügyminiszter a mai nap folyamán ismét nyilatkozott a magyar ügyről. "Az amerikai kormányt - mondotta - a legközelebbről érinti a kommunista kormány ellen fellázadt magyar nép szenvedése. Az Egyesült Államok a legerélyesebben folytatja akcióját a helyzet rendezésére."
Nyilatkozott Eden angol miniszterelnök is. "Anglia - mondotta Eden - együttérzéssel és csodálattal figyeli a magyar nép szabadságharcát, az angol kormány és az angol társadalom a Nemzetközi Vöröskereszt útján minden segítséget megad a magyar népnek."
Végezetül, kedves hallgatóim, hadd számoljak be azokról a hírekről, amelyek az ország hangulatát jellemzik. A nép örömmámorban úszik, mert látja, hogy rettenthetetlen bátorsága és a harcosok hősiessége a tegnapi napon megállásra kényszerítette a szovjet akciót, és legyűrte a moszkovita klikket. Az ország legkülönbözőbb városaiban a nép mindenütt követeli, hogy büntessék meg azokat, akik gonoszságukkal felidézték a vérontást. A gyárak munkásai a Dunántúlon éppúgy, mint az ország keleti részein bejelentették, hogy folytatják a sztrájkot, és nem veszik fel a munkát mindaddig, amíg a szabadságharcosok követeléseit nem telesítik.
Összefoglalóm végén meg kell emlékeznem a külföldi újságírók Budapesten folytatott nagy jelentőségű munkájáról. A nagy nyugati lapok tudósítói azonnal a harcok színhelyére siettek, figyelik az eseményeket és az egész világot híven tájékoztatják a szabadságharcosok hősiességéről és a nemzeti szabadságharc megrendítő élményeiről. Nemrég érkezett a hír, hogy ez áldozatos munka közepette Budapesten megsebesült Noel Barber, a londoni Daily Mail tudósítója. Egy orosz katona rálőtt a felkelő csoporttal tartó angol újságíróra, aki fejsebet kapott. Állapota nem életveszélyes.
Kedves hallgatóim, most, amikor jelentésemet zárom, újabb hír még nem érkezett. A legújabb eseményekkel, és az egész napot átfogó helyzetképpel a késő esti órákban jelentkezem. A viszont hallásra.
Szignál
Kedves hallgatóink, Vasvári Gergely összefoglaló helyzetjelentését hallották.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!
Szünetjel
Szignál
A harci cselekményekről, kedves hallgatóm, ellentmondó hírek érkeznek. Egyes jelentések szerint Budapest több pontján az éjszakai, hajnali, reggeli órákban harcok voltak. Lövöldözés volt a XI. kerületben, és nagyobb méretű összetűzésekre került sor a Kilián laktanyánál. Szovjet egységek birtokukba akarták venni a laktanyát, amelyet azonban magyar katonák, munkások és diákok ezrei hősiesen védelmeztek és tartottak.
Ezekkel a hírekkel ellenkezik a Magyar Távirati Iroda közlése. E szerint a szovjet csapatok megkezdték kivonulásukat Budapestről. A helyzet tehát áttekinthetetlen. Annyi azonban bizonyos, hogy a szabadságharcosok nem adják ki kezükből a fegyvert. A tűzszüneti felhívás óta a legnagyobb éberséggel figyelik a kormány mozdulatait, és el vannak szánva arra, hogy a követeléseket és az ígéreteket nem engedik elsikkasztani.
Különböző hírek érkeznek a szovjet csapatmozdulatokról is. Az ENSZ Biztonsági Tanácsán Dixon angol küldött még az éjszaka folyamán szemére vetette a szovjet delegációnak, hogy Románia felől orosz csapatok lépték át a magyar határt. Lehetséges, hogy ez az információ a jelen pillanatban már túlhaladott. Ezzel a hírrel kapcsolatosan azonban meg kell említenünk, hogy az osztrák határt birtokukban tartó magyar szabadságharcosok arról beszélnek, ha újabb harcra kerülne a sor, nem haboznának, és el vannak szánva arra, hogy újra felvegyék a küzdelmet az oroszokkal szemben.
Más hírek arról számolnak be, hogy a kelet felől az országba érkezett szovjet csapatok felvonulása megállt. Az ország számos helyén magyar és orosz csapatok beásták magukat, és farkasszemet néznek egymással. A szabadságharcosok az ország keleti részén számos helyen felrobbantották a síneket és használhatatlanná tették a vasúti berendezést, hogy a Szovjetunióból érkező hadianyag utánpótlást és a vasúton történő csapatszállításokat megakadályozzák. A Záhony-Budapest vonalon a vonatok napok óta csak szakaszonként közlekednek. A szabadságharcosok más Tiszán-túli vasútvonalakat is használhatatlanná tettek. Ily módon a Záhony irányában a kifelé és befelé futó vasúti közlekedés teljesen megszűnt. A kincses kapu be van zárva.
A Dunántúlon a helyzet egyre szilárdul. A szabadságharcosok innen kiindulva az utóbbi napok során ellenőrzésük alá vették az ország számos keleti területét is. Megerősödtek a Kecskemét-Kiskunhalas-Szeged körzetben, ahol a még eddig át nem állt magyar hadosztályok is csatlakoztak a nemzeti ügyhöz. Szombathely térségében a szabadságharcosok kiszélesítették állásaikat.
Mi a helyzet a politikai fronton? Nézzük most meg, hogyan vélekednek a szabadságharcosok Nagy Imre beszédéről, és a nyomában kialakult helyzetről? A szabadságharcosok egy nyugati újságíró előtt elmondották, hogy gyanakvással és fenntartással fogadják a budapesti kormány bejelentését, amely szerint a szovjet haderő kivonul Magyarországról. Kétségtelen - hangoztatják a felkelők -, hogy Nagy Imre kormánya több vonatkozásban is meghajolt a nemzeti ügy előtt. De máig sem jelentette ki, hogy hozzájárul szabad választások megtartásához. A magyar vér pedig azért hullott, hogy a nemzet maga dönthessen eljövendő kormányformájáról. Így vélekednek a szabadságharcosok Nagy Imre ígéreteiről és a jövőről. Nyugati újságíróknak arra a kérdésére, hogy mit tartanak a szovjet csapatok kivonásával kapcsolatos bejelentésekről, a szabadságharcosok ezt válaszolták: Akkor hisszük, amikor látjuk.
Így beszélnek azok, akik a nemzeti ügyért vállalták a harcot, és akik a fegyvert jelen pillanatban sem adták ki a kezükből. Hasonlóan erélyes követelések alakulnak ki a politikai fronton. Győr, Miskolc, Pécs, Debrecen és az ország legtöbb városa megalakította nemzeti bizottságát. Ez a vidéken történő közigazgatási hatalomátvétel erősen aggasztja a központi kormányt. A Szabad Nép ma reggeli száma arról panaszkodik, hogy a megalakuló tanácsokból az ország népe mindenütt kihagyja a régi, gyűlölt kommunistákat.
Más jelentések arról számolnak be, hogy azok a volt kommunisták, akik a nehéz időkben a néppel tartottak, és akik habozás nélkül csatlakoztak a nemzet szabadságharcához, továbbá is részt vesznek a helyi közigazgatás munkájában. A legtöbb helyen azonban a régi kommunista közigazgatás tagjai visszahúzódnak. Egyre világosabb, hogy a nemzeti ügy képviselői határozott követeléseket támasztanak a kormánnyal szemben. Változatlan erővel követelik a szovjet csapatok kivonását az ország területéről, és a szabad választások elrendelését. A Győri Rádió általános szabad választásokat, és valóságos reformokat követel.
A mosonmagyaróvári és hegyeshalmi szabadságharcosok közös kiáltványt adtak ki. Ebben az alábbiakat követelik: Szabad, demokratikus választásokat az Egyesült Nemzetek Szervezetének felügyelete mellett. Amíg a végleges kormány megalakul, Magyarország külső és belső biztonságát garantálja az Egyesült Nemzetek Szervezete. Minden demokratikus párt kapja meg a szabad szervezkedés jogát. Követeljük a sajtó- és gyülekezési szabadságot, a munkásság szabad szervezkedését, a parasztság érdekvédelmi szervezeteinek megalakítását és a kolhozok feloszlatását. A földet juttassák a parasztok kezébe. Végleg számolják fel a titkosrendőrséget. Állítsák vissza a teljes és tökéletes vallásszabadságot, és orvosolják az egyházakat ért súlyos sérelmeket. Első és legfontosabb követelésünk azonban, hogy a szovjet megszállók azonnal vonuljanak ki az országból.
Kedves hallgatóink, összefoglaló helyzetjelentésemet most egy pillanatra megszakítom, hogy helyet adjak a debreceni kórház felhívása számára. A debreceni kórház sürgősen vastüdőt kér. A felhívásra válaszként közöljük, hogy Münchenben minden intézkedést megtettünk, hogy a kívánt vastüdő még a mai nap folyamán útnak induljon Debrecenbe.
Kedves hallgatóim, helyzetjelentésemet most pár percre annak szentelem, hogy beszámoljak a Magyarország felé induló orvosi segélyekről. Nyugatnémet támaszpontokról az angol légierő 21 gépe érkezett Bécsbe, élelmiszert és gyógyszert hozott. Az angolok 25 ezer font értékben küldtek segítséget. Finnországból 336 palack vérplazma indult el. A dánok elsősegélyként 200 mázsa élelmiszerkonzervet indítottak útnak. Svájc repülőgépei vérplazmát és gyógyszert visznek. Két nagy amerikai személyszállítógép penicillint és kötszert visz a magyar határ felé. Más amerikai gépek szérumot és speciális gyógyszereket szállítanak. A bécsi pékek 6 ezer kiló kenyeret sütnek. Varsóban az emberek sorban állnak a kórházak előtt, hogy vért adjanak. Franciaországból élelmiszer és gyógyszer érkezik. Az osztrák kormány ruhaszállítmányokat állít össze. Olasz orvosok nagy csoportban indultak el az osztrák-magyar határra, hogy kezeljék a nemzeti szabadságharc sebesültjeit. Rómából külön repülőgépek szállnak fel a legszükségesebb gyógyszerekkel.
A mai nap folyamán az Értelmiség Forradalmi Bizottsága erélyes követeléseket támasztott a kormánnyal szemben. A diákság, az írók, újságírók, képzőművészek, egyetemi oktatók, ifjúsági kollégiumok, Petőfi Kör, a zeneművészek és a MEFESZ szervezetek hangoztatják az ÁVH felszámolásának és a szovjet csapatok kivonásának szükségességét. A Bizottság levele többek között ezeket mondja: Dicsőség a szabadságharc elődeihez méltó magyar ifjúságnak. Halottaink vére nem hullott hiába. Büszkén állhatunk ismét a világ elé. Elszánt szabadságharcunkkal elértük, hogy nemzeti becsületünk ismét teljes fényben ragyog. Az Értelmiségi Bizottság főbb követelései a következők: A szovjet csapatok kezdjék meg kivonulásukat az egész ország területéről. A kormány szüntesse meg hátrányos külkereskedelmi szerződéseinket. A magyar föld kincseit, uránium, bauxit, a parasztok munkájának gyümölcsei ne kerülhessenek potom áron idegenbe, titkos szerződések révén. A továbbiakban az Értelmiségi Bizottság követeli, hogy a gyárak és a bányák legyenek valóban a munkásoké. Biztosítsák a magánkisipar és kiskereskedelem működését. Szüntessék meg a kiszipolyozó normarendszert. A szakszervezetek legyenek a munkások valóságos érdekvédelmi szervei. Biztosítsák a termelés szabadságát. Támogassák az önkéntes szövetkezeteket, és mindenekelőtt az egyéni termelőket. Töröljék el a parasztokat kirabló, gyűlöletes beszolgáltatási rendszert. Adjanak kárpótlást a tagosítással és más törvénytelenséggel sújtott parasztoknak. Biztosítsák a teljes szólás-, sajtó- és gyülekezési szabadságot. Október 23-át, a felszabadító harc kezdetének napját nyilvánítsák nemzeti ünneppé.
Utoljára említjük az Értelmiség Forradalmi Bizottságának egyik legfőbb követelését, amely így hangzik: Követeljük az általános titkos választásokat. A nép szabadon állíthasson jelölteket.
A helyzetünkre vonatkozó nemzetközi eseményekhez tartozik az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülése. A Tanácsban a Szovjetunió ellenezte a magyar kérdés napirendre tűzését. A három nyugati nagyhatalom visszautasította a szovjet ellenzést. A nyugati hatalmak mellett szavazott a Tanács többi 9 állama, Jugoszlávia viszont tartózkodott a szavazástól. Az angol, amerikai, francia, kubai és perui küldött éles szavakkal ítélte el a beavatkozás tényét, és a szovjet kegyetlenkedéseket. A Biztonsági Tanács legélesebb formában elítélte a Szovjetunió katonai lépéseit. Az ülés öt és félóra hosszat tartott. A tárgyalásokat folytatják. A legközelebbi ülés időpontját még nem közölték.
Dulles külügyminiszter a mai nap folyamán ismét nyilatkozott a magyar ügyről. "Az amerikai kormányt - mondotta - a legközelebbről érinti a kommunista kormány ellen fellázadt magyar nép szenvedése. Az Egyesült Államok a legerélyesebben folytatja akcióját a helyzet rendezésére."
Nyilatkozott Eden angol miniszterelnök is. "Anglia - mondotta Eden - együttérzéssel és csodálattal figyeli a magyar nép szabadságharcát, az angol kormány és az angol társadalom a Nemzetközi Vöröskereszt útján minden segítséget megad a magyar népnek."
Végezetül, kedves hallgatóim, hadd számoljak be azokról a hírekről, amelyek az ország hangulatát jellemzik. A nép örömmámorban úszik, mert látja, hogy rettenthetetlen bátorsága és a harcosok hősiessége a tegnapi napon megállásra kényszerítette a szovjet akciót, és legyűrte a moszkovita klikket. Az ország legkülönbözőbb városaiban a nép mindenütt követeli, hogy büntessék meg azokat, akik gonoszságukkal felidézték a vérontást. A gyárak munkásai a Dunántúlon éppúgy, mint az ország keleti részein bejelentették, hogy folytatják a sztrájkot, és nem veszik fel a munkát mindaddig, amíg a szabadságharcosok követeléseit nem telesítik.
Összefoglalóm végén meg kell emlékeznem a külföldi újságírók Budapesten folytatott nagy jelentőségű munkájáról. A nagy nyugati lapok tudósítói azonnal a harcok színhelyére siettek, figyelik az eseményeket és az egész világot híven tájékoztatják a szabadságharcosok hősiességéről és a nemzeti szabadságharc megrendítő élményeiről. Nemrég érkezett a hír, hogy ez áldozatos munka közepette Budapesten megsebesült Noel Barber, a londoni Daily Mail tudósítója. Egy orosz katona rálőtt a felkelő csoporttal tartó angol újságíróra, aki fejsebet kapott. Állapota nem életveszélyes.
Kedves hallgatóim, most, amikor jelentésemet zárom, újabb hír még nem érkezett. A legújabb eseményekkel, és az egész napot átfogó helyzetképpel a késő esti órákban jelentkezem. A viszont hallásra.
Szignál
Kedves hallgatóink, Vasvári Gergely összefoglaló helyzetjelentését hallották.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!
Szünetjel
Információk
Adásba került | 1956-10-29 18:21 |
Hossz | 0:14:34 |
Cím | Vasvári Gergely összefoglalója |
Műsorkategória | Kommentár |
Szerkesztő | Csonka Emil |