Széljegyzetek

Szignál

Egynémely elvtárs azon töri a fejét, hogyan lehetne nálunk az ifjúságot fellelkesíteni a szocializmus eszméje iránt. Hogyan elvtársak? Egyszerűen. Ne beszéljenek olyan sokat a szocializmusról, de adjanak több kenyeret. Ne gyakoroljanak nap mint nap önkritikát, hanem oldják meg a lakáskérdést. Ne lebegtessenek előttünk új és újabb párthatározatokat, hanem tegyenek elénk egy útlevelet, amivel szabadon lehet utazni, szabadon, mint a madár, oda, ahová akarunk. Hogy hogyan lehet a fiatalokat fellelkesíteni a szocializmus eszméje iránt? Emeljék fel a béreket, szállítsák le az árakat, teremtsenek olyan viszonyokat, amikor az embernek éveken át nem egy rossz felöltőre kell spórolni, hanem egy takaros kis házra, ahol nem a magzatelhajtásról kell tanácskozni 20 éves fejjel, hanem ahol örülni lehet a közelgő gyermekáldásnak. Biztosítsanak olyan kereseti viszonyokat, ahol a fiatal feleség, a fiatal édesanya otthon maradhat és nevelheti a gyermeket. Teremtsenek normális, emberi viszonyokat, és amikor már minden rendben van, akkor ördög vigye, nevezzék el az egészet szocializmusnak. Hogyan lehet a fiatalokat fellelkesíteni a szocializmus eszméje iránt? Elvtársak, mi Madách szavaival felelünk: az eszme nálunk a megélhetés.