00:00 | 00:00 |
A műsor leirata
Szignál
Nemzetközi sajtószemle következik. A magyar események külföldi visszhangját ismertetjük. A nagy sajtóanyagra való tekintettel ma már több tájékoztatót adtunk a nyugati lapok cikkeiről. Ez most sorrendben ötödik szemlénk.
Szignál
Ezt a beszámolót az amerikai New York Times vezércikkének ismertetésével kezdjük. A lap először megállapítja, hogy az elmúlt napokban a kelet-európai helyzet gyökeresen módosult, majd így folytatja:
Magyarországon mérhetetlen felháborodást keltettek a szovjet csapatmozdulatok. Ehhez mérhető az a visszatetszés, amely a sikeres magyar forradalom ellen intézett csehszlovákiai és keletnémet sajtótámadások miatt támadt. Lengyelországban a feszültség ugyancsak növekszik. Gomulka rendszere méltatlankodva veszi tudomásul, hogy a lengyel nép nem elégszik meg a nemzeti kommunizmussal, hanem a kommunista rendszer teljes felszámolására törekszik és a szovjet csapatok eltávolítását sürgeti - magyar mintára. Ilyen körülmények között a helyzet tisztázásához megfelelően járult hozzá az amerikai kormány, amikor 20 millió dollárt ajánlott fel Magyarországnak élelmiszer- és sürgős nyersanyag-vásárlásra. Ez a bejelentés az amerikai nép Magyarország iránti csodálatának gyakorlati kifejezése volt.
A New York Times ezt követően hangsúlyozza, hogy az amerikai kormány nem fűz politikai feltételeket a segély elfogadásához. A támogatást viszont Washington a független Magyarországnak ajánlotta fel. Az ország társadalmi és gazdasági rendszerétől nem függ a segély folyósításának megkezdése.
A lap cikke így folytatódik:
A magyarok és a többi kelet-európai nép nem élhet igazi szabadságban addig, amíg a szovjet csapatok ki nem vonulnak területükről. Nagy Imre miniszterelnök az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez fordult az orosz csapatmozdulatok miatt. Ez a megkeresés legalább olyan fontos problémát vet fel az ENSZ előtt, mint a közel-keleti probléma. Elképzelhető, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa a szovjet vétó miatt nem felelhet meg a magyar ügyben feladatának. Ebben az esetben össze kell hívni az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakát és ott kell keresni a megoldást. - Ezeket írta mai vezércikkében a New York Times.
Áttérve az olasz lapok véleményének ismertetésére, a milánói Corriere della Sera arról ír, hogy a Szovjetunió néhány nappal ezelőtt megígérte magyarországi alakulatainak kivonását. A lap megállapítja, hogy ennek ellenére újabb alakulatok lépik át a magyar határt. A Corriere della Sera szerint az újabb szovjet csapatok érkezése a világtörténelem egyik leghitványabb szószegésének és árulásának tekinthető. A lap kifogásolja, hogy az ENSZ-ben most Nasszer megmentéséről tárgyalnak, miközben szovjet harckocsik gyilkolják a magyar népet.
A kormányhoz közel álló Il Messaggero megállapításai a következők:
A magyarországi felkelésben nagy része van a rossz gazdasági helyzetnek. A magyarság mai életszínvonala olyan, mint Nyugat-Európáé volt a háború befejezése után. A javulásra nincs kilátás Magyarországon, ha a kommunista rendszer fennmarad.
Az olasz baloldali szocialisták lapja, az Avanti megállapítja, hogy a magyarországi fejlemények kritikus ponthoz érkeztek. A megdöbbentő orosz csapatmozdulatok véglegesen elidegenítették a tömegeket az egész szocializmustól. Remélhető, hogy a magyar nép ennek ellenére megvédi demokratikus vívmányait, például a földreformot, és véget vet a jelenlegi káosznak, mindenekelőtt az illetékes bíróságokra bízza majd az igazságszolgáltatás feladatának elvégzését - hangoztatja az Avanti.
Az Il Popolo, a kereszténydemokrata párt lapja ezeket írja:
A Vörös Hadsereg ez ideig a nép támogatójaként szerepelt. Legalább a szovjet rendszer állítása szerint volt az. A magyarországi harcban kiderült, hogy ez a hadsereg egy gyilkos szekta érdekeinek védelmezője.
Az Il Tempo, a legtekintélyesebb olasz napilapok egyike a következőket állapítja meg:
Togliatti, az Olasz Kommunista Párt főtitkára és csoportja új világrekordot állított fel szolgalelkűségben. A magyarországi eseményekkel összefüggésben a legképtelenebb szovjet álláspont előtt is meghajoltak és nem tiltakoztak a moszkvai valótlanságok ellen. Togliatti mostani magatartásáért legalábbis Sztálin-díjat érdemel.
A torinói La Stampa szerint Moszkva megértette, hogy a kommunizmus ügye Magyarországon elbukott.
Az olaszországi kommunista párt központi lapja, az Unità azt állítja, hogy Magyarországon megkezdte működését a fehérterror. A lap szerint a XX. pártkongresszus nagy megújhodási folyamatot indított el és súlyos hiba volt, hogy a lengyel és magyarországi kommunista vezetők ennek jelentőségét nem értették meg kellő időben. Az Unità az Olasz Szocialista Párthoz intézve szavait ezt hangoztatja:
A szocializmus felé az út fájdalmas kísérleteken és tapasztalatokon át vezet.
Az angol Times mai vezércikkében kijelenti:
Közel-keleti gondjaink egyetlen pillanatra sem feledtetik el velünk a magyar nép szenvedéseit és reményeit.
A Times szembeállítja a kivonulásról szóló szovjet ígéreteket a Vörös Hadsereg újabb alakulatainak beözönlésével. Megváltoznék egész Kelet-Európa helyzete, ha Magyarországnak sikerülne semleges állammá átalakulnia - hangoztatja az angol konzervatív lap, majd így folytatja:
Magyarországon a titoizmus már túlhaladott álláspont. A magyar szabadságharcosok sokkal közelebb állanak a Nyugathoz, mint az úgynevezett népi demokráciákhoz. Szovjet részről azt akarják elhitetni, hogy Magyarországon a kommunizmus felszámolása a fehérterror uralomra jutásához vezetne. Ez az állítás teljesen alaptalan. Kovács Béla, aki megbízhatóan nem kommunista, világosan megmondta, hogy nincs visszatérés a grófok, tőkések, bankárok Magyarországához. Ezek a szavak világosak és érthetőek. Tegyük hozzá, hogy ma semmiféle külső nyomás nem érvényesülhet a régi rend visszaállítására, mint ahogy az 1919-ben történt. - Ezeket állapította meg a mai Times.
A Manchester Guardian véleménye szerint nehéz elképzelni, hogy az oroszok megkockáztatnának egy újabb budapesti ostromot. Valószínű, hogy inkább a magyarok megfélemlítésére törekesznek erőik felvonultatásával - írja a lap. A Manchester Guardian erről a lehetőségről a következőket jegyzi meg:
A Szovjetunió még mindig alaposan félreismeri a magyar népet, ha azt hiszi, hogy bármivel is megfélemlítheti.
Az Economist című angol gazdasági és politikai hetilap szerint a magyarországi események hatása hamarosan megmutatkozik egész Közép- és Kelet-Európában. A lap ezt írja:
A magyar szabadságharc azt bizonyítja, hogy a munkások a kommunista uralom ellen fordultak. A kegyetlen vérengzés után a Szovjetunió Magyarországon a legcsekélyebb támogatásra sem számíthat. A magyarok harca az orosz pozíciók teljes bevételére irányult. Nyilvánvaló, hogy Sztálin utódai erősen alábecsülték az elnyomatás éveiben felgyülemlett elégedetlenség feszítőerejét. Moszkvát a lengyelországi, majd a magyarországi események készületlenül találták. Nagy Imre követelései után a szovjet vezetők bajosan feltételezhetik, hogy megfordíthatják az események menetét. - Ez volt az angol Economist véleménye a magyarországi és kelet-európai helyzetről.
Szignál
Nemzetközi sajtószemlét közvetítettünk. A magyar események külföldi visszhangját ismertettük. Ez volt ma ötödik sajtószemlénk.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!
Nemzetközi sajtószemle következik. A magyar események külföldi visszhangját ismertetjük. A nagy sajtóanyagra való tekintettel ma már több tájékoztatót adtunk a nyugati lapok cikkeiről. Ez most sorrendben ötödik szemlénk.
Szignál
Ezt a beszámolót az amerikai New York Times vezércikkének ismertetésével kezdjük. A lap először megállapítja, hogy az elmúlt napokban a kelet-európai helyzet gyökeresen módosult, majd így folytatja:
Magyarországon mérhetetlen felháborodást keltettek a szovjet csapatmozdulatok. Ehhez mérhető az a visszatetszés, amely a sikeres magyar forradalom ellen intézett csehszlovákiai és keletnémet sajtótámadások miatt támadt. Lengyelországban a feszültség ugyancsak növekszik. Gomulka rendszere méltatlankodva veszi tudomásul, hogy a lengyel nép nem elégszik meg a nemzeti kommunizmussal, hanem a kommunista rendszer teljes felszámolására törekszik és a szovjet csapatok eltávolítását sürgeti - magyar mintára. Ilyen körülmények között a helyzet tisztázásához megfelelően járult hozzá az amerikai kormány, amikor 20 millió dollárt ajánlott fel Magyarországnak élelmiszer- és sürgős nyersanyag-vásárlásra. Ez a bejelentés az amerikai nép Magyarország iránti csodálatának gyakorlati kifejezése volt.
A New York Times ezt követően hangsúlyozza, hogy az amerikai kormány nem fűz politikai feltételeket a segély elfogadásához. A támogatást viszont Washington a független Magyarországnak ajánlotta fel. Az ország társadalmi és gazdasági rendszerétől nem függ a segély folyósításának megkezdése.
A lap cikke így folytatódik:
A magyarok és a többi kelet-európai nép nem élhet igazi szabadságban addig, amíg a szovjet csapatok ki nem vonulnak területükről. Nagy Imre miniszterelnök az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez fordult az orosz csapatmozdulatok miatt. Ez a megkeresés legalább olyan fontos problémát vet fel az ENSZ előtt, mint a közel-keleti probléma. Elképzelhető, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa a szovjet vétó miatt nem felelhet meg a magyar ügyben feladatának. Ebben az esetben össze kell hívni az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakát és ott kell keresni a megoldást. - Ezeket írta mai vezércikkében a New York Times.
Áttérve az olasz lapok véleményének ismertetésére, a milánói Corriere della Sera arról ír, hogy a Szovjetunió néhány nappal ezelőtt megígérte magyarországi alakulatainak kivonását. A lap megállapítja, hogy ennek ellenére újabb alakulatok lépik át a magyar határt. A Corriere della Sera szerint az újabb szovjet csapatok érkezése a világtörténelem egyik leghitványabb szószegésének és árulásának tekinthető. A lap kifogásolja, hogy az ENSZ-ben most Nasszer megmentéséről tárgyalnak, miközben szovjet harckocsik gyilkolják a magyar népet.
A kormányhoz közel álló Il Messaggero megállapításai a következők:
A magyarországi felkelésben nagy része van a rossz gazdasági helyzetnek. A magyarság mai életszínvonala olyan, mint Nyugat-Európáé volt a háború befejezése után. A javulásra nincs kilátás Magyarországon, ha a kommunista rendszer fennmarad.
Az olasz baloldali szocialisták lapja, az Avanti megállapítja, hogy a magyarországi fejlemények kritikus ponthoz érkeztek. A megdöbbentő orosz csapatmozdulatok véglegesen elidegenítették a tömegeket az egész szocializmustól. Remélhető, hogy a magyar nép ennek ellenére megvédi demokratikus vívmányait, például a földreformot, és véget vet a jelenlegi káosznak, mindenekelőtt az illetékes bíróságokra bízza majd az igazságszolgáltatás feladatának elvégzését - hangoztatja az Avanti.
Az Il Popolo, a kereszténydemokrata párt lapja ezeket írja:
A Vörös Hadsereg ez ideig a nép támogatójaként szerepelt. Legalább a szovjet rendszer állítása szerint volt az. A magyarországi harcban kiderült, hogy ez a hadsereg egy gyilkos szekta érdekeinek védelmezője.
Az Il Tempo, a legtekintélyesebb olasz napilapok egyike a következőket állapítja meg:
Togliatti, az Olasz Kommunista Párt főtitkára és csoportja új világrekordot állított fel szolgalelkűségben. A magyarországi eseményekkel összefüggésben a legképtelenebb szovjet álláspont előtt is meghajoltak és nem tiltakoztak a moszkvai valótlanságok ellen. Togliatti mostani magatartásáért legalábbis Sztálin-díjat érdemel.
A torinói La Stampa szerint Moszkva megértette, hogy a kommunizmus ügye Magyarországon elbukott.
Az olaszországi kommunista párt központi lapja, az Unità azt állítja, hogy Magyarországon megkezdte működését a fehérterror. A lap szerint a XX. pártkongresszus nagy megújhodási folyamatot indított el és súlyos hiba volt, hogy a lengyel és magyarországi kommunista vezetők ennek jelentőségét nem értették meg kellő időben. Az Unità az Olasz Szocialista Párthoz intézve szavait ezt hangoztatja:
A szocializmus felé az út fájdalmas kísérleteken és tapasztalatokon át vezet.
Az angol Times mai vezércikkében kijelenti:
Közel-keleti gondjaink egyetlen pillanatra sem feledtetik el velünk a magyar nép szenvedéseit és reményeit.
A Times szembeállítja a kivonulásról szóló szovjet ígéreteket a Vörös Hadsereg újabb alakulatainak beözönlésével. Megváltoznék egész Kelet-Európa helyzete, ha Magyarországnak sikerülne semleges állammá átalakulnia - hangoztatja az angol konzervatív lap, majd így folytatja:
Magyarországon a titoizmus már túlhaladott álláspont. A magyar szabadságharcosok sokkal közelebb állanak a Nyugathoz, mint az úgynevezett népi demokráciákhoz. Szovjet részről azt akarják elhitetni, hogy Magyarországon a kommunizmus felszámolása a fehérterror uralomra jutásához vezetne. Ez az állítás teljesen alaptalan. Kovács Béla, aki megbízhatóan nem kommunista, világosan megmondta, hogy nincs visszatérés a grófok, tőkések, bankárok Magyarországához. Ezek a szavak világosak és érthetőek. Tegyük hozzá, hogy ma semmiféle külső nyomás nem érvényesülhet a régi rend visszaállítására, mint ahogy az 1919-ben történt. - Ezeket állapította meg a mai Times.
A Manchester Guardian véleménye szerint nehéz elképzelni, hogy az oroszok megkockáztatnának egy újabb budapesti ostromot. Valószínű, hogy inkább a magyarok megfélemlítésére törekesznek erőik felvonultatásával - írja a lap. A Manchester Guardian erről a lehetőségről a következőket jegyzi meg:
A Szovjetunió még mindig alaposan félreismeri a magyar népet, ha azt hiszi, hogy bármivel is megfélemlítheti.
Az Economist című angol gazdasági és politikai hetilap szerint a magyarországi események hatása hamarosan megmutatkozik egész Közép- és Kelet-Európában. A lap ezt írja:
A magyar szabadságharc azt bizonyítja, hogy a munkások a kommunista uralom ellen fordultak. A kegyetlen vérengzés után a Szovjetunió Magyarországon a legcsekélyebb támogatásra sem számíthat. A magyarok harca az orosz pozíciók teljes bevételére irányult. Nyilvánvaló, hogy Sztálin utódai erősen alábecsülték az elnyomatás éveiben felgyülemlett elégedetlenség feszítőerejét. Moszkvát a lengyelországi, majd a magyarországi események készületlenül találták. Nagy Imre követelései után a szovjet vezetők bajosan feltételezhetik, hogy megfordíthatják az események menetét. - Ez volt az angol Economist véleménye a magyarországi és kelet-európai helyzetről.
Szignál
Nemzetközi sajtószemlét közvetítettünk. A magyar események külföldi visszhangját ismertettük. Ez volt ma ötödik sajtószemlénk.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!
Információk
Adásba került | 1956-11-03 23:15 |
Hossz | 0:09:02 |
Cím | Nemzetközi sajtószemle |
Műsorkategória | Nemzetközi sajtószemle |
Szerkesztő | Thury Zoltán |