Nemzetközi sajtószemle

Nemzetközi sajtószemle következik. A magyar események külföldi visszhangját ismertetjük. A nagy sajtóanyagra való tekintettel ma is több tájékoztatót adunk a nyugati lapok cikkeiről. Ez ma sorrendben első sajtószemlénk.

Mostani tájékoztatónkat két angol lap, a Daily Express és a Manchester Guardian cikkéről szóló beszámolóval kezdjük. A Daily Express a magyar kormány tegnapi elhatározását a semlegesség kimondásáról a Kreml által elszenvedett legnagyobb tekintélyveszteségnek és vereségnek nevezi. A lap szerint a kommunisták ehhez hasonló élményen még sohasem mentek keresztül. A lap cikke így folytatódik:
Magyarország a szovjet uralmat történelmi gesztussal utasította vissza. Erre a lépésre akkor került sor, amikor a Szovjetunió éppen mások felett akart ítélkezni. Hogy érték el a magyarok jogaik lelkesítő gyakorlását? Nem azzal, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez fordultak, nem azzal, hogy erkölcsi példát mutattak, nem azzal, hogy a világ közvéleményének nyomásában bíztak. A magyarok még mindig rabságban élnének, ha ezt csinálták volna. Ehelyett bátran felléptek, és határozottan cselekedtek. Ezeket írja a mai Daily Express.

A Manchester Guardian című liberális lap az újabb szovjet alakulatok Magyarországra érkezésével foglalkozik. A lap felteszi a kérdést: Az e a Szovjetunió szándéka, hogy még az eddiginél is elítélendőbb támadást intézzen Magyarország ellen? A Manchester Guardian sürgeti az Egyesült Nemzetek Szervezetét, haladéktalanul tárgyalja meg a magyarországi helyzetet. A lap megjegyzi, hogy a Biztonsági Tanács munkáját a szovjet vétó gátolja. A közgyűlés viszont megfelelő eszközökkel rendelkezik a béke helyreállítására. A Manchester Guardian megjegyzi, hogy az Egyiptom elleni támadással Franciaország és Anglia lelépett a bírói emelvényről, és most az Egyesült Államok kötelessége a szabad világot szembeállítani a szovjet támadással. A Manchester Guardian cikke így folytatódik:
A szovjet szándék sohasem volt a kérdésben világos. Hétfőn Moszkva hajlandó volt a közép- és kelet-európai országok kapcsolatainak felülvizsgálatára. A szovjet kormány beismerte, hogy hibákat követett el és kijelentette, hogy hajlandó a vörös hadsereg alakulatainak kivonásáról tárgyalni. Úgy látszott, hogy a Szovjetunió szembekerülve a forradalommal és az erőszak alkalmazása miatti világfelháborodással, tényleg a szabadság és függetlenség engedélyezésére gondolt. Most mindez megváltozott. A magyarok tüdejébe éppen csak bekerült a szabadság friss levegője, és ezt máris ki akarják belőlük szorítani. Az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének a legsürgősebben cselekednie kell!
Ez volt a magyarországi eseményekről az angol liberális Manchester Guardian véleménye.

A Tribune de Genéve című svájci lap nagybetűs címmel ad hírt Budapest kiürítéséről, de az újság soproni tudósítója saját szemével látta a nyugati megyékben mozgó szovjet csapatokat. A lap szerint a szovjet katonák félnek és szánalmas képet mutatnak, annál is inkább, mert nincs élelmiszerük, és nem mernek kérni az ellenséges lakosságtól.
Mindszenty bíboros szabadon bocsátásával és a közéletbe való bekapcsolódásával kapcsolatban megemlíti a lap egy nagy magyarországi keresztény párt létrehozásának lehetőségét.

A svájci német sajtó, teljesen a svájci kommunista párt központi lapja pálfordulásának hatása alatt áll, és belpolitikai síkra tereli a svájci kommunisták szovjetellenes magatartását. A Neue Zürcher Zeitung közli, hogy a lap egymillió forintot adományozott a magyarországi segélyakció javára.

Áttérve a francia lapokra: az Aurore nagy jelentőséget tulajdonít Mindszenty bíboros legelső kijelentésének, amelyet kevéssel Felsőpetény elhagyása után tett. "Újra kezdem a munkát ott, ahol nyolc esztendeje abbahagytam" - mondta a bíboros. Ebből a kijelentésből a lap arra következtet, hogy a hercegprímás egyrészt meg akarja fékezni a természetes bosszú híveit, másrészt egyházi és közjogi tekintélyét haladéktalanul helyre kívánja állítani.

A szocialista Populaire hangsúlyozza, hogy Moszkva hivatalosan is kijelentette: a szovjet kormányzat mélységesen sajnálja, hogy az események alakulása véráldozatot követelt. Azzal mentegetőzik, hogy a budapesti vérfürdőt az akkori magyar kormányzat akarta. Kiemeli a francia szocialista újság, hogy a szovjet beavatkozást olyan sztálinista kormány kérte, amelynek néhány életben maradt tagja bíróság előtt felel tetteiért. A szovjet csapatok távozása egy egész nemzet osztatlan óhaja - írja a lap.
A legnagyobb francia polgári napilap, a Figaro, vezércikkének címe: "A vörös Duna".
A magyarok mindig idegenkedtek a germán és a szláv kultúra nyomásától. A cári Oroszország 1849-ben, a bolsevisták pedig egy évszázaddal később tiporták sárba a legszentebb magyar törekvéseket. Itt az idő, hogy Franciaország észrevegye a magyar szellemi megújhodást. Vajon véget ért-e a lidércnyomás? Vajon Dávid végleg legyőzte-e Góliátot, és most parittyával a kézben diktálja-e feltételeit? Szeretnénk hinni, hogy így igaz! Magyarországon még él a szabadságszellem, és a legnemesebb erkölcs legtisztább hagyománya. Ezt írja a Figaro.

A baloldali Combat a varsói paktum várható felbontásában látja a nagy politikai eseményt.
Általános a nyugati vélemény, hogy a fegyveres erőpróba után most diplomáciai úton kell a magyaroknak bebizonyítaniuk a józanságot és az előrelátást. A következő lépések, a varsói egyezmény zökkenőmentes felmondása, a magyar semlegesség elismertetése, a győztes irányzat különböző csoportjainak oly módú összehangolása, ami nem hagy semmi kétséget a magyarság új demokratikus törekvéseinek őszintesége tekintetében.

A Combathoz hasonlóan a Le Monde a szuezi események ellenére is Magyarországnak szenteli vezércikkét. A lap szerint Ausztria után Magyarország az új láncszem a semleges államok sorában, amelyek Jugoszláviától Skandináviáig szétválasztják Európa két ellentétes érdekcsoportját. Nagy Imre kijelentette, hogy az orosz csapatok kivonulása után Magyarország fel fogja vetni a Varsói Szerződés létjogosultságának kérdését. Ami a közelmúltban még elképzelhetetlen volt, az az utolsó három hét eseményei során lehetségessé vált.

Az osztrák néppárt lapja, a Volksblatt ezt írja:
Egyet a leghatározottabban meg kell állapítanunk, a magyar nép saját magát szabadította fel. Az elmúlt évtizedben magára hagyták, a kommunista zsarnokság azt tett ezzel a szerencsétlen néppel, amit akart. Ugyanígy magára maradt a magyar nép azokban a történelmi órákban, amikor puszta ököllel nekirohant a kommunista szovjet páncélosoknak. Feladatát minden magárahagyatottság ellenére csodálatos módon megoldotta. Amikor Budapesten és a vidéki nagyvárosok, falvak utcáin a küzdelem folyt, a Nyugat elmulasztotta, hogy megfelelő támogatásban részesítse a harcoló hősöket. A magyarok tudomásul vették ezt a helyzetet, és a maguk erejével, a maguk öklével vívták ki ezt a győzelmet. A mostani győzelem mindenben őket illeti, ebből senki más nem kérhet részt.
A bécsi Volksblatt így fejezi be vezércikkét:
A magyarországi szabadságharc a világ legnagyobb és legdicsőbb szabadságharcainak sorába tartozik, és a következő évszázadok történelmének is intő példával szolgál. Arra nincs lehetőség, hogy minden egyes magyar szabadságharcosnak érdemei arányában külön hősi emlékművet emeljünk, de szívünkben tovább hordjuk a szabadságharcosok emlékét. Köszöntjük Magyarországot, köszöntjük a súlyosan sérült Budapestet, köszöntjük bátor és minden tiszteletre méltó szomszédunkat, a szabad magyar népet. Ezzel fejezte be cikkét a bécsi Volksblatt.

Szignál

Nemzetközi sajtószemlét közvetítettünk.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!

Szünetjel