Nemzetközi sajtószemle

1956. november 05. 23:41 ● 07:16

Ajtay Miklós
00:00 00:00

A műsor leirata

Nemzetközi sajtószemlénk következik. Beszámolunk a magyarországi szovjet hadjárat külföldi visszhangjáról.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung mai száma teljes mértékben visszatürközi azt a mélységes felháborodást, megrendülést és izgalmat, amelyet a magyarországi vérfürdő hírei a nyugatnémet közvéleményben keltettek. A lap egész első oldalát ezeknek az eseményeknek szenteli a következő, hat hasábra szedett összefoglaló cím alatt. "Az oroszok vérbe fojtották a magyar szabadságharcot."
A lap különféle külföldi távirati irodák jelentései alapján iparkodik átfogó képet adni az eseményekről. A bámulat hangján ír a magyarok hősiességéről és megbélyegzi a Szovjetunió aljas és alattomosan előkészített támadását. Részletesen ismerteti a magyar tragédia nyugati visszhangjait. Londonból keltezett tudósításában a következőket olvassuk:
Angliára a Magyarország ellen intézett szovjet támadás megrendítően hatott. A kormányhoz közelálló körök az elmúlt napokban még hittek abban, hogy a Szovjetunió páncélos haderejének és repülőgépeinek nagyméretű felvonultatásával csak mintegy erődemonstrációt hajt végre. Brit politikai körökben a szovjet támadás fölött érzett megbotránkozásba és borzalomba belevegyülnek az angol kormány általános külpolitikai magatartása ellen irányuló éles kritika hangjai is. Ezekben a körökben ismételten hangot adnak annak a nézetnek, hogy az egyiptomi angol beavatkozás és az Egyesült Nemzetek Szervezetének angol részről történt mellőzése a szuezi kérdéssel kapcsolatban, nyilvánvalóan felbátorította a Szovjetuniót Magyarország megrohanására. Lloyd külügyminiszter szombaton az alsóházban kitérő választ adott egy munkáspárti képviselőnek arra a gúnyos kérdésére, hogy az Egyesült Nemzeteknél működő brit megbízott miként viselkednék, ha a szovjet kormány Magyarország megrohanását azzal indokolná, hogy a Dunán hajózó szovjet alattvalók biztonságáról akart ily módon gondoskodni. A gúnyos célzás a szuezi beavatkozás brit részről történt indokolására vonatkozik.
A frankfurti lap Franciaország magatartásával is részletesen foglalkozik, és ezzel kapcsolatban a következőket jelenti:
Pineau francia külügyminiszter kijelentette, hogy az egész francia nép és a francia kormány tisztelettel hajlik meg a magyar nép bátorsága és mártíriuma előtt. A külügyminiszter sajnálkozását fejezte ki afölött, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete Magyarország megsegítése helyett inkább azzal törődik, hogy miként siethetne Nasszer segítségére. Párizsban rámutatnak arra is, hogy Moszkva Magyarországgal szemben ma olyan katonai beavatkozásra határozta el magát, aminőt még Sztálin sem mert elrendelni 1948-ban Jugoszlávia ellen, amikor Belgrád kilépett a szovjet tömbből. Úgy látszik - mondják a francia fővárosban - hogy a Szovjetunió határozottan hátat fordít azoknak a nézeteknek, amelyeket a Kreml még nemrégiben is magáévá tett. Amikor szovjet részről a magyar semlegességi nyilatkozatot célzatosan úgy értelmezik, hogy Magyarország át akart állani a kapitalista táborba, nyilvánvalóan a magatartásnak ez a módosulása jut kifejezésre. Ami Hollandiát illeti - írja tovább a frankfurti lap - értesüléseink szerint az egész németalföldi nép lelkét mélységes felháborodással tölti el a galád szovjet támadás. Drees miniszterelnök vasárnap délelőtt kijelentette, hogy döbbenten áll a Magyarországon folyó szörnyű eseményekkel szemben. Az egyházak híveiket rádió útján felszólították, hogy siessenek a templomokba és imádkozzanak Magyarországért. Hollandiában országszerte nagy a levertség és a méltatlankodás a szovjet galád magatartása felett.
A lap nyugat-berlini tudósítója a következőket jelenti:
A Magyarország ellen intézett szovjet támadás megdöbbentette Nyugat-Berlin lakosságát. Doktor Suhr, Nyugat-Berlin polgármestere felszólította a lakosságot, hogy mindennemű vasárnapi táncmulatságot szüntessen be. Lemmer, a Nyugat-Berlini Unió elnöke felhívta a berlinieket, hogy tűzzenek ki fekete zászlókat. Ezek a zászlók egyfelől a magyar szabadságharc áldozatai fölött érzett gyászt hirdetik, másfelől pedig kifejezésre juttatják azt is, hogy véget értek a szovjet politika gyökeres módosulása iránt eddig táplált ábrándképek is. A nyugat-berlini szenátus elrendelte, hogy a középületeken a zászlókat félárbocra eresszék. A berlini szabad rádió programját módosította, a magyarországi áldozatok emlékére komolyzenét illesztett műsorába, és tiszteletadásképpen adásait rövid időre megszüntette.
A nagy frankfurti lap, szerkesztőségi cikkében nagy tárgyilagossággal foglalkozik a szovjet támadás révén előállott új nemzetközi helyzettel, rámutat az Egyesült Nemzetek Szervezetének tehetetlenségére, és a következőket írja:
Vajon az Egyesült Nemzetek Szervezete a régi Népszövetség sorsára fog jutni? Azon az úton halad-e ez a szervezet, amely a tehetetlenség állomásain át a feloszláshoz vezet? Az ENSZ felszólította Franciaországot és Angliát, hogy Egyiptomban rendeljék el a "tüzet szüntess-t". A két nagyhatalom erre a felszólításra a maga részéről feltételek kiszabásával válaszolt. Az oroszok pedig Magyarországon gúnyosan lábbal tiporják az Egyesült Nemzetek egész Alapokmányát és olyan módon lépnek föl, ahogyan még Sztálin sem mert Jugoszláviával szemben föllépni. Kétség sem férhet hozzá, hogy a két nyugati nagyhatalom és a Szovjetunió egymásnak kölcsönösen megkönnyíti az erőszak alkalmazását. Magatartásuk oka azonban mélyebben rejlik. A nagyhatalmak pontosan lemérik azokat az erőket, amelyeket a velük szemben álló hatalmak katonai és politikai téren sorompóba tudnak állítani. Ezekkel az erőkkel számolnak, az Egyesült Nemzetektől azonban egyáltalában nem félnek. Az ENSZ-nek ugyanis semminő hatalmi eszköze sincs ahhoz, hogy döntéseinek érvényt szerezzen. Csak a kicsiny, vagy a középhatalmak félhetnek az ENSZ-től, de ezek is csak akkor, ha az ENSZ döntései mögött nagyhatalmak sorakoznak fel. Franciaország és Nagy-Britannia a Közel-Keleten arra törekszik, hogy a hajdani gyarmati népek fölemelkedését fékezze. Közép-Európában az oroszok brutális eszközökkel tartják fenn az erőszakon nyugvó hatalmukat. Kérdés, vajon a Szovjetunió kivonul-e Magyarországból, s az angolok és franciák odahagyják-e a Szuezi-csatorna övezetet, hogy ezáltal tiszteletet és megbecsülést szerezzenek az Egyesült Nemzeteknek, és elismerjék a világ közvéleményének ítéletét. Vagy pedig magatartásukkal határozottan be fogják-e bizonyítani, hogy a nagyhatalmak fittyet hánynak az Egyesült Nemzetek Szervezetére. Vagy pedig végül is Mollet francia miniszterelnöknek lesz-e igaza, aki így kiáltott fel: Milyen gyönyörű nemzetközi morál az, amelynek nevében a demokratákat biztosan vereség éri, míg a diktatúráknak biztosan nyert ügyük van.

Kedves hallgatóink! Nyugati lapszemlénket közvetítettük. Ismertettük a Frankfurter Allgemeine Zeitung állásfoglalását és értesüléseit a magyarországi tragédiával kapcsolatban.

Információk

Adásba került1956-11-05 23:41
Hossz0:07:16
CímNemzetközi sajtószemle
MűsorkategóriaNemzetközi sajtószemle
Ismétlések
1956-11-05 23:41
SzerkesztőAjtay Miklós
Műsor letöltése MP3