Nemzetközi sajtószemle

Nemzetközi sajtószemle következik. A magyarországi felkelés nyugati visszhangját ismertetjük.

A nyugati sajtó ma beszámolókban, vezércikkekben egyaránt első helyen tárgyalja a budapesti fejleményeket. Nemzetközi sajtószemlénkben először az amerikai lapok állásfoglalását ismertetjük.

Szignál

A legtekintélyesebb amerikai lap, a New York Times vezércikkének ezt a címet adta: Budapest mártírjai. A lap megállapítja, hogy a kelet-berlini, tiflisi és poznani felkelés után a budapesti lázadás jelzi a szovjet zsarnokság elleni hatalmas tiltakozássorozat legutóbb állomását. Budapesten a magyar fővárosban magyarok haltak meg szovjet golyóktól és szovjet harckocsik tüzelésétől. A mártírok meghaltak, de kiáltásuk tovább zeng. Oroszok menjetek haza! Ez a kiáltás bejárja az egész világot, messze földeken ver nagy visszhangot, hangoztatja a New York Times. A lap vezércikke így folytatódik:
Mi is gyászolunk és tisztelgünk a hősi halottak emléke előtt. A hősök tettei a magyar történelemnek arra az oldalára kerülnek, ahol Kossuth Lajos honvédeinek cselekedeteiről emlékezünk meg. Lehetetlen nem összehasonlítani az 1849-es és a mai eseményeket. Hiszen a magyar szabadságharc elbukásában döntő nagy része volt a Miklós cár által küldött orosz hadseregnek. Csakhogy 1849-ben nem voltak magyar Quislingek, akik felszólították volna az oroszokat magyarok gyilkolására a budapesti utcán. Ez a dicstelen szerep betöltetlen volt tegnapig, amikor Nagy Imre úgy határozott, hogy elvállalja a feladatot. Hisszük, hogy a budapesti mártírok áldozata nem hiábavaló. Poznan után a kommunista propaganda azt próbálta elhitetni a lengyel hősökről, hogy kapitalista ügynökök voltak. Ezt az állítást múlt szombaton maga Gomulka cáfolta meg. A budapesti felkeléssel összefüggésben hiábavaló minden hasonló vádaskodás. Tagadhatatlan, hogy a magyar munkásság és ifjúság kelt fel az orosz elnyomatás ellen. A forradalmárok indítóoka a hazafiasság és az elkeseredettség. Ugyanaz, ami a poznaniaké volt.
A New York Times ezt követően megállapítja, hogy Közép- és Kelet-Európában a kommunista uralom teljesen lelepleződött. Ez a legkegyetlenebb és legreakciósabb formájú imperializmus ma a világon - hangoztatja a New York Times. A varsói egyezményről a lap a következőket állapítja meg:
Lelepleződött végre a varsói egyezmény is. Tegnap Budapesten került sor az egyezmény első gyakorlati alkalmazására, és ennek az volt az eredménye, hogy szovjet csapatok gyilkolják a magyarokat. Bizonyítható-e valamivel is értelmesebben és világosabban a magyarországi kommunizmus csődje és általában a közép- és kelet-európai kommunizmus csődje, mint azzal, hogy a vezetők tudták Budapesten, nincs más választásuk uralmuk fenntartására, csak a szovjet harckocsik segítségül hívása. Moszkva és kelet-európai helytartói a lengyel és magyarországi fejlemények láttán joggal rettegnek. Nem lehet immár semmi kétségük a megszállt országok lakosságának hangulata felől. Forradalmi ez a hangulat és tovább terjed. A budapesti felkelés a poznani és varsói eseményekkel áll szellemi kapcsolatban és ki tudja, hogy Prágában, Kelet-Berlinben, Bukarestben, Szófiában vagy Tiranában mikor alakul ki hasonló hangulat.
A New York Times vezércikkét azzal fejezi be, hogy a budapesti utcai harcokban és a magyar vidéki városokban a szovjet csapatok megsemmisíthetik a fegyveres ellenállást, csakhogy a Szovjetunió elvesztette az emberi lelkekért és elmékért vívott ütközetet. Kelet-Európában a szabadság erői működnek, és nincs annyi katonája az orosz hadseregnek, hogy minden hazafira, minden elégedetlenre külön ügyelhessen. Az új jelszó, amely a szovjet alakulatok távozását követeli olyan érzelmeket fejez ki, amelyek megváltoztathatatlanok és leküzdhetetlenek - hangoztatja a magyarországi helyzettel foglalkozó vezércikkében a New York Times.
Egységesen beszámolnak az amerikai lapok a Magyar Nemzeti Bizottmány táviratairól. A bizottmány felszólította a Biztonsági Tanács elnökét, hogy tűzze napirendre a magyarországi szovjet beavatkozás tárgyalását. A lapok jelentése szerint a bizottmánytól hasonló értelmű felszólítást kapott Hammarskjöld, az Egyesült Nemzetek főtitkára, és Dulles külügyminiszter is.

Több amerikai lap fényképfelvételeket közöl a tegnap, a New York-i szovjet konzulátus előtt tüntető magyarokról.
A Washington Post című lap azt jelenti, hogy Eisenhower, az Egyesült Államok elnöke választási hadjáratát megszakítva Dulles külügyminiszterrel újra tanácskozott a magyarországi és a lengyelországi helyzetről.

A Philadelphia Inquirer című lap közli Careynek, az amerikai szakszervezeti szövetség alelnökének a magyarországi munkássághoz intézett üzenetét. Carey köszönti a magyar munkásság hősi erőfeszítéseit, amelyeket az ország szabadsága és az életszínvonal emelése érdekében hoz.

Az angol sajtó figyelmét ugyancsak nagymértékben lekötik a magyarországi események. A liberális Manchester Guardian megállapítja, hogy a magyarok és a lengyelek felkelésének oka azonos. A nép Poznanban és Budapesten egyaránt kenyeret és szabadságot követel - írja a lap.

A konzervatív Daily Telegraph vezércikkében kevesli a magyarországi kommunista párton belüli személycserék méretét.

A legtekintélyesebb angol lap, a Times a következő hetek lehetőségeit vizsgálja. A Times ezt írja:
Nagy Imre tegnap rövid felszólalásában reformokat ígért. Reformterveit még nem részletezte. Semmi sem olyan biztos, mint az, hogy új és még nagyobb forradalom tör ki, ha a reformok elmaradnak.

A nyugatnémet sajtó természetszerűen ugyancsak nagy jelentőséget tulajdonít a magyarországi felkelésnek. A Süddeutsche Zeitung című nyugatnémet lap mai vezércikkében egy lengyel mondásra emlékeztet, amely szerint a lengyelek és a magyarok testvérek. Ezekben az órákban a szellemi rokonság újra beigazolódott a két nép között - írja a Süddeutsche Zeitung és emlékeztet arra, hogy 1849-ben az orosz cárnak az akkori legreakciósabb uralkodóház fejének alakulatai hengerelték le a magyar szabadságharcosokat. A lap a szovjet alakulatok mostani bevonásáért Nagy Imrét, a népi demokratikus kormány új miniszterelnökét teszi felelőssé. A Süddeutsche Zeitung megjegyzi, hogy a magyarországi forradalom után a Kremlnek végleg fel kell adnia a közép- és kelet-európai népek boldogságáról, elégedettségéről és jólétéről a múltban gyakran ismételt szólamokat.

Az osztrák lapok ma reggel részletes tájékoztatót adnak a Magyarországról érkező utasok beszámolói alapján. Több osztrák lap munkatársa a határon figyeli az eseményeket. A Volksstimme című osztrák lap közli, hogy az újságíróknak sikerült értesüléseket szerezniük a határ menti magyar lakosság hangulatáról. A szovjet csapatok segítségül hívását a lakosság mindenütt a legnagyobb elkeseredéssel vette tudomásul. A magyar határőrség tagjai is több esetben kijelentették, hogy nem hajlandók együttműködni az esetleg érkező szovjet alakulatokkal - jelenti a lap. Az osztrák sajtó jelentései szerint különben Budapesten kívül több magyar városban, Debrecenben, Szolnokon, Szegeden és Győrben is összecsapásokra került sor. Az osztrák lapok közlik a belügyminisztérium tájékoztatóját is, amely szerint az osztrák-magyar határon Szentgotthárd irányából lövések zaja hallható.

Nemzetközi sajtószemlénket közvetítettük. Beszámoltunk a magyarországi események külföldi visszhangjáról.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!