Londoni levelezőnk, Szabó Zoltán telefonjelentése

Londoni levelezőnk telefonjelentését közvetítjük.

Az angol alsóház ma délutáni ülésén erélyesen és határozottan fel-felharsanó tapsviharok között került szóba Magyarország. Az angol alsóház hangulatát ebben a kérdésben nagymértékben emelte az, hogy kora délután több munkáspárti képviselő továbbadta azokat a bécsi rádióvételekből származó híreket, amelyek azzal érvelnek, hogy Magyarországon az ellenállás a jelenlegi körülményeknek megfelelően folytatódik. Selwyn-Lloyd külügyminiszter felszólalását a magyar szabadság kérdésében általános érdeklődés fogadta. Az angol külügyminiszter a házban megmondotta, a szabadsághű magyar erőket nem sikerült legyőzni. Noha a moszkvai rádió magától értetődően azt jelentette, hogy a felkelést eltiporták. A külügyminiszter a képviselők állandó tüntető közbekiáltásai közepette még azt mondotta, Magyarországon szemtanúi vagyunk annak, hogy a Sztálin nevéhez kapcsolódó és más államok elnyomására törekvő rendszer legrosszabb jellemvonásai újra érvényesülnek. Ám a szabadságért folytatott bátor küzdelem egy olyan nemzet részéről, amely szerződést nem szegett meg, amely egyedül semlegességre törekedett a súlyos túlerő ellenére, továbbfolytatódik. Ezután a külügyminiszter beszámolt az angol alsóháznak arról, hogy miként vették be a tankok a magyar Parlamentet, miként fogták el Nagy Imrét és kormányát, és bejelentette a háznak, hogy sorsukról egyelőre nem tud felvilágosítást adni. A külügyminiszter felszólalása után Henderson munkáspárti képviselő megtámadta az angol kormányt, azt állítva, hogy az angol-francia szuezi akció egyenes bátorításul szolgált az orosz kormánynak arra, hogy a nyers erőhöz folyamodjék Budapesten avégből, hogy a magyar nép szabadságáért és függetlenségért való küzdelmét elnyomja. Henderson ellenzéki képviselő felszólította az angol kormányt arra, hogy a magyar függetlenségi háború menekültjeinek, illetve azok jelentékeny részének Angliában menedékjogot biztosítson. A külügyminiszter a munkáspárti képviselő vádjait elutasította azzal, hogy a szovjet tervek jóval a francia-angol szuezi akció előtt már készen voltak, és a Szovjetuniónak nem szokása, hogy mielőtt cselekednék, más népek véleményét számba vegye. Ezután a külügyminiszter kijelentette, hogy a magyarországi orosz fegyveres akció külső beavatkozás egy ország függetlenségének a letörésére. Az angol-francia szuezi akció azt célozta, hogy két ország között hárítsa el a háborút. A külügyminiszter értelmezését az ellenzék részéről szűnni nem akaró vita fogadta a szuezi passzus miatt. Robin szocialista képviselő ezzel a szörnyű tragédiával kapcsolatban, amely Magyarországon zajlik, három követelést intézett a külügyminiszterhez. Ezek, először: biztosíték arra, hogy az angol kormány az új magyarországi bábkormányt nem fogja elismerni; másodszor: orvosság és segítség küldése; harmadszor: az egyiptomi akció olyan kezelése, hogy Anglia tiszta kézzel állhasson az Egyesült Nemzetek elé Magyarország megsegítésének kérdésében. Erre az utolsó követelésre Selwyn-Lloyd külügyminiszter szó szerint ezt válaszolta. "Készen vagyunk arra és rendkívül szívesen látnók azt, ha egy nemzetközi haderő venne át a karhatalmat Magyarországon." A házban a kormány bejelentését, hogy Magyarországon a küzdelem a szabadságért és függetlenségért folytatódik, mind a kormánypárt, mind az ellenzék oldalán bámulatos lelkesedés és tapsok fogadták.

Szabó Zoltán ötödik telefonjelentését hallották.