Nemzetközi sajtószemle

Nemzetközi sajtószemle következik. A magyarországi forradalom nyugati visszhangját ismertetjük.

A szabad országok sajtója ma beszámolókban, vezércikkekben egyaránt első helyen tárgyalja a budapesti fejleményeket. Nemzetközi sajtószemlénkben ezúttal az osztrák, angol és amerikai sajtó állásfoglalásáról számolunk be.

Szignál

Egy független osztrák napilap, a Die Presse ma reggel ezekkel a szavakkal kezdte a budapesti eseményekről szóló cikkét:
A bécsiek szíve a bátor budapestiekért dobog, akiknek a nemzet szabadsága többet jelent életüknél.

A Neues Österreich, az osztrák kormánykoalíció lapja azt írja, hogyha majd egyszer megírják a csatlóskormányok területének történelmét, akkor a legkülönb és legjelentősebb fejezet Magyarországgal foglalkozik majd. A Neues Österreich cikke így folytatódik:
A magyarságra rákényszerítették a népi demokráciát. Lelkében az maradt, ami Rákóczi és Kossuth idejében volt: szabadságszerető, nemzeti jogainak tudatában lévő, politikai szempontból okos nép. A sztálinizmussal és az anti-sztálinizmussal folytatott népcsalás a magyarságot nem tévesztette meg. Már évek óta erjed, gerjed a harag a néptömegek mélyén. A most kitört vihart nyilván a lengyel példa váltotta ki, de a vihar eredete és indítéka a nagyon mélyen gyökerezik, a magyarok ki akarnak szabadulni az idegen légkörből, szabad levegő után áhítoznak. Magyarországon nem a kommunisták őrségváltásáról van szó, mint a többi vasfüggöny mögötti országban. Nem arról van szó, hogy az egyik kommunista csoport felváltja a másikat. Nem csupán a sztálinista diktatúrától való elszakadás a cél. A fiatalság és a mozgalmat vezető diákság ennél többet, szólásszabadságot, szabad választásokat, szabad életet akar. A demokrácia visszaállítását követeli. Ezeket írta a Neues Österreich című bécsi lap vezércikkében.

A szociáldemokrata Arbeiter-Zeitung megállapításai a következők:
Magyarországon nem titoizmust, hanem tényleges demokráciát követelnek. Nagy Imre, az új miniszterelnök nem a "magyar Gomulka". Nagy Imre nem titoista, inkább Malenkov embere. Nem a nemzeti függetlenség jelképe, legfeljebb a közszükségleti javak gyártásának, az életszínvonal emelésének és az engedményes parasztpolitikának szószólója. Nagy Imre és Gerő Ernő ellentéteik ellenére a szovjet csapatok géppisztolyára támaszkodva szövetkeztek egymással. A magyarországi népfelkelés világosan megmutatja, hogy a nép nem akar többé a kommunista diktatúráról hallani. A magyar nemzet demokráciát kíván. A magyar katonaság és a rendőrség a rendszer szempontjából nem megbízható.

Az osztrák szociáldemokraták lapja, az Arbeiter-Zeitung mai vezércikkében végül a magyar munkássághoz intéz üzenetet:
Az osztrák munkásságot a munkásmozgalmak kezdetétől szoros szálak fűzik a magyar munkásokhoz. Most szenvedélyes együttérzéssel kísérjük figyelemmel a magyar munkásság szabadságharcát, és azt kívánjuk nekik, hogy valósítsák meg azt, aminek eljöttét ezekben a napokban már oly közelinek látták: a szolgaság megszüntetését, a szabadság kivívását, a szociális demokrácia berendezkedését Magyarországon.

Az angol sajtó figyelmét ugyancsak nagymértékben lekötik a magyarországi események. A liberális Manchester Guardian megállapítja, hogy a magyarok és a lengyelek felkelésének oka azonos. A nép Poznanban és Budapesten egyaránt kenyeret és szabadságot követel - írja a lap.
A konzervatív Daily Telegraph vezércikkében kevesli a magyarországi kommunista párton belüli személycserék méretét.

A legtekintélyesebb angol lap, a Times a következő hetek lehetőségeit vizsgálja. A Times ezt írja:
Nagy Imre tegnap rövid felszólalásában reformokat ígért. Reformterveit még nem részletezte. Semmisem olyan biztos, mint az, hogy új és még nagyobb forradalom tör ki, ha a reformok elmaradnak.

A News Chronicle azt hangoztatja, hogy Magyarország fellázadt a rabszolgasors ellen, és visszautasította a kommunizmus tanait.

A munkáspárti Daily Herald megállapítása szerint a Szovjetuniónak rá kell szánnia magát a közép- és kelet-európai országok nagyobb függetlenségének megadására.

Az amerikai lapok állásfoglalása a lényeg tekintetében egységes. Cikkeik szerint forradalmi mozgalom söpör végig a vasfüggöny mögött. A New York Times "Budapest mártírjai" címmel írt vezércikket. A lap felháborodottan állapítja meg, hogy Budapesten, a magyar fővárosban magyarok halnak meg a szovjet harckocsik tüzelésétől, a vörös hadsereg katonáinak golyóitól. A cikk így folytatódik:
A mártírok meghalnak, de kiáltásuk tovább zeng. Oroszok, menjetek haza! Ez a kiáltás bejárja az egész világot, és messze földeken ver nagy visszhangot. Mi, amerikaiak gyászoljuk a mártírokat, és tisztelgünk a hősi halottak emléke előtt. A mai hősök tetteiről a magyar történelem egy oldalon számol majd be Kossuth Lajos honvédeinek cselekedeteivel. Nem lehet nem összehasonlítania az 1849-es és a mai eseményeket, hiszen a magyar szabadságharc elbukásában nagy része volt a Miklós cár által küldött orosz hadseregnek. Csakhogy 1849-ben nem voltak magyar Quislingek, akik felszólították volna az oroszokat magyarok gyilkolására a budapesti utcákon. Ez a dicstelen szerep betöltetlen volt Nagy Imre jelentkezéséig.
A New York Times ezt követően megállapítja, hogy Közép- és Kelet-Európában a kommunista uralom teljesen lelepleződött. Ez a legkegyetlenebb és legreakciósabb formájú imperializmus ma az egész világon - folytatja a lap. A varsói egyezményről a cikk megállapítása a következő:
Lelepleződött végre a varsói egyezmény is. Budapesten került először sor az egyezmény gyakorlati alkalmazására, és ennek az az eredménye, hogy a magyarokat szovjet csapatok gyilkolják. Bizonyítható-e valamivel is világosabban a magyarországi kommunizmus csődje, és általában a közép- és kelet-európai kommunizmus kudarca, mint azzal, hogy a vezetők tudták Budapesten, nincs más választásuk uralmuk fenntartására, csak a szovjet harckocsik segítségül hívása. Moszkva és kelet-európai helytartói, a lengyel és magyar fejlemények láttán joggal rettegnek. Nem lehet immár semmi kétségük a megszállt országok lakosságának hangulata felől. A budapesti utcai harcokban és a magyar vidéki városokban a szovjet csapatok talán megsemmisíthetik a fegyveres ellenállást, csakhogy a Szovjetunió elvesztette az emberi lelkekért és elmékért vívott küzdelmet. Kelet-Európában a szabadság erői működnek, és nincs annyi katonája az orosz hadseregnek, hogy minden hazafira külön ügyelhessen. Ezeket írja a magyarországi helyzettel foglalkozó vezércikkében a New York Times.

A New York Daily Mirror megállapítása szerint a budapesti felkelést Közép- és Kelet-Európában további fejlemények követik, és a szovjet vezetők helyzetét a további cselekmények sem könnyítik meg. Egységesen beszámolnak az amerikai lapok arról, hogy a Magyar Nemzeti Bizottmány felszólította a Biztonsági Tanács elnökét, tűzze napirendre a magyarországi szovjet beavatkozás tárgyalását.

Több amerikai lap fényképfelvételt közöl a New York-i szovjet konzulátus előtt tegnap tüntető magyarokról. A Washington Post azt jelenti, hogy Eisenhower, az Egyesült Államok elnöke választási hadjáratát megszakítva ismét tárgyalt Dulles külügyminiszterrel a magyar és lengyel helyzetről. Az amerikai sajtó egységes végső következtetése, hogy a küzdelem folytatódik a szabadság tábora és a szovjet uralma között.

Szignál

Nemzetközi sajtószemlénket közvetítettük. Beszámoltunk a magyarországi események külföldi visszhangjáról.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!