Nemzetközi sajtószemle

Nemzetközi sajtószemlénk következik. A legfontosabb világpolitikai esemény, a magyarországi események nyugati visszhangját ismertetjük.

A mai napon a külföld érdeklődése teljes mértékben Budapest felé fordult. A nyugati országokban a reggeli lapokhoz hasonlóan a délutáni lapok is első oldalon foglalkoznak a magyarországi forradalom híreivel.

Szignál

Kedves Hallgatóink! Mindenekelőtt londoni tudósítónk jelentését olvassuk fel a délutáni angol lapok cikkeiről.

A délutáni lapok egész első oldalát a budapesti eseményeknek szentelik. Az Evening News déli kiadásának első oldalát ez a vastag betűs főcím foglalja el: Statáriumot hirdettek a forradalmas Magyarországon. Az Evening Standard déli kiadásában az első oldalt betöltő főcím ez: Orosz csapatok harcolnak Magyarországon. Míg az Evening Standard esti kiadásában ez a cím: Lövéseket és sikolyokat lehetett hallani a rádióban Nagy Imre miniszterelnök beszéde közben. A kormány a felkelőket fegyverletételre szólította fel.

A Star című délutáni lap egész első oldalát betöltő beszámolójának ezt a címet adta: A lakosság harcban áll az orosz csapatokkal, polgárháború Magyarországon. Magyarországgal minden telefon-összeköttetés megszakadt, az osztrák határt, mint az angol lapok említették, lezárták.
A ma esti Star a pesti események rövid kommentárjában azt írja:
A rabszolgasorsba döntött emberek mindig készen voltak arra, hogy életüket kockáztassák olyan pillanatokban, amikor remény volt arra, hogy visszanyerik szabadságukat. A világ szeme - írja a Star - aggodalmasan figyel ezekre az eseményekre, amelyeknél jelentékenyebb nem volt a nácik veresége óta.
A Star szerkesztője, mint a lap jelenti, megpróbált a londoni magyar követség útján szerezni felvilágosítást, de a követségen minden felelős személy ottlétét letagadták.

A pesti események angliai fogadtatásával kapcsolatban az Evening Standard ma este ezt írja: Londonban a budapesti hírek érkezése után Eden miniszterelnök minisztertanácsot hívott össze. Ezt illetékes helyen folyó ügyek megbeszélésének nevezték.
Az Evening Standard szerkesztője ezt a hivatalos magyarázatot azzal vonja kétségbe, hogy megjegyzi, 24 óra leforgása alatt ez a második szokványos minisztertanács.
A londoniak e pesti eseményekről szóló délutáni lapokat úgy szétkapkodták, hogy egyiket és másikat fél óráig kellett keresnem az újságárusnál.

A francia lapok az angol sajtóhoz hasonlóan ugyancsak nagy teret szentelnek a magyarországi fejleményeknek. A France-Soir ma délutáni nyolcadik kiadásának főcíme a következő: Forradalom Magyarországon. 200 halott Budapesten a szovjet csapatok közbelépése után. Magyarországot elvágták a külvilágtól. A France-Soir a szovjet csapatok beavatkozásáról ezeket írja:
A budapesti rádió szerint a szovjet közbelépés a varsói paktumra való hivatkozással történt. A varsói paktum azonban csak külső támadás esetében léphet életbe, éppen ezért nagyon is nyilvánvaló, hogy a magyarországi felkelés alkalmával a beavatkozás nem érvényes, az egyezmény ilyen értelemben nem alkalmazható, és a szovjet csapatok közbelépése nem más, mint nyílt erőszak alkalmazása.

A legtekintélyesebb francia napilapok közé tartozó Le Monde ezt írta a budapesti helyzetről:
A Magyarországon hónapok óta lappangó feszültség egyik napról a másikra felkeléssé alakult át. Június 28-án Poznan, tegnap pedig Budapest lakosaira került a sor. Alig egy óra leforgása alatt már forradalomról lehetett beszélni. Mindkét esetben a túlságosan visszafojtott elégedetlenség robbant ki, ennek ellenére a lengyelországi és magyarországi események nem minden tekintetben azonosak. Poznanban munkások lázadtak fel a nyomor ellen, Budapesten pedig egy értelmiségi vezetőréteg kezdeményezett akciót, a nagyobb szabadság védelmében. A lengyel Gomulka visszautasította a szovjet nyomást, a fejvesztett magyar vezetőség azonban kérte a szovjet segítséget a rend helyreállítására.

Kedves hallgatóink, folytatjuk a francia Le Monde budapesti eseményekkel foglalkozó cikkének ismertetését.

Közös vonás azonban, és ez jelenti az esemény súlyát, hogy Magyarországon éppúgy mint Lengyelországban, a tüntetők gátlás nélkül juttatták kifejezésre a Szovjetunió elleni ellenszenvüket. Ha meg is engednék a moszkvai vezetők, hogy a népi demokráciák folytassák a veszélyes kísérletezést, vajon közönyösek maradhatnak-e ezzel a jelenséggel szemben. A desztalinizáció most a Szovjetuniót, mint a kommunista vezető nagyhatalmat fenyegeti. A Szovjetunió ezúttal saját ellentmondásának csapdájába esett. A folyamat megindult, és az eseményeket már nem lehet megállítani, amint azt a lengyelországi események, tegnap pedig a magyarországi felkelés bizonyította. A szovjet csapatok budapesti közbelépése, amit a magyar hatóságok a varsói megállapodásra való hivatkozással kértek, halálos csapást mért arra a nemzeti függetlenségi elvre, amit csak nemrégiben fektettek le ünnepélyesen. A magyar kormány lépése annál is fonákabb és erkölcstelenebb, mert Gerő belgrádi aláírásán úgyszólván még meg sem száradt a tinta. Ez a megállapodás pedig, a titoizmus szellemében ünnepélyesen bizonyította, hogy minden szocialista ország szabadon császárkodhat saját ügyeiben.

Ezeket írta a budapesti eseményekről a Monde.
A skandináv sajtó ugyancsak részletesen foglalkozik a magyarországi forradalommal. A svéd liberális Stockholms Tidningen vezércikke szerint Magyarország és Lengyelország a legkulturáltabb és a nyugathoz legközelebb álló országok a szovjet csatlós rendszerben. Érthető tehát, hogy itt mozdultak meg először a nemzeti erők a szovjet elnyomás ellen, írja a lap.
A cikk így folytatódik:
Jellemző, hogy éppen Magyarország legértékesebb eleme, a fiatal értelmiség és az egyetemi diákság állt élre a szabadságjogok követelésénél.

A ma délutáni svéd lapok közül az Expressen és az Afton Tidningen ma délután különkiadásban számolt be a budapesti eseményekről. Az Expressen címlapja szuronyos orosz katonát ábrázol, a kép fölött öklömnyi betűkkel ez a cím: Véres belső harcok Magyarországon. A szovjet csapatok elnyomják a szabadságharcosokat.

A Daily News című New York-i lap közli az amerikai nemzeti diákszövetség nyilatkozatát. Az Egyesült Államok egyetemi és főiskolai hallgatóinak legnagyobb szervezete bejelentette, hogy teljes mértékben támogatja a magyarországi ifjúság követeléseit. Az amerikai szervezetnek 700 ezer tagja van. A Daily News szerint az amerikai diákszervezet üzenetének szövege a következő:
Arról értesültünk, hogy a magyarországi egyetemi és főiskolai hallgatók bátran kifejezték érzelmeiket, és a szellemi szabadság biztosítását, a személyes véleménynyilvánítás lehetőségének megadását követelték. Magyarország egyetemi és főiskolai hallgatói ezzel a kiállással nagy példát adtak a világ egyetemistáinak és főiskolásainak. Valamennyien mérhetetlenül nagyra becsüljük a szabadságeszméjüket és az egyén méltóságát. Mi, amerikai egyetemi hallgatók és főiskolások tisztelgünk a magyar ifjúság bátor tette előtt, és kinyilvánítjuk együttérzésünket. Sok sikert kívánunk követeléseik teljesedéséhez.

Szignál

Nemzetközi sajtószemlénket közvetítettük. Beszámoltunk a budapesti események külföldi visszhangjáról.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!