Széljegyzetek

Szignál

Ismét Nótárius beszél.

A magyarországi rendszer közleményei ellenforradalmi bandák tevékenységéről beszélnek. 18 órával ezelőtt még hangosan esküdözve fogadták, hogy soha többé nem térnek vissza a sztálinista korszak általánosításaihoz, valótlanságaihoz és hazugságaihoz. A fegyveres összeütközés távolról sem fejeződött be. A harcolókat számottevő fizikai távolság is választja el egymástól. Ennek ellenére hogyan állapítja meg a rendszer, hogy a túloldalon lévők ellenforradalmi bandákhoz tartoznak. Ellenforradalmárok-e például azok a munkások, akik Nagy Imréénél is gyorsabb demokratizálást követelnek. Sztálinista módon ellenforradalmár újra mindenki, aki mást gondol, mást érez, mint amit a rendszer engedélyezhetőnek talál? Sokkal inkább forradalmi, mint ellenforradalmi jellegű a budapesti megmozdulás. És az nem is kétséges, hogy ebben a forradalomban kik a reakció, a múlt képviselői. Azok, akik belügyeink rendezéséhez egy idegen hatalom fegyveres beavatkozását kérik Ferenc József osztrák császár módjára, és azok, akik ennek a felhívásnak Miklós orosz cár módjára engedelmeskedve harckocsikat, ágyukat, és gépfegyvereket vonultatnak fel diákok, munkások és parasztok ellen.