Keresés |
00:00 | 00:00 | |
A műsor leirata
Szignál
Nemzetközi sajtószemlét közvetítünk. A magyarországi szabadságharc külföldi visszhangját ismertetjük. A nagy sajtóanyagra való tekintettel a nap folyamán több ízben tájékoztatjuk hallgatóinkat.
Szignál
Most először gyorsan végiglapozzuk hallgatóink számára a mai londoni lapokat, méghozzá azokat, amelyek nem a szűkebb körű értelmiséget, hanem a széles tömegeket látják el hírekkel.
A Daily Express az első oldalán közli a magyar semlegességi nyilatkozat hírét és az avval kapcsolatos újabb eseményeket.
A második oldalára egy terjedelmes drámai riport került a 63 éves dr. Bone Editről, az angol kommunisták lapja pesti tudósítójának magyar születésű feleségéről, akit 1949 októberében tüntetett el az ÁVO, és csak most szabadították ki földalatti börtönéből. Amikor a Daily Express munkatársa megkérdezte, hogyan tudott mindent túlélni, az asszony ezt felelte: csak azért, mert el volt tökélve, hogy a bestialitásokat, amelyeket elszenvedett, tudomására kell hoznia a világnak.
A Daily Mail, egyike a legnagyobb példányszámban megjelenő angol lapoknak, ugyancsak első oldalán hozza a Budapest körül felsorakozó vörös tankok hírét. Természetesen részletesen ismerteti a szovjet gyanús játékát. Megemlékezik arról is, hogy Kéthly Anna Bécsben tárgyal és 9 év után most találkoztak először magyar és külföldi szocialisták.
A Daily Herald, a Munkáspárt lapja, az ÁVO székházának föld alatti pincéibe bezárt foglyok kiszabadításáért folyó küzdelmet ismerteti.
A News Chronicle az újabb orosz csapatok benyomulásával szemben tett magyar intézkedésekről és a magyarság elszánt magatartásáról ad hírt. Utolsó oldalán a Puskással készült interjút közli és idézi a híres magyar futballista kijelentését, aki Bécsben a kispesti csapattal játszik: "Büszke vagyok, hogy szabad magyar csapatban játszhatom. Szívből remélem, hogy minden rendbe jön."
A Daily Mirror először is a romániai tüntetések hírét hozza és rámutat arra, hogy a magyar szabadságharcot is a diákok tüntetése nyitotta meg. Ismerteti Nagy Imre levelét az ENSZ főtitkárához, helyzetjelentést közöl Budapestről azzal a hírrel, hogy 800 orosz asszony és gyermek elindult Románia felé egy dunai gőzösön. Beszámol a magyar rádió felhívásáról a szabadságharcosokhoz, hogy legyenek készenlétben. Itt is megtaláljuk Puskás fényképét és nyilatkozatát.
A Daily Sketch a felháborító szovjet magatartásról és az ennek következtében előállt helyzetről ad tudósítást. Megemlékezik Mindszenty hercegprímás kiszabadításáról, kommunista Kína rokonszenv-nyilatkozatáról és ugyancsak azt állapítja meg, hogy úgy látszik, most Románián a sor. Idézi a volt londoni román követ nyilatkozatát, aki szerint a világ hamarosan tanúja lesz Románia harcának a szabadságért.
Ha az angol riportlapok után egyik legelterjedtebb német testvérüket vesszük kézbe, a több mint százezer példányban megjelenő müncheni Abendzeitungot, első oldalán, főhelyen, a meglehetősen borúlátó vezércikket olvassuk az értelmetlen szuezi háború lehető következményeiről. Ezek között az utolsó, de legnagyobb helyet a magyarság ügyére való esetleges kihatás foglalja el. Kockán forog Magyarország szabadsága, amelyet vérrel és könnyel oly drágán harcolt ki. A magyar szabadságküzdelem csak azért győzhetett, mert az egész világ részvéttel volt ennek a bátor nemzetnek sorsa iránt. Magyarországnak most az egész világ segítségére volna szüksége, hogy begyógyítsa vérző sebeit. De a világnak most más, nagyobb gondjai vannak. A szovjet ezt ki fogja használni. És mindez - egy kanális miatt!
A legnagyobb délnémet napilap, a Süddeutsche Zeitung még a szuezi harcok mellett is Magyarországnak szenteli az első lap első hasábjában álló szokásos Reflektorfénynél című rovatát. Az újság fotóriportere hozott Budapestről egy darab Sztálint. Lefényképezte a ledöntött emlék maradványait és elmondta, hogy egy többszörös munkaverseny-győztes villamoshegesztő mutatta be, hogy mit tud igazán, amikor rekordidő alatt átvágta a zsarnok szobrának lábait. Egy másik felvétele azt mutatja, amint fémfűrésszel darabokra vágják és osztogatják a szobor anyagát. Mint a lap írja:
Ezt az értékes színes fémet jegy nélkül osztogatták a lakosságnak, ami az igényjogosultságot rá olyan áldozatkészséggel szerezte meg, amiről még az eddig ideérkezett hírek óriási tömege is alighanem csak halvány fogalmat tud adni.
A cikk azután a következőket állapítja meg:
Elővigyázatlanság volna és nem felelne meg a pillanatnyi helyzetnek, ha már ma a magyar felkelők teljes győzelméről beszélnénk. Olyan napokat élünk, amikor látszatra rendíthetetlen állások Keleten és Nyugaton meginganak és minél jobban meg vagyunk győződve, hogy az események egyrészről Lengyel- és Magyarországon, másrészről Egyiptomban beláthatatlan következményekkel járnak majd a világpolitika jövő fejlődésére, annál nagyobb bizalmatlansággal figyeljük, nem jutnak-e érvényre a még teljesen ingatag helyzetben esetleg olyan erők, amelyek vissza akarják állítani a tegnapi állapotokat. Csak egyet tarthatunk biztosnak, azt, hogy soha többé nem fog egy magyar sztahanovista azon dolgozni, hogy Sztálin szobrát újra visszaforrassza lábaira. Óriási jelképes erejű dolog az, hogy a szobrot, visszaállítás lehetősége nélkül, apró darabokban osztották szét azon nép között, amely bebizonyította, hogy az ember olyan erőt fejthet ki, amellyel erősebb még a páncélosoknál is. Természetes, hogy a szovjet Magyarországon nem vitte komolyan dűlőre a dolgot. De legalábbis eddig miért nem tette ezt? Mert a komolyság, amellyel egy egész nép lépett vele szembe, olyan erkölcsi fegyvernek bizonyult, amelyet csak a bombázó és ágyúk óriási méretű bevetésével lehetne legyőzni. A Kreml bizonyára tudja, hogy egy ilyen elhatározásnak micsoda hordereje lenne.
Végül egy apróság a nagy berlini napilapból, a Tagesspiegelből. Tudósítást közöl a magyarság javára folyó gyűjtésről, amely már eddig is több mint negyedmillió márkát eredményezett Berlinben. A postabélyeg nélkül is, portómentesen továbbítja a levelet, amelyre az van írva, hogy Ungarnhilfe és a szabályokkal ellentétben megengedték azt is, hogy így levelekben küldjék a pénzt. Jellemző, hogy a levelek tömege érkezik kelet-berliniektől is, benne keletnémet pénzzel. A riport mellett külön kerettel kiemelve, de kommentár nélkül egy levél olvasható, ami az egyik kelet-berlini 82 és fél márkás adományhoz volt mellékelve. Négy öregember a szovjet övezetből, akik az öregségi járadékból élnek, a Walter Ulbricht - Hilde Benjamin alapjukból adják a mellékelt összeget a szabadságszerető magyaroknak. A pénzt tulajdonképpen arra gyűjtötték össze, hogy egy jót igyanak együtt majd azon a napon, amikor Ulbricht és a vörös Hilde bíráik elé kerülnek. Mi hozzáfűzhetjük a magyarázatot, Ulbricht a keletnémet kommunista rendszer mindenható ura, a vörös Hilde pedig vérszomjas igazságügy-minisztere.
Szignál
Nemzetközi sajtószemlénket közvetítettük. Sajtótájékoztatónkat adtuk a magyarországi szabadságharc külföldi visszhangjáról.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!
Nemzetközi sajtószemlét közvetítünk. A magyarországi szabadságharc külföldi visszhangját ismertetjük. A nagy sajtóanyagra való tekintettel a nap folyamán több ízben tájékoztatjuk hallgatóinkat.
Szignál
Most először gyorsan végiglapozzuk hallgatóink számára a mai londoni lapokat, méghozzá azokat, amelyek nem a szűkebb körű értelmiséget, hanem a széles tömegeket látják el hírekkel.
A Daily Express az első oldalán közli a magyar semlegességi nyilatkozat hírét és az avval kapcsolatos újabb eseményeket.
A második oldalára egy terjedelmes drámai riport került a 63 éves dr. Bone Editről, az angol kommunisták lapja pesti tudósítójának magyar születésű feleségéről, akit 1949 októberében tüntetett el az ÁVO, és csak most szabadították ki földalatti börtönéből. Amikor a Daily Express munkatársa megkérdezte, hogyan tudott mindent túlélni, az asszony ezt felelte: csak azért, mert el volt tökélve, hogy a bestialitásokat, amelyeket elszenvedett, tudomására kell hoznia a világnak.
A Daily Mail, egyike a legnagyobb példányszámban megjelenő angol lapoknak, ugyancsak első oldalán hozza a Budapest körül felsorakozó vörös tankok hírét. Természetesen részletesen ismerteti a szovjet gyanús játékát. Megemlékezik arról is, hogy Kéthly Anna Bécsben tárgyal és 9 év után most találkoztak először magyar és külföldi szocialisták.
A Daily Herald, a Munkáspárt lapja, az ÁVO székházának föld alatti pincéibe bezárt foglyok kiszabadításáért folyó küzdelmet ismerteti.
A News Chronicle az újabb orosz csapatok benyomulásával szemben tett magyar intézkedésekről és a magyarság elszánt magatartásáról ad hírt. Utolsó oldalán a Puskással készült interjút közli és idézi a híres magyar futballista kijelentését, aki Bécsben a kispesti csapattal játszik: "Büszke vagyok, hogy szabad magyar csapatban játszhatom. Szívből remélem, hogy minden rendbe jön."
A Daily Mirror először is a romániai tüntetések hírét hozza és rámutat arra, hogy a magyar szabadságharcot is a diákok tüntetése nyitotta meg. Ismerteti Nagy Imre levelét az ENSZ főtitkárához, helyzetjelentést közöl Budapestről azzal a hírrel, hogy 800 orosz asszony és gyermek elindult Románia felé egy dunai gőzösön. Beszámol a magyar rádió felhívásáról a szabadságharcosokhoz, hogy legyenek készenlétben. Itt is megtaláljuk Puskás fényképét és nyilatkozatát.
A Daily Sketch a felháborító szovjet magatartásról és az ennek következtében előállt helyzetről ad tudósítást. Megemlékezik Mindszenty hercegprímás kiszabadításáról, kommunista Kína rokonszenv-nyilatkozatáról és ugyancsak azt állapítja meg, hogy úgy látszik, most Románián a sor. Idézi a volt londoni román követ nyilatkozatát, aki szerint a világ hamarosan tanúja lesz Románia harcának a szabadságért.
Ha az angol riportlapok után egyik legelterjedtebb német testvérüket vesszük kézbe, a több mint százezer példányban megjelenő müncheni Abendzeitungot, első oldalán, főhelyen, a meglehetősen borúlátó vezércikket olvassuk az értelmetlen szuezi háború lehető következményeiről. Ezek között az utolsó, de legnagyobb helyet a magyarság ügyére való esetleges kihatás foglalja el. Kockán forog Magyarország szabadsága, amelyet vérrel és könnyel oly drágán harcolt ki. A magyar szabadságküzdelem csak azért győzhetett, mert az egész világ részvéttel volt ennek a bátor nemzetnek sorsa iránt. Magyarországnak most az egész világ segítségére volna szüksége, hogy begyógyítsa vérző sebeit. De a világnak most más, nagyobb gondjai vannak. A szovjet ezt ki fogja használni. És mindez - egy kanális miatt!
A legnagyobb délnémet napilap, a Süddeutsche Zeitung még a szuezi harcok mellett is Magyarországnak szenteli az első lap első hasábjában álló szokásos Reflektorfénynél című rovatát. Az újság fotóriportere hozott Budapestről egy darab Sztálint. Lefényképezte a ledöntött emlék maradványait és elmondta, hogy egy többszörös munkaverseny-győztes villamoshegesztő mutatta be, hogy mit tud igazán, amikor rekordidő alatt átvágta a zsarnok szobrának lábait. Egy másik felvétele azt mutatja, amint fémfűrésszel darabokra vágják és osztogatják a szobor anyagát. Mint a lap írja:
Ezt az értékes színes fémet jegy nélkül osztogatták a lakosságnak, ami az igényjogosultságot rá olyan áldozatkészséggel szerezte meg, amiről még az eddig ideérkezett hírek óriási tömege is alighanem csak halvány fogalmat tud adni.
A cikk azután a következőket állapítja meg:
Elővigyázatlanság volna és nem felelne meg a pillanatnyi helyzetnek, ha már ma a magyar felkelők teljes győzelméről beszélnénk. Olyan napokat élünk, amikor látszatra rendíthetetlen állások Keleten és Nyugaton meginganak és minél jobban meg vagyunk győződve, hogy az események egyrészről Lengyel- és Magyarországon, másrészről Egyiptomban beláthatatlan következményekkel járnak majd a világpolitika jövő fejlődésére, annál nagyobb bizalmatlansággal figyeljük, nem jutnak-e érvényre a még teljesen ingatag helyzetben esetleg olyan erők, amelyek vissza akarják állítani a tegnapi állapotokat. Csak egyet tarthatunk biztosnak, azt, hogy soha többé nem fog egy magyar sztahanovista azon dolgozni, hogy Sztálin szobrát újra visszaforrassza lábaira. Óriási jelképes erejű dolog az, hogy a szobrot, visszaállítás lehetősége nélkül, apró darabokban osztották szét azon nép között, amely bebizonyította, hogy az ember olyan erőt fejthet ki, amellyel erősebb még a páncélosoknál is. Természetes, hogy a szovjet Magyarországon nem vitte komolyan dűlőre a dolgot. De legalábbis eddig miért nem tette ezt? Mert a komolyság, amellyel egy egész nép lépett vele szembe, olyan erkölcsi fegyvernek bizonyult, amelyet csak a bombázó és ágyúk óriási méretű bevetésével lehetne legyőzni. A Kreml bizonyára tudja, hogy egy ilyen elhatározásnak micsoda hordereje lenne.
Végül egy apróság a nagy berlini napilapból, a Tagesspiegelből. Tudósítást közöl a magyarság javára folyó gyűjtésről, amely már eddig is több mint negyedmillió márkát eredményezett Berlinben. A postabélyeg nélkül is, portómentesen továbbítja a levelet, amelyre az van írva, hogy Ungarnhilfe és a szabályokkal ellentétben megengedték azt is, hogy így levelekben küldjék a pénzt. Jellemző, hogy a levelek tömege érkezik kelet-berliniektől is, benne keletnémet pénzzel. A riport mellett külön kerettel kiemelve, de kommentár nélkül egy levél olvasható, ami az egyik kelet-berlini 82 és fél márkás adományhoz volt mellékelve. Négy öregember a szovjet övezetből, akik az öregségi járadékból élnek, a Walter Ulbricht - Hilde Benjamin alapjukból adják a mellékelt összeget a szabadságszerető magyaroknak. A pénzt tulajdonképpen arra gyűjtötték össze, hogy egy jót igyanak együtt majd azon a napon, amikor Ulbricht és a vörös Hilde bíráik elé kerülnek. Mi hozzáfűzhetjük a magyarázatot, Ulbricht a keletnémet kommunista rendszer mindenható ura, a vörös Hilde pedig vérszomjas igazságügy-minisztere.
Szignál
Nemzetközi sajtószemlénket közvetítettük. Sajtótájékoztatónkat adtuk a magyarországi szabadságharc külföldi visszhangjáról.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!
Információk
| Adásba került | 1956-11-03 9:51 |
| Hossz | 0:08:55 |
| Cím | Nemzetközi sajtószemle |
| Műsorkategória | Nemzetközi sajtószemle |
| Ismétlések |
1956-11-03 9:51 |
| Szerkesztő | Bogyay Tamás |