00:00 | 00:00 |
A műsor leirata
Kedves hallgatóink, most felolvassuk Vasvári Gergely összefoglaló helyzetjelentését a mai napról és a legutóbbi órák eseményeiről!
Szignál
Ezekben az órákban, kedves hallgatóim, a hat napja megindult szabadságharc talán legfeszültebb óráit éljük. A harci cselekmények után most a politikai döntések szakaszához érkezünk. Délelőtt még a fegyvereké volt a szó, és a fegyverek ereje, azoknak szilárdsága, akik a fegyvert kezükben tartják, délutánra rendkívüli érdekes, talán éppen jelentős eseményeket hoztak.
Ma délutánig csődöt mondott a kormányrádió minden erőfeszítése, hogy azt a látszatot keltse, a szabadságharcot leverte és Budapestet birtokába vette. Ennek éppen az ellenkezője történt. Már a hajnali órákban megélénkültek a harcok. A budapesti egységek megszilárdították helyzetüket, megerősítették harcálláspontjaikat. Ugyanakkor a dunántúli terület csaknem teljes egészében a nemzeti sereg ellenőrzése alá került. A helyzetet tehát délután úgy jellemezhettük, hogy a fél ország a szabadságharcosok kezén van, Budapest viszont nincs maradéktalanul a kormány kezén.
Ez a helyzet kényszerítette Nagy Imre kormányát, hogy az esti órákra engedményeket tegyen és olyan döntéseket hozzon, amelyek a moszkovita klikk számára vereséget, a nemzeti ügy számára győzelmet jelentenek.
A délutáni órákban Debrecenből, Győrből, Pécsről és Miskolcról erősödtek azok a hangok, amelyek a szovjet csapatok kivonulását követelték. A vidéki központok, amelyek a szabadságharcosok ellenőrzése alatt álltak, támadták Nagy Imre kormányának személyi összetételét. Támadták azokat a személyeket, például Bebrits közlekedési minisztert, akiknek feltehetően része volt a szovjet beavatkozás kérdésében. Ezek a személyek - sugározták a szabadságharcosok rádiói - saját érdekükben, önös szempontok alapján ragaszkodtak és ragaszkodnak a szovjet csapatok jelenlétéhez. Ugyanakkor a vidéki központok jelezték, hogy a magyar hadsereg alakulatai és a felfegyverzett ifjúság és munkásság osztagai megindulnak a főváros felé, hogy segítséget vigyenek Budapest hős nemzeti védőinek. Ezzel egy időben érkeztek jelentések arról, hogy újabb szovjet haderők közelednek az ország felé, sőt egyes alakulatok már át is lépték a határt.
Ebben a feszült helyzetben szólalt meg a budapesti kormány rádiója és bejelentette, hogy Nagy Imre beszédet mond. Nagy Imre hangja 17 óra 25 perckor megszólalt az éter hullámain. Lényegében a következőket mondotta: A kormány elítéli azokat a nézeteket, amelyek szerint a jelenlegi hatalmas népmozgalom ellenforradalom volna. Ez a mozgalom célul tűzte ki, hogy biztosítja nemzeti függetlenségünket, önállóságunkat, szuverenitásunkat.
Nagy Imre tehát, mint látható, elvi síkon, jelentős beismerésekre kényszerült. Ez az álláspont lényegesen különbözik attól, amellyel a Nagy Imre-kormány első óráiban statáriummal fenyegetőzött. Nagy Imre beszéde további részében a jelenlegi kormányt úgy igyekezett beállítani, mint a demokratikus nemzeti egység, függetlenség és szocializmus kormányát. A munkásság felé azt ígérte, hogy rendezi a régi követeléseket, a bér és a norma, valamint a minimális bérek kérdését. Kilátásba helyezte, hogy véget vet a kolhozosítás és tagosítás során elkövetett törvénytelenségeknek, és azt mondta, hogy felvirágoztatja a termelőszövetkezeti és egyéni gazdaságokat. Nagy Imre e programatikus bejelentéseinél azonban fontosabbak a jelen helyzetre vonatkozó közlései.
Nagy Imre mindenekelőtt tűzszünetet jelentett be. Ez a tény azt mutatja, hogy a jelen pillanatban a kormányklikk és szovjet támogatói megtorpantak a magyar szabadságharcosok mindenre elszánt hősiessége és azon tény előtt, hogy a szabadságharcot a hatodik napon sem sikerült leverni, és a nemzeti hadsereg az ország jelentékeny területét ellenőrzése alá hajtotta. A tűzszünet bejelentése után a szabadságharcosok óvatos biztonsági hadmozdulatokat tettek, ügyelvén arra, hogy ha szovjet cselről van szó, meglepetés ne érhesse őket. Nagy Imre később, röviddel a tűzszünet bejelentése után, a következő döntéseket közölte: Új karhatalom alakítását vették tervbe. Ennek a karhatalomnak az alapját a honvédség, rendőrség, valamint a felfegyverzett munkások és fiatalok egységei alkotnák.
Második lényeges pont szerint a pesti kormány megállapodott a szovjet kormánnyal, hogy a szovjet csapatok azonnal megkezdik kivonulásukat Budapestről, s az új karhatalom megalakulásával egyidejűleg elhagyják a város területét.
Harmadsorban azt jelentette be Nagy Imre, hogy a kormány tárgyalásokat kezdeményez a Szovjetunió kormányával annak érdekében, hogy a Szovjetunió Magyarországról vonja vissza csapatait. Hozzátette Nagy Imre, hogy e tárgyalások az egyenrangúság és nemzeti függetlenség alapján történnének.
Negyedik érdekes bejelentés az volt, hogy az Államvédelmi Hatóságot lefegyverzik, és új államrendőrséget szerveznek.
Ötödik pont: a kormány megígéri, a fegyveres harc résztvevőinek nem történik semmi bántódása. Végezetül Nagy Imre általánosságban elismerte a múlt hibáit, de célzott arra is, hogy az MDP a múltban jelentős eredményeket is ért el.
Ezek a pontok világosan mutatják, hogy a nemzeti szabadságharc erői jelentékeny meghátrálásra kényszerítették a kormányt, olyan engedményekre, amelyeket eddig, különösen a harc első napjaiban, egyáltalán nem volt szándékában megtenni.
E bejelentés után azonban még semmi sem dőlt el. A feszült várakozás órái következtek. Fokozta az izgalmat a Győri Rádió egy közleménye, amely néhány perccel Nagy Imre fenti beszéde után hangzott el.
A közlemény tulajdonképpen egy felhívás, amelyet héttagú bányászküldöttség hozott a Győri Rádióba. A küldöttség 30 ezer bányászt képvisel, és azok akaratát tolmácsolta Nagy Imre felé. A kívánságok rendkívül határozottak és nagy jelentőségűek. Három érdekes követelésről van szó.
Az első így hangzik: Nagy Imre hívja fel a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatokat, hogy fehér zászlóval kezdjék meg a Magyarországról való kivonulást!
Amint látjuk, szemben a Nagy Imre-beszéddel, itt a szovjet haderő nem egy későbbi, hosszas tárgyalások után történő, hanem azonnali kivonulását kívánják. A bányászküldöttség másik jelentős követelése a következő: Szabad választásokat kívánunk! A magyarországi társadalmi forma kérdését teljesen tiszta, kényszermentes, szabad választással kell eldönteni! Ezen a választáson a kommunista párt is indulhat. Mindenesetre azt majd a nép dönti el, hogy melyik pártba helyezi bizalmát.
A győri követelések harmadik pontja így hangzik: Nagy Imre kezdje meg a tárgyalását a budapesti felkelők küldötteivel! Közösen alakítsanak kormányt! Csak olyan kormánylistát fogadnak el, amely a felkelőkkel való megállapodáson alapul. És csak ebben az esetben hajlandók tudomásul venni a tűzszüneti felhívást.
Végezetül a Győri Rádióban jelentkező bányászküldöttség közli, hogy amíg ezek a követelések nem teljesülnek, a bányászok egyetlen lapát szenet sem termelnek. Ezután a határozott és roppant jelentős pontokat tartalmazó, helyenként ultimátumszerűen fogalmazott kiáltvány után Győrből még egy rendkívül jelentős követelés hangzott el. Ez a következő: A szovjet csapatok kivonulásával egyidejűleg a kormány mondja fel a varsói szerződést!
Mindebből láthatjuk, kedves hallgatóink, hogy a fegyveres harc mögött a szabadságharcosok soraiban határozott politikai elgondolás bontakozott ki. A perspektíva, amit e követelések megnyitnak, valóban rendkívül nagy jelentőségű lehet, ha valóra válik. Ebben az esetben a szovjet megszállás megszűnik, az ország független lenne. Szabad választások következnének, amelyből az a párt kerülne ki győztesen, amelyben a nép leginkább bízik. A Varsói Szerződés felmondása a Szovjetuniót formailag is megfosztaná attól a lehetőségétől, hogy a mostanihoz hasonló beavatkozást még egyszer megkíséreljen.
Mindez egyelőre követelés. Nagy Imre elrendelte a tűzszünetet. A fenti válasz érkezett rá. Jelen pillanatban még nincsenek értesüléseink, milyen érintkezés történt a szemben álló felek között. A két álláspont azonban világos. Ugyanezeket a politikai jellegű követeléseket 18 óra 45 perckor, tehát Nagy Imre beszédének elhangzása után egy órával megismételte a Borsodi Tanács közleménye. A borsodi követelések főbb pontjai: Az ország helyzetét végérvényesen csak szabad választással lehet rendezni. Mivel a jelen pillanatban ez nem lehetséges, Nagy Imre csak ideiglenes kormányt alakítson, és jobbára csak szakminisztériumokat hozzon létre. Senki sem szerepelhet az új kormányban, aki a Rákosi-rendszert kiszolgálta. Az ideiglenes kormány az MDP és a Népfront koalícióján alapuljon, és első ténykedése a szovjet csapatok visszahívása legyen országunkból, de ne csupán támaszpontjaikra, hanem saját hazájukba, vissza a Szovjetunióba.
Még egy hét sem telt el a keddi tüntetések óta, és mint látható, már a második kormánylista válik használhatatlanná, és a fejlemények már harmadik kormányt követelnek. Megállapíthatjuk, hogy már közel egy hete folyik a nemzet harca, és a küzdelmet még most sem sikerült levernie a moszkovita erőknek. Ez a két tény világosan mutatja, milyen óriási eredményekre volt képes a nemzet elszánt szabadságharca.
Amíg a politikai helyzet, az ígéretek és követelések ily módon alakulnak, a nemzeti fegyveres erők nem csökkenő óvatossággal figyelnek. A szabadságharcosok nem adják ki a fegyvert a kezükből, és a tűzszünet elrendelése után is készen állnak, hogy egy esetleges becsapási kísérletet meghiúsítsanak, és követeléseik mögé továbbra is elszánt erőiket állítsák. Időközben érdekes nemzetközi események kísérik a magyarországi fejleményeket. Tegnap az esti órákban a három nyugati nagyhatalom az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé terjesztette a magyar ügyet. Hangsúlyozták a sürgősséget. Ma este, ezekben az órákban megkezdődik az ülés. A tanács állandó tagjai: Amerika, Anglia, Franciaország, a Szovjetunió és Nemzeti Kína. A hat választott tag: Belgium, Ausztria, Jugoszlávia, Peru, Kuba és Pakisztán. A három nyugati nagyhatalom jegyzéke, amelyet a Biztonsági Tanácshoz intézett, hangsúlyozza, hogy a szovjet beavatkozás megsérti a békeszerződést, és a magyar nemzet jogainak súlyos sérelmét jelenti. A Biztonsági Tanácsban most, a következő órákban kezdődnek a diplomáciai hadmozdulatok.
Helyzetjelentésünket azzal a hírrel szeretnők zárni, amely Bécsből érkezett. Az osztrák kormány rendkívüli minisztertanácson foglalkozott a magyar kérdéssel. A minisztertanács szóvivője közölte, hogy Magyarországon biztosítani kell a szabadságot, és a vérontásnak véget kell vetni. Az osztrák kormány külön felhívással fordul a Szovjetunióhoz és kéri, járuljon hozzá a harc és vérontás megszüntetéséhez.
Jelen pillanatban tehát, kedves Hallgatóim, a helyzet a következő: A nemzeti erők ma keményen folytatták védelmi és támadó harcukat. Budapesten tartották magukat, vidéken az ország jelentős részét elfoglalták. Nagy Imre kormánya tűzszünetet hirdetett. Bejelentette, hogy a szovjet csapatok Budapestről kivonulnak, és tárgyalások indulnak a Szovjetunióval annak érdekében, hogy az orosz csapatok véglegesen elhagyják az országot. Az Államvédelmi Hatóságot megszüntetik, a fegyveres harc részeinek nem lesz bántódása. Nagy Imre e bejelentéseire a szabadságharcos vidéki gócok különböző követelésekkel feleltek. Ezek között leglényegesebb a szovjet csapatok kivonása az ország egész területéről, majd szabad választások meghirdetése. Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa most kezdi meg ezekben az órákban a magyar ügy tárgyalását. Magyarországon pedig a nemzeti erők fegyverrel a kézben tartanak ki követeléseik mellett.
Vasvári Gergely összefoglaló helyzetjelentését olvastuk fel.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!
Szignál
Ezekben az órákban, kedves hallgatóim, a hat napja megindult szabadságharc talán legfeszültebb óráit éljük. A harci cselekmények után most a politikai döntések szakaszához érkezünk. Délelőtt még a fegyvereké volt a szó, és a fegyverek ereje, azoknak szilárdsága, akik a fegyvert kezükben tartják, délutánra rendkívüli érdekes, talán éppen jelentős eseményeket hoztak.
Ma délutánig csődöt mondott a kormányrádió minden erőfeszítése, hogy azt a látszatot keltse, a szabadságharcot leverte és Budapestet birtokába vette. Ennek éppen az ellenkezője történt. Már a hajnali órákban megélénkültek a harcok. A budapesti egységek megszilárdították helyzetüket, megerősítették harcálláspontjaikat. Ugyanakkor a dunántúli terület csaknem teljes egészében a nemzeti sereg ellenőrzése alá került. A helyzetet tehát délután úgy jellemezhettük, hogy a fél ország a szabadságharcosok kezén van, Budapest viszont nincs maradéktalanul a kormány kezén.
Ez a helyzet kényszerítette Nagy Imre kormányát, hogy az esti órákra engedményeket tegyen és olyan döntéseket hozzon, amelyek a moszkovita klikk számára vereséget, a nemzeti ügy számára győzelmet jelentenek.
A délutáni órákban Debrecenből, Győrből, Pécsről és Miskolcról erősödtek azok a hangok, amelyek a szovjet csapatok kivonulását követelték. A vidéki központok, amelyek a szabadságharcosok ellenőrzése alatt álltak, támadták Nagy Imre kormányának személyi összetételét. Támadták azokat a személyeket, például Bebrits közlekedési minisztert, akiknek feltehetően része volt a szovjet beavatkozás kérdésében. Ezek a személyek - sugározták a szabadságharcosok rádiói - saját érdekükben, önös szempontok alapján ragaszkodtak és ragaszkodnak a szovjet csapatok jelenlétéhez. Ugyanakkor a vidéki központok jelezték, hogy a magyar hadsereg alakulatai és a felfegyverzett ifjúság és munkásság osztagai megindulnak a főváros felé, hogy segítséget vigyenek Budapest hős nemzeti védőinek. Ezzel egy időben érkeztek jelentések arról, hogy újabb szovjet haderők közelednek az ország felé, sőt egyes alakulatok már át is lépték a határt.
Ebben a feszült helyzetben szólalt meg a budapesti kormány rádiója és bejelentette, hogy Nagy Imre beszédet mond. Nagy Imre hangja 17 óra 25 perckor megszólalt az éter hullámain. Lényegében a következőket mondotta: A kormány elítéli azokat a nézeteket, amelyek szerint a jelenlegi hatalmas népmozgalom ellenforradalom volna. Ez a mozgalom célul tűzte ki, hogy biztosítja nemzeti függetlenségünket, önállóságunkat, szuverenitásunkat.
Nagy Imre tehát, mint látható, elvi síkon, jelentős beismerésekre kényszerült. Ez az álláspont lényegesen különbözik attól, amellyel a Nagy Imre-kormány első óráiban statáriummal fenyegetőzött. Nagy Imre beszéde további részében a jelenlegi kormányt úgy igyekezett beállítani, mint a demokratikus nemzeti egység, függetlenség és szocializmus kormányát. A munkásság felé azt ígérte, hogy rendezi a régi követeléseket, a bér és a norma, valamint a minimális bérek kérdését. Kilátásba helyezte, hogy véget vet a kolhozosítás és tagosítás során elkövetett törvénytelenségeknek, és azt mondta, hogy felvirágoztatja a termelőszövetkezeti és egyéni gazdaságokat. Nagy Imre e programatikus bejelentéseinél azonban fontosabbak a jelen helyzetre vonatkozó közlései.
Nagy Imre mindenekelőtt tűzszünetet jelentett be. Ez a tény azt mutatja, hogy a jelen pillanatban a kormányklikk és szovjet támogatói megtorpantak a magyar szabadságharcosok mindenre elszánt hősiessége és azon tény előtt, hogy a szabadságharcot a hatodik napon sem sikerült leverni, és a nemzeti hadsereg az ország jelentékeny területét ellenőrzése alá hajtotta. A tűzszünet bejelentése után a szabadságharcosok óvatos biztonsági hadmozdulatokat tettek, ügyelvén arra, hogy ha szovjet cselről van szó, meglepetés ne érhesse őket. Nagy Imre később, röviddel a tűzszünet bejelentése után, a következő döntéseket közölte: Új karhatalom alakítását vették tervbe. Ennek a karhatalomnak az alapját a honvédség, rendőrség, valamint a felfegyverzett munkások és fiatalok egységei alkotnák.
Második lényeges pont szerint a pesti kormány megállapodott a szovjet kormánnyal, hogy a szovjet csapatok azonnal megkezdik kivonulásukat Budapestről, s az új karhatalom megalakulásával egyidejűleg elhagyják a város területét.
Harmadsorban azt jelentette be Nagy Imre, hogy a kormány tárgyalásokat kezdeményez a Szovjetunió kormányával annak érdekében, hogy a Szovjetunió Magyarországról vonja vissza csapatait. Hozzátette Nagy Imre, hogy e tárgyalások az egyenrangúság és nemzeti függetlenség alapján történnének.
Negyedik érdekes bejelentés az volt, hogy az Államvédelmi Hatóságot lefegyverzik, és új államrendőrséget szerveznek.
Ötödik pont: a kormány megígéri, a fegyveres harc résztvevőinek nem történik semmi bántódása. Végezetül Nagy Imre általánosságban elismerte a múlt hibáit, de célzott arra is, hogy az MDP a múltban jelentős eredményeket is ért el.
Ezek a pontok világosan mutatják, hogy a nemzeti szabadságharc erői jelentékeny meghátrálásra kényszerítették a kormányt, olyan engedményekre, amelyeket eddig, különösen a harc első napjaiban, egyáltalán nem volt szándékában megtenni.
E bejelentés után azonban még semmi sem dőlt el. A feszült várakozás órái következtek. Fokozta az izgalmat a Győri Rádió egy közleménye, amely néhány perccel Nagy Imre fenti beszéde után hangzott el.
A közlemény tulajdonképpen egy felhívás, amelyet héttagú bányászküldöttség hozott a Győri Rádióba. A küldöttség 30 ezer bányászt képvisel, és azok akaratát tolmácsolta Nagy Imre felé. A kívánságok rendkívül határozottak és nagy jelentőségűek. Három érdekes követelésről van szó.
Az első így hangzik: Nagy Imre hívja fel a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatokat, hogy fehér zászlóval kezdjék meg a Magyarországról való kivonulást!
Amint látjuk, szemben a Nagy Imre-beszéddel, itt a szovjet haderő nem egy későbbi, hosszas tárgyalások után történő, hanem azonnali kivonulását kívánják. A bányászküldöttség másik jelentős követelése a következő: Szabad választásokat kívánunk! A magyarországi társadalmi forma kérdését teljesen tiszta, kényszermentes, szabad választással kell eldönteni! Ezen a választáson a kommunista párt is indulhat. Mindenesetre azt majd a nép dönti el, hogy melyik pártba helyezi bizalmát.
A győri követelések harmadik pontja így hangzik: Nagy Imre kezdje meg a tárgyalását a budapesti felkelők küldötteivel! Közösen alakítsanak kormányt! Csak olyan kormánylistát fogadnak el, amely a felkelőkkel való megállapodáson alapul. És csak ebben az esetben hajlandók tudomásul venni a tűzszüneti felhívást.
Végezetül a Győri Rádióban jelentkező bányászküldöttség közli, hogy amíg ezek a követelések nem teljesülnek, a bányászok egyetlen lapát szenet sem termelnek. Ezután a határozott és roppant jelentős pontokat tartalmazó, helyenként ultimátumszerűen fogalmazott kiáltvány után Győrből még egy rendkívül jelentős követelés hangzott el. Ez a következő: A szovjet csapatok kivonulásával egyidejűleg a kormány mondja fel a varsói szerződést!
Mindebből láthatjuk, kedves hallgatóink, hogy a fegyveres harc mögött a szabadságharcosok soraiban határozott politikai elgondolás bontakozott ki. A perspektíva, amit e követelések megnyitnak, valóban rendkívül nagy jelentőségű lehet, ha valóra válik. Ebben az esetben a szovjet megszállás megszűnik, az ország független lenne. Szabad választások következnének, amelyből az a párt kerülne ki győztesen, amelyben a nép leginkább bízik. A Varsói Szerződés felmondása a Szovjetuniót formailag is megfosztaná attól a lehetőségétől, hogy a mostanihoz hasonló beavatkozást még egyszer megkíséreljen.
Mindez egyelőre követelés. Nagy Imre elrendelte a tűzszünetet. A fenti válasz érkezett rá. Jelen pillanatban még nincsenek értesüléseink, milyen érintkezés történt a szemben álló felek között. A két álláspont azonban világos. Ugyanezeket a politikai jellegű követeléseket 18 óra 45 perckor, tehát Nagy Imre beszédének elhangzása után egy órával megismételte a Borsodi Tanács közleménye. A borsodi követelések főbb pontjai: Az ország helyzetét végérvényesen csak szabad választással lehet rendezni. Mivel a jelen pillanatban ez nem lehetséges, Nagy Imre csak ideiglenes kormányt alakítson, és jobbára csak szakminisztériumokat hozzon létre. Senki sem szerepelhet az új kormányban, aki a Rákosi-rendszert kiszolgálta. Az ideiglenes kormány az MDP és a Népfront koalícióján alapuljon, és első ténykedése a szovjet csapatok visszahívása legyen országunkból, de ne csupán támaszpontjaikra, hanem saját hazájukba, vissza a Szovjetunióba.
Még egy hét sem telt el a keddi tüntetések óta, és mint látható, már a második kormánylista válik használhatatlanná, és a fejlemények már harmadik kormányt követelnek. Megállapíthatjuk, hogy már közel egy hete folyik a nemzet harca, és a küzdelmet még most sem sikerült levernie a moszkovita erőknek. Ez a két tény világosan mutatja, milyen óriási eredményekre volt képes a nemzet elszánt szabadságharca.
Amíg a politikai helyzet, az ígéretek és követelések ily módon alakulnak, a nemzeti fegyveres erők nem csökkenő óvatossággal figyelnek. A szabadságharcosok nem adják ki a fegyvert a kezükből, és a tűzszünet elrendelése után is készen állnak, hogy egy esetleges becsapási kísérletet meghiúsítsanak, és követeléseik mögé továbbra is elszánt erőiket állítsák. Időközben érdekes nemzetközi események kísérik a magyarországi fejleményeket. Tegnap az esti órákban a három nyugati nagyhatalom az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé terjesztette a magyar ügyet. Hangsúlyozták a sürgősséget. Ma este, ezekben az órákban megkezdődik az ülés. A tanács állandó tagjai: Amerika, Anglia, Franciaország, a Szovjetunió és Nemzeti Kína. A hat választott tag: Belgium, Ausztria, Jugoszlávia, Peru, Kuba és Pakisztán. A három nyugati nagyhatalom jegyzéke, amelyet a Biztonsági Tanácshoz intézett, hangsúlyozza, hogy a szovjet beavatkozás megsérti a békeszerződést, és a magyar nemzet jogainak súlyos sérelmét jelenti. A Biztonsági Tanácsban most, a következő órákban kezdődnek a diplomáciai hadmozdulatok.
Helyzetjelentésünket azzal a hírrel szeretnők zárni, amely Bécsből érkezett. Az osztrák kormány rendkívüli minisztertanácson foglalkozott a magyar kérdéssel. A minisztertanács szóvivője közölte, hogy Magyarországon biztosítani kell a szabadságot, és a vérontásnak véget kell vetni. Az osztrák kormány külön felhívással fordul a Szovjetunióhoz és kéri, járuljon hozzá a harc és vérontás megszüntetéséhez.
Jelen pillanatban tehát, kedves Hallgatóim, a helyzet a következő: A nemzeti erők ma keményen folytatták védelmi és támadó harcukat. Budapesten tartották magukat, vidéken az ország jelentős részét elfoglalták. Nagy Imre kormánya tűzszünetet hirdetett. Bejelentette, hogy a szovjet csapatok Budapestről kivonulnak, és tárgyalások indulnak a Szovjetunióval annak érdekében, hogy az orosz csapatok véglegesen elhagyják az országot. Az Államvédelmi Hatóságot megszüntetik, a fegyveres harc részeinek nem lesz bántódása. Nagy Imre e bejelentéseire a szabadságharcos vidéki gócok különböző követelésekkel feleltek. Ezek között leglényegesebb a szovjet csapatok kivonása az ország egész területéről, majd szabad választások meghirdetése. Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa most kezdi meg ezekben az órákban a magyar ügy tárgyalását. Magyarországon pedig a nemzeti erők fegyverrel a kézben tartanak ki követeléseik mellett.
Vasvári Gergely összefoglaló helyzetjelentését olvastuk fel.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!
Információk
Adásba került | 1956-10-28 22:31 |
Hossz | 0:14:20 |
Cím | Vasvári Gergely összefoglalója |
Műsorkategória | Kommentár |
Szerkesztő | Csonka Emil |