A jog és erkölcs forradalmáról

Szignál

A jog és erkölcs forradalmáról beszél Nótárius írása.

Szignál

A magyar szabadságharcosok sorában tizenhárom-tizennégy éves fiúk és lányok fegyverrel harcolnak. Nem minden nap fordul ez, vagy ehhez hasonló elő, de a történelemben néhányszor volt már rá példa. Magyarországon a szabadságharcosok puszta kézzel támadják meg a szovjet harcosokat. Erre már kevesebb a példa. És a szabadságharc legforróbb óráiban azt jelentették Magyarországról a külföldi újságírók, azt beszélték el rólunk a külföldi utasok, hogy nincs, és nem volt fosztogatás, nincs és nem volt rablás, nem jelentkezett sehol a felkelés, a forradalom máskor, máshol megismert csőcseléke.

Ez bizony példátlan dolog a felkelések, forradalmak, szabadságharcok történetében. Magyarországon érvényesültek a jog és erkölcs írott és íratlan szabályai a legvéresebb napokban is, a legnagyobb földrengés óráiban is, a legszörnyűbb géppuskatűz veszélyében is. A külföldiek feljegyzései csodálatos és megrendítő esetekről szólnak. A betört ablakú üzletek kirakatából az emberek behordták a holmit a házmesterhez és rábízták, az őrizze meg. Az éhező, felfordult Budapesten és egyéb városokban napokig üresen maradtak lakások. A tömeg megostromolta a középületeket. Nem fosztogattak, nem raboltak. Egy vidéki kórházba beszállították sebesülten azt az ávós tisztet, aki kézigránátot dobott gyerekek közé. Több gyerek meghalt. Az ávóst a betegágynál fegyveres szabadságharcos őrizte. A kórtermet aztán megostromolták a halott gyerekek szülei, hozzátartozói, és felháborodásukban agyontaposták az ávóst. Ez egyetlen eset. A legtöbb helyről azt jelentik, hogy a múlt gonosztevőit ártalmatlanná tették, elfogták, letartóztatták, és lakat alatt tartják őket. Négy, vagy öt körzeti szabadságharcos vezető azt közölte a nyugati újságírókkal, a múlt gonosztevőinek ügye az új, a független magyar bíróság ítéletére vár! Ez a kijelentés azok ügyéről hangzott el, akik éveken át a sztálini eszközöket próbálták ki áldozataikon. Könnyű viszonylag csak jog, csak a törvénytisztelet szellemének engedelmeskedni ma Angliában, teljesen normális békeviszonyok között. Milyen nehéz Magyarországon lenyelni az önbíráskodás ingerét, és milyen nagyot nőtt népünk az egész Nyugat szemében, amiért megtette ezt.

A magyarok bátrak, a magyarok hihetetlenül bátrak, a magyarok szó szerint megvetik a halált - írják és mondják rólunk külföldön. És hozzáteszik: A magyarok magatartása máskülönben is csodálatos. Nem nyúlnak a betört kirakatú üzletek áruihoz, nem fosztják ki, hanem közösen, szervezetten felhasználják a feltört raktárak kincseit, és foglyaikat tisztességes bánásmódban részesítik - ezt írják és mondják rólunk az országból Nyugatra érkezők.

Hogyan született meg ez a nagyszerű rend a romok között? Egy rendszer rabjai között és egy szervezetlen, máskülönben kíméletlen háború eseménysorozatában? A kommunista uralom idején, a nyomor, a szegénység, a normahajsza, az elhurcolások, a kínzások idejében az állam, a hatóságok, a szervezetek, a sajtó erkölcsibb példamutatása természetesen hiányzott az országban. Maga a rendszer, az önkény, a könnyű szerzés, a vérszomjas kegyetlenség példáját szolgáltatta. A legnehezebb, a legtörténelmibb próbán derült ki, hogy ez a példa nem fogott.
Az ország nem a letűnő rendszerrel azonosul. Nem az elsöpört csőcselék-uralommal, nem a tyúktolvajokkal és a rendszer nagyszabású politikai és gazdasági szélhámosaival! Az ország az elmúlt korszak züllesztéséből tisztán lép át az új világba és tetteinek hírét a világban ezzel sokszorozza meg.

A jog és erkölcs forradalmáról beszélt Nótárius írása.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!