A szovjet csapatok mozgásáról

A szovjet csapatok mozgása nyugtalanságot kelt az ország lakosságában. Mi lehet a szándékuk, hogyan húzhatjuk át terveiket? Erről beszél Kovács Zoltán munkatársunk.

Kedves Hallgatóim! Egyre több hír érkezik arról, hogy a szovjet katonai alakulatok körülvették az ország fővárosát, bekerítették az egyes vidéki, forradalmi gócpontokat és felvonultak a nyugati országhatár mentén. A kormány ezekre a jelenségekre azzal válaszolt, hogy felmondta a Varsói Szerződést, kimondta az ország semlegességét és az Egyesült Nemzetek Szövetségéhez fordult segítségért. Az elhatározás helyes volt, de egyelőre gyakorlatilag nem változtatta meg a helyzetet. Mindnyájunkban felmerül az aggódó kérdés: mit akarnak az oroszok? Hogyan tudjuk megvédeni a forradalom vívmányait? A Pravda egyik cikke sejtetni engedi a szovjet szándékait. Ez a cikk azt próbálja elhitetni, hogy a forradalom mögött reakciós erők állnak és az országban a helyzet egyre zavarosabb lesz. Fejetlenséget emleget és ezzel meg akarja teremteni a magyar belügyekbe való szovjet beavatkozás alapját. Ez tehát Moszkva szándéka. És ezt a szándékát kívánja előmozdítani a jelenlegi csapatmozgatásokkal is. A jelek legalábbis erre utalnak. Máris vannak jelenségek, amelyek szerint a szovjet alakulatok megnehezítik, sőt egyes helyeken meg is gátolják a nyugati világ hatalmas méretű segítségének a továbbítását az ország belsejébe. A főváros és a vidéki nagyobb városok köré vont páncélos gyűrűvel fokozni szeretnék a körülzárt városok lakosságának idegességét és nyugtalanságát. Nyilvánvalóan le akarják fékezni azt a hatalmas lendületű szervezkedést, amely közigazgatási, politikai és társadalmi téren mutatkozik. Egyszóval korlátozni igyekeznek a forradalom fegyveres erejével kiharcolt szabadság rendező erejét, amely a kibontakozás felé terelte az eseményeket. És ezzel a maga a szovjet akarja megteremteni a rendetlenséget, a fejetlenséget, hogy ezen a címen ismét rátehesse a kezét az országra. A forradalom erői eddig két fronton harcoltak a zsarnoksággal szemben. A forradalmi hadsereg katonái és a fegyveres forradalmi alakulatok halált megvető bátorsággal szétverték az Államvédelmi Hatóságok ellenálló csoportjait és felvették a harcot a szovjet hadsereggel is. De ugye mindnyájan egyetértünk abban, hogy nem cél a felesleges vérontás. A mindenáron való harcot tehát kerülni kell. A nemzeti forradalom fegyveres alakulatainak feladata tehát: kezükben fegyverrel megvédeni az elért katonai eredményeket és jelenlétükkel is figyelmeztetni a szovjet hadsereget arra, hogy erőszakos fellépése magyar fegyverekkel találja magát szemben. Nem kisebb feladat azonban a forradalom politikai, közigazgatási és gazdasági vívmányainak a megvédése. És a szovjet csapatmozdulatok elsősorban ezek megbontására és felborítására irányulnak. Az említett forradalmi eredményeket megvédeni elsősorban az ország fegyvertelen lakossága, a nemzeti forradalom második frontja tudja. A magyar fegyveres erők védelme alatt kialakult élet rendezését, kiformálását és megszilárdítását tehát változatlan forradalmi elszántsággal, az eddig is tapasztalt bölcsességgel és tiszta szándékkal folytatni kell. Folytatni kell abban a tudatban, hogy ez a munka nem kisebb jelentőségű a katonai téren elért eredményeknél. A forradalmi tanácsok és nemzeti bizottságok körül alakult ki a közigazgatási és a politikai élet. A hosszú esztendők nyomása után felszabaduló szervezkedési szabadság gyorsan meghozta első eredményeit. De számos hírünk van arról, hogy sok esetben túlságosan egyszerűen és gyorsan ment ez a folyamat. Vagyis a régi tanács kevés személyi módosítással folytatja a munkát a forradalom szülte új viszonyok között. Nagyon helyes és bölcs lehet, ha a falvak és városok lakossága a nyugalom, a rend és a felesleges zavarok és kilengések elkerülése végett nagylelkűen megbocsát azoknak, akik esztendőkön keresztül a lakosság érdekeinek védelmével szolgálatokat tettek. De ez a nagylelkűség nem nyilvánulhat meg abban, hogy ezek a helyükön maradnak azon a címen, hogy ők ismerik legjobban a viszonyokat. Megbízhatatlan, kompromittált elemek veszélyeztetik a forradalom vívmányait. Az ilyen emberek a szovjet csapatmozdulatokból azt a következtetést fogják levonni, hogy a forradalom vívmányai újból veszélybe kerülhetnek és megpróbálnak az új helyzetnek megfelelően helyezkedni. És pontosan ez lehet a Moszkvából irányított katonai taktikázás célja. A nyugtalanság, a bizonytalanság fokozása, a fejetlenség szítása. Az ilyen jelenségek megakadályozásának módja nyilvánvaló. Az új tanácsokat, s az új nemzeti bizottságokat tiszta múltú, általános köztiszteletnek örvendő, áldozatos lelkű magyarokból kell megszervezni. Ahol pedig a megszervezésnél nyilvánvaló hibák történtek, ott sürgősen meg kell próbálni kijavítani. A népi közvélemény, a lakosság jól tudja, kik azok az emberek, akik helytállásukkal megérdemlik a nép bizalmát. Ha ilyen emberek vannak az élen, akkor a nyugalom, a kibontakozás feltételei adva vannak. A szovjet hadsereg taktikázásának további célja az lehet, hogy megakadályozza a lakosság megfelelő anyagellátását, gátolja az élelmiszer-utánpótlást, a közszükségleti cikkek megfelelő elosztását. Nyilván nem lenne helyes megoldás az élelmiszer-elosztás drasztikus korlátozása és ellenőrzése. De a központi tartalékok számbavétele és beosztása, továbbá újabb tartalékokról való gondoskodás a kialakult új demokratikus rend és a lakosság lelki, testi ellenállásának megőrzése érdekében elsőrendű feladat. Számos példa van arra, hogy vidéki, egyetemi városokban a forradalom élén álló egyetemi ifjúság ezt a feladatot világosan felismerte és kitűnően meg is oldja. Ennek általánosítása és követése a rend és nyugalom megőrzésének további feltétele. Érdekes jelenség az országban, hogy a kormány közvetlen irányítása alól mentesített vidékeken önállósult a politikai élet is. Ennek a jelenségnek látható bizonyítékai a különböző vidéki központokban működő mintegy 10-12 rádió. Ezeken a rádiókon keresztül a helyi forradalmi szervek nagyon helyesen állandó és egyre határozottabb követeléseket támasztanak a kormánnyal szemben. Ezeknek a rádióknak állandó nyomása nagyban hozzájárult a politikai helyzet fokozatos tisztázódásához. A tegnapi nap folyamán eljutottunk odáig, hogy ezek a rádiók megpróbálták műsorukat összeegyeztetni. Egy része átveszi a budapesti Szabad Kossuth Rádió műsorát és csak néhány órán keresztül sugároz saját műsort. A rádiók működésének koordinálása helyes és szükséges folyamat. De a vidéki rádiók önállóságának további megőrzését szükségessé teszi a szovjet haderő taktikája. A körülvett és elszigetelt vidéki gócpontok érdeke önvédelmi szempontból, hogy bármely pillanatban ismét önállósulhassanak. Ezt a lehetőséget feladni nem okos magatartás. Tehát tiszta múltú emberekből álló közigazgatás, rendezett és folyamatos közellátás, szabad tájékozódás és hírközlés: az a három alapvető feltétel, amely biztosítja a nemzeti forradalom eddig elért eredményeinek megvédését a szovjet fegyveres alakulatok nyomásával szemben. Ezek kiépítése és megőrzése a fegyvertelen lakosság, a második front legsürgősebb és legfontosabb feladata.

Kedves Hallgatóink! Kovács Zoltán munkatársunk értékelte a szovjet magyarországi hadmozdulatainak céljait és a nemzeti forradalom fegyveres alakulatai mögött húzódó második front szerepével foglalkozott.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!