Nemzetközi sajtószemle

Nemzetközi sajtószemle következik. A magyar események külföldi visszhangját ismertetjük.

Ma reggeli első szemlénket a francia lapok cikkeiről szóló tájékoztatóval kezdjük.
A konzervatív Figaro megállapítása szerint Franciaországban hatalmas a harag a Szovjetunió magyarországi támadása miatt. A lap heves támadást intéz a franciaországi kommunisták ellen, mert változatlanul a moszkvai álláspontot képviselik.
A Franc-Tireur című párizsi lap mai számában közli Camus-nek a neves francia írónak a magyar ügyben az európai értelmiség vezetőihez intézett felhívását. Camus a legélesebben elítéli a Magyarország elleni szovjet támadást és azt követeli, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete akadályozza meg a magyar nemzet legyilkolását.
Az Humanité, a franciaországi kommunisták lapja felszólítja a párt tagjait, hogy a jövőben minden támadás ellen védjék meg a tüntetőktől a székházat. Mint ismeretes szerdán este a Magyarország mellett tüntető csoportok egyike felgyújtotta a Franciaországi Kommunista Párt székházát. Az Humanité heves szavakkal kelt ki a támadók ellen.
A Monde című lap szerint a Szovjetunió Magyarországon csak pirruszi győzelmet arathat. A lap az utolsó napok magyarországi eseményeit elemzi, és hosszan foglalkozik Kádár János személyével. Többek között ezeket írja:
Amikor Gerő beszéde után kitört a forradalom, amikor a kommunista párt akkori első titkára behívta az orosz csapatokat, vajon tudott-e akkor erről Kádár? Erre a kérdésre egyelőre még nem lehet válaszolni. November 2-án Kádár a kommunista párt főtitkára bejelentette a párt feloszlatását, amelynek helyébe a Magyar Szocialista Munkáspárt lépett. Így próbálta megmenteni a volt kommunista párt "titoista" szárnyát. November 3-án megalakult egy új koalíciós kormány, ennek programján szerepelt az orosz csapatok kivonásának kérdése, a szabad választások szükségessége, Magyarország semlegességének elismertetése valamint a szocialista vívmányok megőrzése. Kádár akkor kijelentette a budapesti rádióban, hogy a magyar népnek két fronton kell harcolnia. A reakció ellen és az orosz hadsereg kivonulása érdekében. Huszonnégy óra múlva ugyanez a Kádár kijelentette, hogy nem vállalhat semmiféle közösséget a Nagy Imre-kormánnyal, az teljesen a reakció kezébe került. Ezért új kormányt alakít, amely felkéri az orosz csapatokat a belső rend helyreállítására. Ez tehát Kádár.
A Monde ezután azt írja, hogy a mostani úgynevezett kormány a programját zűrzavar jellemzi. Egyszerűen átvették Nagy Imre programját, kivéve természetesen a szabad választásra és a semlegességre vonatkozó ígéretet. Nyilvánvaló, hogy a Kádár-kormány első erőfeszítése a mindennapi élethez való visszatérésre irányul. Ez azonban egyelőre megoldhatatlan probléma, írja a Monde. A cikk így folytatódik:
Hogyan is képzeli a Kádár-csoport, hogy helyre tudja állítani azt a bizalmat, amely nélkül közigazgatásról beszélni sem lehet. A Szovjetunió és az a pártember aki még együttműködik vele, egy megalázott, megtiport néppel áll szemben. Amelynek minden közhely a Szovjetunióval való barátságról és az igazi népi demokráciáról teljesen értelmetlené vált. Az egyetemi hallgatók, az ifjú munkások soha sem felejtik el azt, ami történt. A leghatalmasabb szovjet hadsereg is csak pirruszi győzelmet arathat a tízmilliós magyar népen. Ezzel a megállapítással fejezi be cikkét a Le Monde.
A lap egy másik helyen Robert Escarpit a következő cikkét közli:
Hol vannak a franciák? Nincs semmi mondanivalójuk? Azokon kívül, akiket hallottunk, még 40 millió francia él ebben az országban. Hol vannak a franciák? Én még hiszek bennük. Tudunk-e valaha is újra találkozni és eggyé válni. Azt hiszem, ezen a héten jobb volt magyarnak lenni, mint franciának.

A ma reggeli francia lapok cikkeinek ismertetése után áttérünk az angol sajtóra. A Tablet című angol katolikus lap vezércikkében ezeket írja:
Az oroszok önkénteseket toboroznak Egyiptom megsegítésére. Ha ők ezt tehetik, akkor a Nyugatnak joga van hasonlóképpen cselekedni és a magyar nép megsegítésére sietni. Engedjenek önkénteseket toborozni a nyugati országokban. Az elmúlt héten a legszörnyűbb csapás érte Magyarországot. Orvul támadt rá vasárnap az orosz hadsereg. Kádár Jánost nem ismeri el a magyar nép. Kádár az oroszok szolgája. Most megpróbálja, akárcsak a szerencsétlen sorsú Nagy Imre ígéretekkel megváltoztatni a közhangulatot. Azt ígéri, hogy kimennek az orosz csapatok, de ez csöppet sem hangzik meggyőzően. Tankokkal sokat elérhetnek. Ezek a zsarnokok motorizált lovascsapatai. A Duna mentét már sokszor veszélyeztették idegen lovasságok az elmúlt századokban. Tankokkal azonban nem lehet egy országot kormányozni, sem a rendet helyreállítani.
A Tablet vezércikke így folytatódik:
A mostani szabadságharc előtt azt állíthatták a kommunisták, hogy az idő nekik dolgozik. Az öregek reakciósok - mondották -, de minden esztendőben újabb évjáratok hagyják el az iskolákat, a fiatalok, akik a népi demokrácia lelkes munkásai lesznek. Ezt többé nem lehet elhitetni senkivel. A szabadságharc fiatal magyarok ellenállása volt és orosz harckocsikat kellett ellenük vezényelni. Most már nem állíthatják többé az oroszok, hogy kommunista országban is lehet szabadság. Olyanféle szabadság, mint a nyugati demokráciákban. A vasfüggöny mögött csak szolgaság lehet. Budapest rádiója rövid szabadsága napjaiban beismerte, hogy évekig hazudott. Nyolc esztendőn át. Most visszatér a régi módszerhez. Ítélni tudunk azokból a felhívásokból, amelyekkel a munkásokat csábítja, de nem tudja rávenni őket, hogy az oroszokat szolgálják. Sem most, sem akkor, ha majd a gyilkosságok véget érnek. Ezeket állapítja meg az angliai Tablet.

Most a Daily Sketch vezércikkéből idézünk.
Az ENSZ a kubai küldött szájából hallhatta a szörnyű vádat a szovjet ellen, népgyilkosságot követett el. Ez egy nép kiirtását jelenti, semmivel sem kevesebbet. A szovjet egy fegyvertelen népet támadott meg és semmiféle könyörtelenségtől sem riad vissza. A békés együttélés álarca lehullott.

A Daily Mirror vezércikkében pedig így ír:
Most zsarolni kezdenek az oroszok. Ezt mondatják a rádióban a munkásoknak, elvesztitek állásaitokat, ha nem tértek vissza munkahelyetekre. A tisztviselőknek: ha nem veszitek fel a munkát, soha többé nem kaptok állást. A boltosoknak azt hazudják, hogy aki kinyitja üzletét, vagy akár másét is, annak a jövőben ez magántulajdona lesz. A vörösök zsarolnak, fenyegetnek de célt nem érnek. A magyarok nem hisznek nekik, és tovább küzdenek, harcolnak. Ezt még a kommunisták sem tagadhatják. Ezeket írja az angol munkáspárti Daily Mirror.

Nemzetközi sajtószemlét közvetítettünk. A magyar események külföldi visszhangjáról számoltunk be.