00:00 | 00:00 |
A műsor leirata
Szignál
Nemzetközi sajtószemlénk következik. A magyarországi forradalom eseményeinek külföldi sajtóvisszhangját ismertetjük.
Ez ma sorrendben a negyedik sajtótájékoztató. A nap folyamán további adásokban számolunk be a külföldi lapok Magyarországról szóló tájékoztatóiról.
Szignál
Ezt a beszámolót a svájci Neue Zürcher Zeitung péntek reggeli számának "A száműzetésben élő magyarok kiáltványa" cím alatt megjelent közleményével kezdjük.
A cikk szerint Auer Pál, a magyar parlament külpolitikai bizottságának volt elnöke, Európa leigázott nemzetei szövetségének nevében a következő felhívást bocsátotta ki:
A Nyugat eddig hihetetlenül nagy közömbösséget tanúsított a vasfüggöny mögötti népek szenvedései iránt. A poznani és budapesti események után végre számot kellene adnia magának arról, hogy Európában mindaddig nem lehet sem békéről, sem békés együttélésről beszélni, amíg a közép- és kelet-európai kérdéseket az érdekelt népek óhajainak megfelelően meg nem oldják. Nagy tévedés volna azt hinni, hogy a megoldás csak bizonyos liberalizálásban és egyes engedményekben állhatna.
Azok, akik Budapesten Sztálin szobrát megcsonkították, és a parlament épületének homlokzatáról letépték a vörös csillagot, hogy a nemzeti színű zászlóval helyettesítsék, nem csak a sztálinizmus ellenségei, hanem ellenségei a kommunizmusnak és a diktatúrának. Lángoló óhajuk nem a sztálintalanításra irányul. A szó nyugati értelmében vett demokráciát követelnek.
Azok az állítások, amelyek szerint a felkelők ellenforradalmárok, akik a reakciót, a fasizmust és túlélt politikai eszmék szolgálatában állanak, a kommunista propaganda szemenszedett hazugságai. Budapest utcáin nem több és nem kevesebb, mint a szabad választások követelése hangzott el. 1945-ben a magyar nép szabad szavazásban túlnyomó többséggel foglalt állást mind a fasizmus, mind pedig a kommunizmus ellen. A szovjet csapatok beavatkozása Magyarország belügyeibe szörnyűség, amit nem lehet tovább tűrni. Ezért a nyugati hatalmak kötelessége és adóssága, hogy erélyesen tiltakozzanak ellene, és a Biztonsági Tanács haladéktalan összehívását követeljék ennek a tarthatatlan állapotnak megtárgyalására. Ezen felül a szovjet-orosz csapatok magyarországi tartózkodása kihívó megsértése a békeszerződésnek is.
Így szól az európai rab nemzetek szövetségének Auer Pál által közzétett kiáltványa. A kiáltványt a Neue Zürcher Zeitung mai száma közölte.
Most áttérünk a francia lapok cikkeinek ismertetésére.
A francia szocialista párt hivatalos lapja, a Populaire közli a párt parlamenti csoportjának nyilatkozatát, amely szerint a francia szociáldemokrata munkások köszöntik a magyar nép hősi ellenállását a kommunista parancsuralom és a beavatkozó szovjet hadsereg ellen. Megilletődve állnak a diákok és munkások hősi halottai előtt, akik életüket áldozták a szabadságért és a nemzeti függetlenségért. Az elnyomottak ügye orvoslást kell kapjon, mert az igazság erejével szemben a tank és a ropogó géppuska is hasztalan.
A szocialista Franc-Tireur nyolchasábos cikkben jelenti, hogy Magyarországon tovább folyik a harc.
A déli lapok közül a Paris-Presse így ír:
A felkelésből forradalom lett, a forradalomból pedig szabadságharc. Még szovjet alakulatok is harcolnak a felkelők soraiban. A szovjet tankok viszont a parlament előtt fegyvertelen tüntetőkre lőttek. A magyar hadsereg fegyverrel és lőszerrel látta el a felkelőket.
A Paris-Presse úgy tudja, hogy a felkelés vidéken is egyre nagyobb méreteket ölt. Legfőbb gócpontokként a borsodi bányavidéket, Pécs környékét, Győrt, Szegedet és Szolnokot jelöli meg.
A France-Soir beszámol magyarországi titkos rádióadóról, amely többek között Mindszenty bíboros azonnali szabadon bocsátását és hercegprímási jogkörébe való visszaiktatását követelte. Az adó pontos hollétét nem sikerült megállapítani. A lap beszámol a borsodi és Balaton vidéki nyugtalanságokról. A magyar főváros úgy néz ki, mint közvetlenül az ostrom után - állítja az egyik szemtanú. A France-Soir közöl egy budapesti fényképet is. Címlapját csaknem betölti egy elzsákmányolt szovjet tankon magyar zászlót lengető felkelő csoport képe.
Mostani sajtószemlénket az angol liberális Manchester Guardian cikkének ismertetésével fejezzük be. A cikk lényege:
Nyilvánvalóvá vált, hogy a fegyveres ellenállás tovább tart. A kormány nem ura a helyzetnek. A harcok a vidéken erősödtek. A további ellenállásnak megvan az előfeltétele. Sok vér folyt már ahhoz, hogy ez magában véve visszatartaná a lakosságot az ellenállásban való részvételtől. Alig hihető, hogy a magyarok tehetetlenül néznék testvéreiknek orosz csapatok által való lemészárlását. Pedig mást, mint orosz csapatokat alig tud a kormány felhasználni. Nyilván azért kérte őket a beavatkozásra, mert nem bízik a magyar katonaságban.
A hadiparancsból, amely felhívta a Budapesten tartózkodó katonákat, akik nem a fővárosi garnizonokhoz tartoznak, hogy különböző budapesti gyülekező helyeken jelentkezzenek, arra kell következtetni, hogy bizonyos egységek a fővárosba jöttek a vidékről azzal a céllal, hogy részt vegyenek az ellenállásban. Itt van a nyitja annak, miért kérte fel a kormány a szovjet csapatokat a felkelés leverésére.
A cikk további szakaszában Nagy Imre ígéreteivel foglalkozik. Kifejti, hogy a miniszterelnök ígéretének a szovjet csapatok visszavonására a rend helyreállítása után nincs sok értelme. Nem jelent ez egyebet, mint végleg a szovjet erőkre való támaszkodást, ami csak növelheti a lakosság felháborodását a rendszer ellen, és mérges fullánkot hagy hátra a mai események bezárulása után is - írja a Manchester Guardian. A cikk így folytatódik:
Nagy Imre nyilatkozatának jelentős passzusa az a beismerés, hogy a budapesti felkelésben munkások vesznek részt, akiknek elégedetlensége az előző kommunista kormányzat súlyos mulasztásaiból ered.
Semmi kétség az iránt, hogy úgy a magyarországi, mint a lengyel eseményekben az oroszok elleni gyűlölet fontos szerepet játszott. Ez az ellenséges érzület nem fog eltűnni, és bármikor újabb kitörésekhez vezethet a jelenlegi mozgalom elcsendesedése után is. Ha egy évtizeden át tartó Szovjetuniót dicsőítő program ilyen eredményre vezetett, a jelenlegi események csak fokozhatják a gyűlöletet, éspedig nem csak Magyarországon. A tömegek tüntetése a varsói magyar követség előtt a magyar-lengyel barátság jegyében nagyon sokat mondó.
Újabb megmozdulások lehetősége távolról sem zárható ki. Kirobbanhatnak felkelések olyan csatlós-országokban is, amelyekben külsőleg eddig nyugalom volt. Az ilyen megmozdulásokat nem kezelik elegendő politikai körültekintéssel, akkor lehet, hogy egész Kelet-Európában aktív nemzeti ellenállásra és általános felkelésre került sor a szovjet uralom ellen. Ezeket írta a Manchester Guardian mai cikkében.
Szignál
Nemzetközi sajtószemlénk hangzott el. Ez ma sorrendben a negyedik sajtótájékoztatónk volt. Az esti órákban továbbra is beszámolunk a külföldi lapok Magyarországról szóló tájékoztatóiról.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!
Nemzetközi sajtószemlénk következik. A magyarországi forradalom eseményeinek külföldi sajtóvisszhangját ismertetjük.
Ez ma sorrendben a negyedik sajtótájékoztató. A nap folyamán további adásokban számolunk be a külföldi lapok Magyarországról szóló tájékoztatóiról.
Szignál
Ezt a beszámolót a svájci Neue Zürcher Zeitung péntek reggeli számának "A száműzetésben élő magyarok kiáltványa" cím alatt megjelent közleményével kezdjük.
A cikk szerint Auer Pál, a magyar parlament külpolitikai bizottságának volt elnöke, Európa leigázott nemzetei szövetségének nevében a következő felhívást bocsátotta ki:
A Nyugat eddig hihetetlenül nagy közömbösséget tanúsított a vasfüggöny mögötti népek szenvedései iránt. A poznani és budapesti események után végre számot kellene adnia magának arról, hogy Európában mindaddig nem lehet sem békéről, sem békés együttélésről beszélni, amíg a közép- és kelet-európai kérdéseket az érdekelt népek óhajainak megfelelően meg nem oldják. Nagy tévedés volna azt hinni, hogy a megoldás csak bizonyos liberalizálásban és egyes engedményekben állhatna.
Azok, akik Budapesten Sztálin szobrát megcsonkították, és a parlament épületének homlokzatáról letépték a vörös csillagot, hogy a nemzeti színű zászlóval helyettesítsék, nem csak a sztálinizmus ellenségei, hanem ellenségei a kommunizmusnak és a diktatúrának. Lángoló óhajuk nem a sztálintalanításra irányul. A szó nyugati értelmében vett demokráciát követelnek.
Azok az állítások, amelyek szerint a felkelők ellenforradalmárok, akik a reakciót, a fasizmust és túlélt politikai eszmék szolgálatában állanak, a kommunista propaganda szemenszedett hazugságai. Budapest utcáin nem több és nem kevesebb, mint a szabad választások követelése hangzott el. 1945-ben a magyar nép szabad szavazásban túlnyomó többséggel foglalt állást mind a fasizmus, mind pedig a kommunizmus ellen. A szovjet csapatok beavatkozása Magyarország belügyeibe szörnyűség, amit nem lehet tovább tűrni. Ezért a nyugati hatalmak kötelessége és adóssága, hogy erélyesen tiltakozzanak ellene, és a Biztonsági Tanács haladéktalan összehívását követeljék ennek a tarthatatlan állapotnak megtárgyalására. Ezen felül a szovjet-orosz csapatok magyarországi tartózkodása kihívó megsértése a békeszerződésnek is.
Így szól az európai rab nemzetek szövetségének Auer Pál által közzétett kiáltványa. A kiáltványt a Neue Zürcher Zeitung mai száma közölte.
Most áttérünk a francia lapok cikkeinek ismertetésére.
A francia szocialista párt hivatalos lapja, a Populaire közli a párt parlamenti csoportjának nyilatkozatát, amely szerint a francia szociáldemokrata munkások köszöntik a magyar nép hősi ellenállását a kommunista parancsuralom és a beavatkozó szovjet hadsereg ellen. Megilletődve állnak a diákok és munkások hősi halottai előtt, akik életüket áldozták a szabadságért és a nemzeti függetlenségért. Az elnyomottak ügye orvoslást kell kapjon, mert az igazság erejével szemben a tank és a ropogó géppuska is hasztalan.
A szocialista Franc-Tireur nyolchasábos cikkben jelenti, hogy Magyarországon tovább folyik a harc.
A déli lapok közül a Paris-Presse így ír:
A felkelésből forradalom lett, a forradalomból pedig szabadságharc. Még szovjet alakulatok is harcolnak a felkelők soraiban. A szovjet tankok viszont a parlament előtt fegyvertelen tüntetőkre lőttek. A magyar hadsereg fegyverrel és lőszerrel látta el a felkelőket.
A Paris-Presse úgy tudja, hogy a felkelés vidéken is egyre nagyobb méreteket ölt. Legfőbb gócpontokként a borsodi bányavidéket, Pécs környékét, Győrt, Szegedet és Szolnokot jelöli meg.
A France-Soir beszámol magyarországi titkos rádióadóról, amely többek között Mindszenty bíboros azonnali szabadon bocsátását és hercegprímási jogkörébe való visszaiktatását követelte. Az adó pontos hollétét nem sikerült megállapítani. A lap beszámol a borsodi és Balaton vidéki nyugtalanságokról. A magyar főváros úgy néz ki, mint közvetlenül az ostrom után - állítja az egyik szemtanú. A France-Soir közöl egy budapesti fényképet is. Címlapját csaknem betölti egy elzsákmányolt szovjet tankon magyar zászlót lengető felkelő csoport képe.
Mostani sajtószemlénket az angol liberális Manchester Guardian cikkének ismertetésével fejezzük be. A cikk lényege:
Nyilvánvalóvá vált, hogy a fegyveres ellenállás tovább tart. A kormány nem ura a helyzetnek. A harcok a vidéken erősödtek. A további ellenállásnak megvan az előfeltétele. Sok vér folyt már ahhoz, hogy ez magában véve visszatartaná a lakosságot az ellenállásban való részvételtől. Alig hihető, hogy a magyarok tehetetlenül néznék testvéreiknek orosz csapatok által való lemészárlását. Pedig mást, mint orosz csapatokat alig tud a kormány felhasználni. Nyilván azért kérte őket a beavatkozásra, mert nem bízik a magyar katonaságban.
A hadiparancsból, amely felhívta a Budapesten tartózkodó katonákat, akik nem a fővárosi garnizonokhoz tartoznak, hogy különböző budapesti gyülekező helyeken jelentkezzenek, arra kell következtetni, hogy bizonyos egységek a fővárosba jöttek a vidékről azzal a céllal, hogy részt vegyenek az ellenállásban. Itt van a nyitja annak, miért kérte fel a kormány a szovjet csapatokat a felkelés leverésére.
A cikk további szakaszában Nagy Imre ígéreteivel foglalkozik. Kifejti, hogy a miniszterelnök ígéretének a szovjet csapatok visszavonására a rend helyreállítása után nincs sok értelme. Nem jelent ez egyebet, mint végleg a szovjet erőkre való támaszkodást, ami csak növelheti a lakosság felháborodását a rendszer ellen, és mérges fullánkot hagy hátra a mai események bezárulása után is - írja a Manchester Guardian. A cikk így folytatódik:
Nagy Imre nyilatkozatának jelentős passzusa az a beismerés, hogy a budapesti felkelésben munkások vesznek részt, akiknek elégedetlensége az előző kommunista kormányzat súlyos mulasztásaiból ered.
Semmi kétség az iránt, hogy úgy a magyarországi, mint a lengyel eseményekben az oroszok elleni gyűlölet fontos szerepet játszott. Ez az ellenséges érzület nem fog eltűnni, és bármikor újabb kitörésekhez vezethet a jelenlegi mozgalom elcsendesedése után is. Ha egy évtizeden át tartó Szovjetuniót dicsőítő program ilyen eredményre vezetett, a jelenlegi események csak fokozhatják a gyűlöletet, éspedig nem csak Magyarországon. A tömegek tüntetése a varsói magyar követség előtt a magyar-lengyel barátság jegyében nagyon sokat mondó.
Újabb megmozdulások lehetősége távolról sem zárható ki. Kirobbanhatnak felkelések olyan csatlós-országokban is, amelyekben külsőleg eddig nyugalom volt. Az ilyen megmozdulásokat nem kezelik elegendő politikai körültekintéssel, akkor lehet, hogy egész Kelet-Európában aktív nemzeti ellenállásra és általános felkelésre került sor a szovjet uralom ellen. Ezeket írta a Manchester Guardian mai cikkében.
Szignál
Nemzetközi sajtószemlénk hangzott el. Ez ma sorrendben a negyedik sajtótájékoztatónk volt. Az esti órákban továbbra is beszámolunk a külföldi lapok Magyarországról szóló tájékoztatóiról.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!
Információk
Adásba került | 1956-10-26 20:46 |
Hossz | 0:09:11 |
Cím | Nemzetközi sajtószemle |
Műsorkategória | Nemzetközi sajtószemle |
Szerkesztő | Thury Zoltán |