Keresés |
00:00 | 00:00 | |
A műsor leirata
Szignál
Nemzetközi sajtószemlénk következik. A magyarországi szabadságharc külföldi visszhangját ismertetjük. A nagy sajtóanyagra való tekintettel tájékoztatónkkal a nap folyamán több alkalommal jelentkezünk. Ez ma az ötödik sajtótájékoztatónk.
Szignál
Ezúttal a német lapok kommentárjait ismertetjük a magyarság szabadságharcáról. Jóformán valamennyi vezércikket szentel a témának. A Münchner Merkurban Ernst Halperin azt vizsgálja, minő lehetőségei vannak a szovjetnek. Arra az eredményre jut, hogy kettő között választhat.
Az egyik lehetőség:
A szovjetnek meg kell egyeznie a csatlós pártok nemzeti kommunista szárnyaival. De ez csak úgy lehetséges, ha lemond gyarmatbirodalmának eddigi szemérmetlen kizsákmányolásáról.
A másik lehetőség:
A szovjet megszálló hatalom a gyakorlatban átveszi a kormányhatalmat a csatlós államokban, azaz régimódi jellegű közönséges katonai gyarmatokká változtatja őket.
Halperin rámutat arra, hogy ez az utóbbi lépés micsoda hallatlan és esetleg végzetes visszahatással lenne nemcsak a világ közvéleményére, de még magában a Szovjetunióban is.
Cikke végén aztán a következőket állapítja meg:
Legalábbis Magyarországon a szovjet vezetők már nyilvánvalóan elvesztették a lehetőséget, hogy szabadon válasszanak a két kellemetlen alternatíva között. Az események sodrában az országban nyilván Nagy Imre és Kádár János nemzeti kommunista pártszárnyát is megfosztotta minden tekintélytől a nép előtt. Ez a fejlődés magának Moszkvának a hibájából következett be, mert először túl soká vonakodott, hogy Nagynak és Kádárnak hatalmat és engedélyt adjon a szükséges reformokhoz, és aztán mégis arra kényszerítette őket, hogy súlyosan kompromittáló körülmények között vegyék át a hatalmat. A kétségbeesett Nagynak máris az antikommunista parasztvezér, Kovács Béla támogatását kell keresnie.
A lehetőségekkel és a várható külföldi kihatásokkal foglalkozik a Frankenpost vezércikke is, amelynek címe: "A történelmi forduló".
Még nem látható előre, hogyan végződik a magyarok kicsiny, hősies népének harca, kilencmillió fegyvertelen emberé egy 200 milliós kolosszus páncélosai ellen. A szovjet hadosztályok végül lehengerelhetik a magyar felkelőket és ráadásul Nagy Imrét is, hogy egy sztálini kommunista söpredéket segítsenek hatalomra. Vagy megerősíthetik Nagy Imre kormányát, hogy biztosítsák a magyar szabadság vihara, ne menjen túl egy magyar titoizmuson. Lehetséges, hogy végül Nagy Imre becsapja az oroszokat, vagy pedig Nagy és az oroszok együtt az egész magyar népet, ha már kiengedte a fegyvert kezéből. Végül az sincs kizárva, hogy az oroszoknak és Nagy Imrének is egészen kicsúszik kezéből az események irányítása és a magyar kommunizmus a végén egy liberális demokráciába fog torkollni. De akármi is történjék, a magyar népnek kétségbeesésből indított harca a függetlenségért, valóban történelmi pillanatot jelent, mert leleplezi a kommunista tanok egészének ürességét. Épp ezért nem hagyhatja hosszabb időre érintetlenül a többi csatlós országokat és végül még hatással lesz a németség magatartására is az Elbétől keletre és nyugatra.
Több berlini lap vezércikke foglalkozik a kérdéssel, hogy a magyarok szabadságharca milyen hatással van máris a szovjet nemzetközi helyzetére és tekintélyére. A Der Kurier című esti lap "A hasadozó gerendázat" című vezércikkében többek között a következőket írja:
A keleti blokk helyzetéről felállított eddigi mérleg is már a mély hasadások mellett, Moszkva rendkívül súlyos erkölcsi helyzetét mutatja. Az egész nyugati világ felháborodással nézi, hogy Magyarországon minő szerepet játszik a szovjet hatalom, tekintet nélkül a tényre, hogy maga, Nagy Imre hívta segítségül. Még elképzelni sem igen lehet alaposabb beavatkozást egy állítólag szuverén állam belpolitikai ügyeibe. Ebben a tekintetben a szovjet maga gabalyodott bele a Varsói Szerződésbe, saját maga által szőtt hálóba, és olyan eljáráshoz folyamodott, amely már nem egyeztethető össze az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapelveivel.
A Telegraph vasárnapi vezércikke a szétpattanó csatlós államgyűrűről szól. Középpontjában azonban természetesen a magyar események állanak:
A szovjet a világvisszhangból kiolvashatja, hogy a rokonszenv mindenütt a felkelők oldalán van. A szovjet beavatkozást világszerte a legerősebben elítélik. Máris számos országból követelik, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete foglalkozzék a szovjet csapatok beavatkozásával a magyarországi belső küzdelembe. Az ENSZ most bebizonyíthatja, hogy az egész szervezetnek van valami értelme és meg tudja védeni a kis népeket a nagyok hataloméhségével szemben. Ez nemcsak a szervezetnek magának használna, de egyúttal a legnyomósabb támogatást jelentené az egész magyar nép számára. A fő hibát mindenesetre az újra uralomra juttatott miniszterelnök, Nagy Imre követte el, amikor segítséget kért a szovjet csapatoktól. De egy ilyen segítségkérés feljogosít-e a fegyver használatára emberek ellen, akik nem akarnak mást, csak az őket megillető szabadságot. És még kevésbé ad jogot arra, hogy sűrű lakosságú városokban páncélosokkal vonuljanak fel, és válogatás nélkül tüzeljenek a tömegekre.
A vezércikk aztán ismerteti az utolsó 40 év magyar történetét, megállapítva, hogy egyetlen európai népet sem sújtott ennyire a sors. Végül a magyarokkal szemben alkalmazott erőszak Európán kívüli kihatására mutat rá.
A szovjetnek tudnia kellene, hogy a keleti tömb népei fölött már csak átmenetileg és a legbrutálisabb erőszak alkalmazásával szerezhetik vissza hatalmát. De ha erre elszánja magát, újra visszataszítja önmagát a régi elszigeteltségbe. A felkelő magyarokkal éreznek együtt az ázsiai és afrikai népek is, amelyekre a szovjet eddig oly nagy súlyt helyezett, mert a magyarok sem akarnak mást, mint amit ezek a népek is kívánnak maguknak.
A Hamburger Anzeiger vasárnapi ünnepi számának vezércikke a Keleten történt gátszakadásról beszél és a nyugati hatalmakat arra a történelmi lehetőségre és kötelességre figyelmezteti, amely most előttük áll:
A szovjet imperializmus ingadozó kolosszusa annál kevésbé tud újra szilárd lábra állni, minél több segítséget nyújt a Nyugat azoknak a népeknek, amelyek a szabadság és igazság felé vezető utat keresve még ingadoznak Kelet és Nyugat között. A szovjet elvesztette erre a vezető szerepre való igényét. Nem ajánlhatja magát az ázsiai és afrikai gyarmati népek patrónusának, ha mint Magyarországon, a feltörő szabadságot a páncél gránátok záporával fojtja el. Ki fog most már hinni a Kreml urainak, amikor az emberi jogokról és a be nem avatkozásról beszélnek? Ki fogja komolyan venni gazdasági segélyajánlataikat, amikor a lengyelek és magyarok felzúdulásának okai közt ott van az a gazdasági nyomorúság is, amit Moszkva idézett elő és 10 év alatt nem tudott orvosolni. Kit nem fog el most a félelem minden Kremlből jövő ajándék láttán, miután a szovjet szocializmus áldásairól az egész világ szeme előtt bebizonyult, hogy minden csak csalás.
Szignál
Nemzetközi sajtószemlénket közvetítettük, mai ötödik sajtótájékoztatónkat adtuk a magyarországi szabadságharc külföldi visszhangjáról.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!
Szünetjel
Nemzetközi sajtószemlénk következik. A magyarországi szabadságharc külföldi visszhangját ismertetjük. A nagy sajtóanyagra való tekintettel tájékoztatónkkal a nap folyamán több alkalommal jelentkezünk. Ez ma az ötödik sajtótájékoztatónk.
Szignál
Ezúttal a német lapok kommentárjait ismertetjük a magyarság szabadságharcáról. Jóformán valamennyi vezércikket szentel a témának. A Münchner Merkurban Ernst Halperin azt vizsgálja, minő lehetőségei vannak a szovjetnek. Arra az eredményre jut, hogy kettő között választhat.
Az egyik lehetőség:
A szovjetnek meg kell egyeznie a csatlós pártok nemzeti kommunista szárnyaival. De ez csak úgy lehetséges, ha lemond gyarmatbirodalmának eddigi szemérmetlen kizsákmányolásáról.
A másik lehetőség:
A szovjet megszálló hatalom a gyakorlatban átveszi a kormányhatalmat a csatlós államokban, azaz régimódi jellegű közönséges katonai gyarmatokká változtatja őket.
Halperin rámutat arra, hogy ez az utóbbi lépés micsoda hallatlan és esetleg végzetes visszahatással lenne nemcsak a világ közvéleményére, de még magában a Szovjetunióban is.
Cikke végén aztán a következőket állapítja meg:
Legalábbis Magyarországon a szovjet vezetők már nyilvánvalóan elvesztették a lehetőséget, hogy szabadon válasszanak a két kellemetlen alternatíva között. Az események sodrában az országban nyilván Nagy Imre és Kádár János nemzeti kommunista pártszárnyát is megfosztotta minden tekintélytől a nép előtt. Ez a fejlődés magának Moszkvának a hibájából következett be, mert először túl soká vonakodott, hogy Nagynak és Kádárnak hatalmat és engedélyt adjon a szükséges reformokhoz, és aztán mégis arra kényszerítette őket, hogy súlyosan kompromittáló körülmények között vegyék át a hatalmat. A kétségbeesett Nagynak máris az antikommunista parasztvezér, Kovács Béla támogatását kell keresnie.
A lehetőségekkel és a várható külföldi kihatásokkal foglalkozik a Frankenpost vezércikke is, amelynek címe: "A történelmi forduló".
Még nem látható előre, hogyan végződik a magyarok kicsiny, hősies népének harca, kilencmillió fegyvertelen emberé egy 200 milliós kolosszus páncélosai ellen. A szovjet hadosztályok végül lehengerelhetik a magyar felkelőket és ráadásul Nagy Imrét is, hogy egy sztálini kommunista söpredéket segítsenek hatalomra. Vagy megerősíthetik Nagy Imre kormányát, hogy biztosítsák a magyar szabadság vihara, ne menjen túl egy magyar titoizmuson. Lehetséges, hogy végül Nagy Imre becsapja az oroszokat, vagy pedig Nagy és az oroszok együtt az egész magyar népet, ha már kiengedte a fegyvert kezéből. Végül az sincs kizárva, hogy az oroszoknak és Nagy Imrének is egészen kicsúszik kezéből az események irányítása és a magyar kommunizmus a végén egy liberális demokráciába fog torkollni. De akármi is történjék, a magyar népnek kétségbeesésből indított harca a függetlenségért, valóban történelmi pillanatot jelent, mert leleplezi a kommunista tanok egészének ürességét. Épp ezért nem hagyhatja hosszabb időre érintetlenül a többi csatlós országokat és végül még hatással lesz a németség magatartására is az Elbétől keletre és nyugatra.
Több berlini lap vezércikke foglalkozik a kérdéssel, hogy a magyarok szabadságharca milyen hatással van máris a szovjet nemzetközi helyzetére és tekintélyére. A Der Kurier című esti lap "A hasadozó gerendázat" című vezércikkében többek között a következőket írja:
A keleti blokk helyzetéről felállított eddigi mérleg is már a mély hasadások mellett, Moszkva rendkívül súlyos erkölcsi helyzetét mutatja. Az egész nyugati világ felháborodással nézi, hogy Magyarországon minő szerepet játszik a szovjet hatalom, tekintet nélkül a tényre, hogy maga, Nagy Imre hívta segítségül. Még elképzelni sem igen lehet alaposabb beavatkozást egy állítólag szuverén állam belpolitikai ügyeibe. Ebben a tekintetben a szovjet maga gabalyodott bele a Varsói Szerződésbe, saját maga által szőtt hálóba, és olyan eljáráshoz folyamodott, amely már nem egyeztethető össze az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapelveivel.
A Telegraph vasárnapi vezércikke a szétpattanó csatlós államgyűrűről szól. Középpontjában azonban természetesen a magyar események állanak:
A szovjet a világvisszhangból kiolvashatja, hogy a rokonszenv mindenütt a felkelők oldalán van. A szovjet beavatkozást világszerte a legerősebben elítélik. Máris számos országból követelik, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete foglalkozzék a szovjet csapatok beavatkozásával a magyarországi belső küzdelembe. Az ENSZ most bebizonyíthatja, hogy az egész szervezetnek van valami értelme és meg tudja védeni a kis népeket a nagyok hataloméhségével szemben. Ez nemcsak a szervezetnek magának használna, de egyúttal a legnyomósabb támogatást jelentené az egész magyar nép számára. A fő hibát mindenesetre az újra uralomra juttatott miniszterelnök, Nagy Imre követte el, amikor segítséget kért a szovjet csapatoktól. De egy ilyen segítségkérés feljogosít-e a fegyver használatára emberek ellen, akik nem akarnak mást, csak az őket megillető szabadságot. És még kevésbé ad jogot arra, hogy sűrű lakosságú városokban páncélosokkal vonuljanak fel, és válogatás nélkül tüzeljenek a tömegekre.
A vezércikk aztán ismerteti az utolsó 40 év magyar történetét, megállapítva, hogy egyetlen európai népet sem sújtott ennyire a sors. Végül a magyarokkal szemben alkalmazott erőszak Európán kívüli kihatására mutat rá.
A szovjetnek tudnia kellene, hogy a keleti tömb népei fölött már csak átmenetileg és a legbrutálisabb erőszak alkalmazásával szerezhetik vissza hatalmát. De ha erre elszánja magát, újra visszataszítja önmagát a régi elszigeteltségbe. A felkelő magyarokkal éreznek együtt az ázsiai és afrikai népek is, amelyekre a szovjet eddig oly nagy súlyt helyezett, mert a magyarok sem akarnak mást, mint amit ezek a népek is kívánnak maguknak.
A Hamburger Anzeiger vasárnapi ünnepi számának vezércikke a Keleten történt gátszakadásról beszél és a nyugati hatalmakat arra a történelmi lehetőségre és kötelességre figyelmezteti, amely most előttük áll:
A szovjet imperializmus ingadozó kolosszusa annál kevésbé tud újra szilárd lábra állni, minél több segítséget nyújt a Nyugat azoknak a népeknek, amelyek a szabadság és igazság felé vezető utat keresve még ingadoznak Kelet és Nyugat között. A szovjet elvesztette erre a vezető szerepre való igényét. Nem ajánlhatja magát az ázsiai és afrikai gyarmati népek patrónusának, ha mint Magyarországon, a feltörő szabadságot a páncél gránátok záporával fojtja el. Ki fog most már hinni a Kreml urainak, amikor az emberi jogokról és a be nem avatkozásról beszélnek? Ki fogja komolyan venni gazdasági segélyajánlataikat, amikor a lengyelek és magyarok felzúdulásának okai közt ott van az a gazdasági nyomorúság is, amit Moszkva idézett elő és 10 év alatt nem tudott orvosolni. Kit nem fog el most a félelem minden Kremlből jövő ajándék láttán, miután a szovjet szocializmus áldásairól az egész világ szeme előtt bebizonyult, hogy minden csak csalás.
Szignál
Nemzetközi sajtószemlénket közvetítettük, mai ötödik sajtótájékoztatónkat adtuk a magyarországi szabadságharc külföldi visszhangjáról.
Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!
Szünetjel
Információk
| Adásba került | 1956-10-30 22:26 |
| Hossz | 0:09:18 |
| Cím | Nemzetközi sajtószemle |
| Műsorkategória | Nemzetközi sajtószemle |
| Szerkesztő | Thury Zoltán |