Rendkívüli riportsorozat a magyarországi események visszhangjáról - a nyugati fővárosokban működő tudósítóink jelentései
1956. november 09. 20:27 ● 08:49
Horváth Béla00:00 | 00:00 |
A műsor leirata
Rendkívüli riportunk következik. Felolvassuk munkatársaink beszámolóját az európai fővárosokból, a szellemi élet tiltakozásáról, a szovjet csapatok magyarországi beavatkozása ellen.
November 4-én vasárnap reggel 7 óra után a magyar Pen Club elnöksége segélykiáltással fordult a világ íróihoz, költőihez, tudósaihoz, a világ valamennyi akadémiájához és egyeteméhez. Ismeretes, hogy a Nemzetközi Pen Club londoni központja azonnal rendkívüli ülést hívott össze, amelyen felolvasták a magyar írók üzenetét. A Nemzetközi Pen Club londoni központja táviratban szólította fel az egyes nemzeti központokat és valamennyi tagját, hogy minden erejükkel álljanak a magyar szabadságharc oldalára és emeljék fel szavukat a barbár szovjet beavatkozás ellen. Franciaországban nemcsak Magyarország régi barátai bélyegezték meg a szovjet orvtámadást, de olyan írók is, akiket eddig társutasoknak tartott a közvélemény, mint például Jean-Paul Sartre, Simone de Beauvoir, Vercors, Emmanuel d'Astier de la Vigerie, a Libération főszerkesztője, és Dreyfus-Schmidt kiáltványt bocsátottak ki, amelyben tiltakoztak a szovjet agresszió ellen. Négy olyan író is aláírta a kiáltványt, akik tagjai voltak a kommunista pártnak: Claude Roy, Roger Vailland, Jacques-Francis Rolland, Claude Morgan. A négy kommunista író ellen az L'Humanité mai száma éles támadást intézett. Nyilvánvaló, hogy mind a négyüket ki fogják zárni a pártból, de erre ma már nem sok ügyet vetnek az írók, mivel jól tudják, hogy a magyarországi események után kommunistának lenni annyit jelent, mint elárulni a szabadság ügyét.
Nagy feltűnést keltett Párizsban Aragonnak, a Les Lettres Francaises főszerkesztőjének magatartása. Táviratot intézett a magyarországi kormányhoz, amelyben arra kért választ, hogy a magyar írók fizikai szabadsága és erkölcsi szabadsága mennyiben van biztosítva.
Az olasz szellemi élet legkiválóbb képviselői kiáltványt bocsátottak ki, amelyben azt követelik, hogy a Szovjetunióval a nyugati nemzetek minden nemű kulturális kapcsolatot szüntessenek meg mindaddig, amíg a szovjet csapatok ki nem vonulnak Magyarországról. A kiáltványt többek között aláírta Alberto Moravia, a világszerte ismert regényíró, Guido Piovene, Ignazio Silone és Lionello Venturi professzor, az egyik legnagyobb olasz műtörténész. Silone azt javasolta, hogy a fővárosok városi tanácsait, ahol szovjet külképviseletek vannak, arra kell felszólítani, hogy azokat az utcákat, amelyekben a külképviseletek épületei állanak, mindenütt nevezzék el a "legyilkolt magyarok" utcájának. Az olasz írók kiáltványa felszólít minden szabad embert, hogy tiltakozzanak a barbár orosz támadás ellen, és követeljék Magyarország teljes függetlenségét és a szabad választásokat.
A svéd írók szövetsége határozatot hozott, amelyben üdvözölte a magyar nép szabadságharcát. A svéd írók kijelentették, hogy egy olyan nagy múltú nép ragadott fegyvert a szabadságért és az emberi jogokért, amelynek elévülhetetlen és örök érdemei vannak az európai művelődés kialakításában. A svéd írók kiáltványa megállapítja, hogy a brutális szovjet beavatkozás a világtörténelem egyik leggaládabb cselekedete. A svéd írók felszólították a világ valamennyi íróját, tiltakozzanak együttesen a magyar szabadság érdekében és egy pillanatra se hagyják elaludni a világ lelkiismeretét. A stockholmi egyetem nagytermében a svéd egyetemi hallgatók nagygyűlést tartottak, amelyen Tingsten és Johnson híres svéd írók méltóságteljes szavakkal ítélték el a szovjet merényletet Magyarország ellen. A gyűlés után több mint tízezer főnyi tömeg gyászfátyolos, magyar, nemzeti lobogóval vonult fel Stockholm utcáin. "Szabadságot Magyarországnak!" - feliratú táblákkal tüntettek a magyar szabadság mellett.
A japán írók szövetsége is közzétette válaszát a magyar Írószövetség sürgős felhívására. A japán írók, miután megkapták a magyar írók felhívását, rendkívüli ülést tartottak. Ezen, határozatot hoztak, amelyben kimondották, hogy minden erejükkel és mindenütt képviselni fogják a magyar szabadságharc ügyét. A japán írók válasza megállapítja, hogy a legnagyobb japán újságok eddig is a legnagyobb rokonszenvvel kísérték a magyar szabadságharcosok küzdelmét. A japán írók ezentúl is mindent megtesznek, hogy a világ valamennyi írójával összefogva, felrázzák a világ közvéleményét és elítéljék a Szovjetunió magyarországi beavatkozását. A japán társadalmi szervezetek november 13-án nagygyűlést tartanak, amelyen tiltakoznak a magyarországi szovjet orvtámadás ellen. A japán írók felhívásukban arra kérik magyar írótársaikat, hogy folytassák küzdelmüket a szabadságért.
Párizsból jelentik, hogy Édouard Herriot, a neves francia történész és politikus, a Nemzetgyűlés elnöke, a szovjet elleni tiltakozása jeléül lemondott a Szovjet-Francia Baráti Társaságban viselt elnöki tisztségéről és tagságáról.
Az Olasz Katolikus Akció központi elnöksége a november 11-i vasárnapot "Giornata pro Ungeria"-nak, Magyarország napjának nyilvánította egész Itáliában. Elrendelték, hogy az Olasz Katolikus Akció valamennyi tagja ezen a napon könyörögjön Magyarország szabadságáért és békéjéért. A szentmise után minden egyházmegyében nagygyűlést tartanak a Katolikus Akció helyi szervezetei, amelyen ismertetni fogják a Magyarországon végbemenő tragikus eseményeket és tiltakozni fognak a szovjet elnyomás ellen.
Nagy figyelmet keltett egész Itáliában az Európai Federalista Ifjúság rendkívüli közgyűlése, amelyet Milánóban tartottak meg. A közgyűlés egyhangúlag hozott határozatában többek között kimondja, hogy a brutálisan eltiport, hősi, magyar szabadságharc bebizonyította, hogy a szabad világ tehetetlenségének oka az európai egyenetlenség és a hatalom nélkül való szervezetek, mint például az Egyesült Nemzetek Szervezetének végzetes gyöngeséges. Az Európai Federalista Ifjúság tehát ismét kinyilvánítja az egyesült európai államok megalakításának szükségét, és vádolja az európai kormányokat és pártokat, hogy képtelenek voltak Európát egyesíteni. Végül kijelenti, hogy egy európai alkotmányozó gyűlést az egyetlen demokratikus eszköz, amely létrehívhatja az európai egyesült államokat, és csakis ez az európai alkotmányozó gyűlés teremtheti meg azokat az intézményeket, amelyek Európa népeinek akarata szerint kormányozhatnak.
Szignál
Rendkívüli riportunk hangzott el. Felolvastuk munkatársaink beszámolóját a szellemi élet tiltakozásáról a szovjet csapatok magyarországi beavatkozása ellen.
Szignál
November 4-én vasárnap reggel 7 óra után a magyar Pen Club elnöksége segélykiáltással fordult a világ íróihoz, költőihez, tudósaihoz, a világ valamennyi akadémiájához és egyeteméhez. Ismeretes, hogy a Nemzetközi Pen Club londoni központja azonnal rendkívüli ülést hívott össze, amelyen felolvasták a magyar írók üzenetét. A Nemzetközi Pen Club londoni központja táviratban szólította fel az egyes nemzeti központokat és valamennyi tagját, hogy minden erejükkel álljanak a magyar szabadságharc oldalára és emeljék fel szavukat a barbár szovjet beavatkozás ellen. Franciaországban nemcsak Magyarország régi barátai bélyegezték meg a szovjet orvtámadást, de olyan írók is, akiket eddig társutasoknak tartott a közvélemény, mint például Jean-Paul Sartre, Simone de Beauvoir, Vercors, Emmanuel d'Astier de la Vigerie, a Libération főszerkesztője, és Dreyfus-Schmidt kiáltványt bocsátottak ki, amelyben tiltakoztak a szovjet agresszió ellen. Négy olyan író is aláírta a kiáltványt, akik tagjai voltak a kommunista pártnak: Claude Roy, Roger Vailland, Jacques-Francis Rolland, Claude Morgan. A négy kommunista író ellen az L'Humanité mai száma éles támadást intézett. Nyilvánvaló, hogy mind a négyüket ki fogják zárni a pártból, de erre ma már nem sok ügyet vetnek az írók, mivel jól tudják, hogy a magyarországi események után kommunistának lenni annyit jelent, mint elárulni a szabadság ügyét.
Nagy feltűnést keltett Párizsban Aragonnak, a Les Lettres Francaises főszerkesztőjének magatartása. Táviratot intézett a magyarországi kormányhoz, amelyben arra kért választ, hogy a magyar írók fizikai szabadsága és erkölcsi szabadsága mennyiben van biztosítva.
Az olasz szellemi élet legkiválóbb képviselői kiáltványt bocsátottak ki, amelyben azt követelik, hogy a Szovjetunióval a nyugati nemzetek minden nemű kulturális kapcsolatot szüntessenek meg mindaddig, amíg a szovjet csapatok ki nem vonulnak Magyarországról. A kiáltványt többek között aláírta Alberto Moravia, a világszerte ismert regényíró, Guido Piovene, Ignazio Silone és Lionello Venturi professzor, az egyik legnagyobb olasz műtörténész. Silone azt javasolta, hogy a fővárosok városi tanácsait, ahol szovjet külképviseletek vannak, arra kell felszólítani, hogy azokat az utcákat, amelyekben a külképviseletek épületei állanak, mindenütt nevezzék el a "legyilkolt magyarok" utcájának. Az olasz írók kiáltványa felszólít minden szabad embert, hogy tiltakozzanak a barbár orosz támadás ellen, és követeljék Magyarország teljes függetlenségét és a szabad választásokat.
A svéd írók szövetsége határozatot hozott, amelyben üdvözölte a magyar nép szabadságharcát. A svéd írók kijelentették, hogy egy olyan nagy múltú nép ragadott fegyvert a szabadságért és az emberi jogokért, amelynek elévülhetetlen és örök érdemei vannak az európai művelődés kialakításában. A svéd írók kiáltványa megállapítja, hogy a brutális szovjet beavatkozás a világtörténelem egyik leggaládabb cselekedete. A svéd írók felszólították a világ valamennyi íróját, tiltakozzanak együttesen a magyar szabadság érdekében és egy pillanatra se hagyják elaludni a világ lelkiismeretét. A stockholmi egyetem nagytermében a svéd egyetemi hallgatók nagygyűlést tartottak, amelyen Tingsten és Johnson híres svéd írók méltóságteljes szavakkal ítélték el a szovjet merényletet Magyarország ellen. A gyűlés után több mint tízezer főnyi tömeg gyászfátyolos, magyar, nemzeti lobogóval vonult fel Stockholm utcáin. "Szabadságot Magyarországnak!" - feliratú táblákkal tüntettek a magyar szabadság mellett.
A japán írók szövetsége is közzétette válaszát a magyar Írószövetség sürgős felhívására. A japán írók, miután megkapták a magyar írók felhívását, rendkívüli ülést tartottak. Ezen, határozatot hoztak, amelyben kimondották, hogy minden erejükkel és mindenütt képviselni fogják a magyar szabadságharc ügyét. A japán írók válasza megállapítja, hogy a legnagyobb japán újságok eddig is a legnagyobb rokonszenvvel kísérték a magyar szabadságharcosok küzdelmét. A japán írók ezentúl is mindent megtesznek, hogy a világ valamennyi írójával összefogva, felrázzák a világ közvéleményét és elítéljék a Szovjetunió magyarországi beavatkozását. A japán társadalmi szervezetek november 13-án nagygyűlést tartanak, amelyen tiltakoznak a magyarországi szovjet orvtámadás ellen. A japán írók felhívásukban arra kérik magyar írótársaikat, hogy folytassák küzdelmüket a szabadságért.
Párizsból jelentik, hogy Édouard Herriot, a neves francia történész és politikus, a Nemzetgyűlés elnöke, a szovjet elleni tiltakozása jeléül lemondott a Szovjet-Francia Baráti Társaságban viselt elnöki tisztségéről és tagságáról.
Az Olasz Katolikus Akció központi elnöksége a november 11-i vasárnapot "Giornata pro Ungeria"-nak, Magyarország napjának nyilvánította egész Itáliában. Elrendelték, hogy az Olasz Katolikus Akció valamennyi tagja ezen a napon könyörögjön Magyarország szabadságáért és békéjéért. A szentmise után minden egyházmegyében nagygyűlést tartanak a Katolikus Akció helyi szervezetei, amelyen ismertetni fogják a Magyarországon végbemenő tragikus eseményeket és tiltakozni fognak a szovjet elnyomás ellen.
Nagy figyelmet keltett egész Itáliában az Európai Federalista Ifjúság rendkívüli közgyűlése, amelyet Milánóban tartottak meg. A közgyűlés egyhangúlag hozott határozatában többek között kimondja, hogy a brutálisan eltiport, hősi, magyar szabadságharc bebizonyította, hogy a szabad világ tehetetlenségének oka az európai egyenetlenség és a hatalom nélkül való szervezetek, mint például az Egyesült Nemzetek Szervezetének végzetes gyöngeséges. Az Európai Federalista Ifjúság tehát ismét kinyilvánítja az egyesült európai államok megalakításának szükségét, és vádolja az európai kormányokat és pártokat, hogy képtelenek voltak Európát egyesíteni. Végül kijelenti, hogy egy európai alkotmányozó gyűlést az egyetlen demokratikus eszköz, amely létrehívhatja az európai egyesült államokat, és csakis ez az európai alkotmányozó gyűlés teremtheti meg azokat az intézményeket, amelyek Európa népeinek akarata szerint kormányozhatnak.
Szignál
Rendkívüli riportunk hangzott el. Felolvastuk munkatársaink beszámolóját a szellemi élet tiltakozásáról a szovjet csapatok magyarországi beavatkozása ellen.
Szignál
Információk
Adásba került | 1956-11-09 20:27 |
Hossz | 0:08:49 |
Cím | Rendkívüli riportsorozat a magyarországi események visszhangjáról - a nyugati fővárosokban működő tudósítóink jelentései |
Műsorkategória | Tudósítás |
Ismétlések |
1956-11-09 20:27 |
Szerkesztő | Horváth Béla |