Rendkívüli kommentár

Rendkívüli kommentárunkban Molnár József a Petőfi Párt megalakulásáról beszél.

Kedves hallgatóim, a nemzeti szabadságharc győzedelmeskedett az országon belül lévő hazaárulók felett. A külső veszély még nem hárult el fejünk felől. Az egész ország népe lázas izgalommal hallgatja a híreket az orosz csapatmozgásokról. A gyárak és üzemek nagy részében még szünetel a munka. Az őrzők vigyáznak a strázsán, katonáink kezében mindenre készen ott van még a szabadságharc győzedelmes fegyvere. Az ország szabad. A szabad ország népe pedig ezer veszély közepette is megkezdte új honfoglalását. Egymás után kerülnek elő azok a régi vezetők, akiket a kommunista önkényuralom nemzetünk szabadságát elrabló szovjet hatalom segítségével az elmúlt tíz esztendőben háttérbe szorított, börtönbe zárt, internálótáborba csukatott, vagy a Szovjetunióba hurcoltatott. Sokan vannak közöttük, akiknek börtöne ajtaját a dicsőséges október 23-a szakította fel. Ezeknek az embereknek vezetésével egymás után alakulnak meg a demokratikus pártok, hogy helyi és országos viszonylatban kifejezést adjanak a felszabadult magyar nép vágyainak, kívánságainak és azonnal hozzáláthassanak a rend megteremtéséhez, az egész magyar nép akaratát kifejező kormány megvalósításához. A most megalakuló és újjáalakuló pártok között van a Petőfi Párt is. Az újjáalakult Nemzeti Parasztpárt zászlójára annak a nagy magyar hazafinak nevét írta, akit száz esztendővel ezelőtt, ugyancsak az ország szabadságára törő orosz zsarnokság katonái ölte meg. Nem véletlen, hogy azok az írók, akik ennek az új pártnak az élére állottak, Petőfi nevét írták zászlójukra. Ez a név nyilván azt akarja jelenteni, hogy azok, akik ezt a pártot a jövőben vezetik, és akik ennek a pártnak a tagjai sorába lépnek, elkötelezik magukat népi és nemzeti szabadságunk szent ügye mellett. Ennek a pártnak különben az a rendkívüli érdekessége, hogy legfelsőbb vezetését egy tisztára írókból álló kollégiumra bízta. Emlékezetünk szerint ez az első eset, hogy egy politikai párt irányítását költőkre és szépírókra bízta. Féja Géza, Illyés Gyula, Keresztury Dezső, Kodolányi János, Németh László, Reményik Zsigmond, Sinka István, Szabó Lőrinc és Tamási Áron neve a Petőfi Párt élén több mint egyszerű pártprogram. Féja Géza, a Viharsarok írója tíz esztendőn keresztül hallgatott. Visszavonult békéscsabai magányába, egyetlen sort meg nem jelentetett, nehogy még egy fél mondatával is szolgálja a zsarnokságot. Illyés Gyula ma a magyar irodalomnak nemcsak legnagyobb alakja, hanem egyik legtisztább egyénisége is. Keresztury Dezsőnek a második világháború után, azért kellett lemondania a kultuszminiszterségről, mert minden erejével harcolt az ellen a kommunista kultúrpolitika ellen, amelynek segítségével Rákosiék cinkosai meg akarták mételyezni a magyar ifjúság lelkét. A kommunisták előretörését nem tudta megakadályozni, de gyalázatos nemzetellenes céljaikat egy percig sem szolgálta. Németh László Hódmezővásárhelyen élte át a borzalmas éveket, többek között megírta a Galilei című drámáját, amely a modern magyar irodalom legnagyobb tiltakozása volt a zsarnokság ellen. Reményik Zsigmond már ifjúságában otthagyta a gazdagságot és jólétet, odaállt a szegény, nyomorult magyar parasztság mellé, megírta a Bűntudat című csodálatos könyvét, amelyben ez a gazdag ifjú örökre elkötelezte magát a magyar szegénységgel. Sinka István a bihari pásztorok világából indult el, ajkán a pásztorok fájdalma, szegénysége, szenvedése kapott hangot. 1945 után a kommunisták zászlónak akarták felhasználni nevét, de ő némaságba burkolózott, tíz esztendőn keresztül hallgatott. Szabó Lőrincet, akit Illyés Gyula a legnagyobb élő magyar költőnek nevezett, tíz éven keresztül némaságra ítélték. De az idei könyvnapon megjelent verseskötete megmutatta, hogy Rákosi összes irodalmi ávós legényei sem voltak képesek arra, hogy nevét kitöröljék a szépre, a nemesre áhítozó művelt magyar nép emlékezetéből. Tamási Áron, aki a múltban a legszebb szavú magyar prózaíróként sok-sok kötetet írt, a legnehezebb években minden mellőzést, nélkülözést vállalt, pedig Rákosi és cinkosai mindent megadtak volna érte, hogy ez a ragyogó tollú író szolgálja őket. A magyar írók tanácsadó bizottságának legfőbb irányításával, Farkas Ferenc főtitkár vezeti a párt szervezését. Farkas Ferenc azok közé a magyarok közé tartozik, akiknek neve az elmúlt tíz esztendőben makulátlan maradt. Bátran és hősiesen harcolt mindvégig azok ellen, akik a múltban nemcsak az egykori Nemzeti Parasztpártot, hanem az egész magyarságot, az egész nemzetet is elárulták. Kíméletlen harcot folytatott Erdei Ferenc és a gyalázatos Darvas József politikája ellen, akinek nevét nemcsak a párt történetéből kell kitörölni, hanem még a magyar nép emlékezetéből is. Farkas Ferenc is nehéz éveket élt át, a nép és a nemzet sorsa feletti elkeseredése már-már a lelki összeomlás szélére sodorta. De hite a nemzet jövőjében, a szabadság ügyében töretlen maradt. Neve tisztán áll a nemzet előtt, méltó arra, hogy főtitkári tisztségben vezesse azt a pártot, amely Petőfi nevét tűzte zászlójára.
Kedves hallgatóim, a Petőfi Párt megalakulása kapcsán el kell mondanom, hogy a magyar irodalom mindig egy volt a néppel. Erről tanúskodik irodalmunk története első nyelvemlékeinktől egészen október 23-ának nagy napjáig. A nemzet célját és szándékait mindig írók fogalmazták meg először. Messze előtte jártak koruk politikusainak. Ők készítették elő nagy szabadságharcainkat. A legsötétebb elnyomások éveiben mindig a magyar írók öntöttek lelket a csüggedő magyarságba. De történelmünk során most fordul elő először, hogy azok az írók, akik meghirdették a szabadságot, akik előkészítették a nemzet ifjúságát a nagy küzdelemre, ilyen egységesen állottak volna a győzelem után egy politikai mozgalom élére. Új, dicső szabadságharcunkat is az írók mozgalma indította el. Az első forradalom a Magyar Írók Szövetségében zajlott le. Legelőször a magyar írók közösítették ki soraikból az áruló kommunistákat. Október 23-án az írószövetség székháza előtt gyülekeztek azok a fiatalok, akik a magyar írókkal az élen elindultak a Bem-szoborhoz, és a magyar szabadság, függetlenség és demokrácia megvalósulásához érkeztek el.
Kedves hallgatóim, mi nem akarunk az ország belső pártpolitikai küzdelmeibe beleavatkozni. Ehhez nincs jogunk. Az ország jövendő sorsát azok vehetik kezükbe, akik az elmúlt tíz esztendőben minden veszedelemmel dacolva helytálltak és nevüket tisztán megőrizték. Mi, csak üdvözölhetjük mindazokat, akik a nemzet hősi harcának előkészítői és résztvevői voltak. Ezért üdvözöljük azokat a magyar írókat is, akik a Petőfi Párt élére kerültek.

Szignál

Kedves hallgatóink, Molnár József beszélt a Petőfi Párt megalakulásáról.

Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!

Szünetjel